Falugazdászaink tudástára

Ha nincs rózsa tövis nélkül, bátran mondhatjuk, hogy kert sincs rózsa nélkül. Szinte minden talajon megél, azonban legszebben a tápanyagban (szervestrágya, komposzt, lombtrágya) gazdag, kötöttebb talajokon díszlik. Elmondjuk, hogyan varázsolhatja irigylésre méltóvá a rózsabokroktól illatozó kertjét.

Valamennyi udvarban vagy kertben megtaláljuk vidékünkön is a diófát. Hatalmas lombkoronája alatt szívesen hűsöl mindenki egy forró nyári napon, de értékes termése is fontos szempont. Ahogy a minőségi diófa is az asztalosok kedvencének számít. Ez azonban csak az utolsó állomás a fa életében. Nézzük, hogyan kell hozzáfogni az ültetéshez és a diófa gondozásához.

A 67 éves Blaga László Szamoskoródon tevékenykedik és bátran kijelenthetjük, hogy a Partium legnagyobb lótenyésztője. Állatállományát javarészt egyedül látja el. Lovait korszerű istállóban tartja, melyet ezelőtt négy évvel épített. Lovaival a kiállítások, lovas rendezvények gyakori vendége, hátasainak mindenki a csodájára jár, ezekről az eseményekről pedig valamennyi alkalommal díjakkal tér haza.

A fokhagyma termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, ennek ellenére sok fejtörést okozhat a tapasztalatlan gazdának. Elmondjuk, hogyan kell készülni az ültetésre és mire érdemes figyelni a földeken. Bár igénytelen növénynek tartják, a szürkepenész, a fuzáriumos, a penicilliumos és a szkeróciumos rothadás megtizedelheti a fokhagymatermést, ahogy a sztemfilliumos és az alternáriás levélfoltosság vagy a fokhagymarozsda is.

A hegyközcsatári lakos, Sztankovics Gyula igen érdekes elfoglaltságot választott magának, ugyanis összegyűjtötte a múlt kincseit a jelen és a jövő emberei számára. Az évek során sok tárgyat gyűjtött össze, amelyeket helyhiány miatt a saját otthonában állít ki, és bárki számára szívesen tart tárlatvezetést.

A csúcstechnológia korában, amikor lassan a traktor ódivatúnak számít és a drónok tekinthetők trendinek, sokaknak meglepő lehet, hogy vannak olyan gazdálkodók, akik még mindig lovakkal (is) művelik a földeket. Párhuzamba lehet-e állítani a traktorokat és a lovakat? Van érv a hatékonyságon túl is? Erre keressük a választ az alábbi cikkben.

A hús és tejelő szarvasmarhák tenyésztése során rendszerint tömegtakarmányokat és abraktakarmányokat is használnak a gazdák. Azok a tömegtakarmányok kedvezőek, amelyeknek nagy az energiakoncentrációja. A legjobb megoldás a „szenázs futószalag”, azaz több, eltérő érésidejű szenázskultúra telepítése, amelyek betakarítása időben követi egymást.

A szarvasmarhatartó gazdák két dologra kell nap, mint nap odafigyeljenek, amelyek jelentősen befolyásolják a munka után járó hasznot. Az állomány szaporítása, a tehenek ellése, illetve a megszületett borjak felnevelése. Ezek állandó munkát és felkészülést igényelnek. Ebben a cikkben a szaporodást befolyásoló okokról lesz szó, a következőben a borjak neveléséről írunk.

Boda László már gyerekkorában megszerette a szőlőmunkát, az első ,,saját” borát 17 éves korában készítette (1991-ben). Annyira sikeres lett, hogy a maturandusok buliján az akkori ,,Gheorghe Sincai’’ középiskola már az ő borával ünnepelt. Arra biztatja azokat, akik „akár egy csipetnyi elhivatottságot vagy szeretetet érez a szőlőtermesztés vagy a borkészítés iránt”, hogy soha ne adják fel.

A metszés szó hallatán sokan a tél végi metszési munkára gondolnak, de legalább ezzel egyenértékű munkálat a nyár végi, úgynevezett zöldmetszés, amellyel helyrehozható az is, amit a téli metszéskor elhibáztunk. Elmondjuk mit és hogyan kell tenni.