Lovak a mezőgazdasági munkálatokban

A korai időktől kezdve a lovakat igavonó állatként használták. Már a sumérok, a hettiták, az egyiptomiak és a kínaiak krónikáiban említés történik róluk. Ám a mezőgazdaságban való használatuk évszázadokon keresztül korlátozott volt. Ez azért volt így, mert az ökörről azt mondták, hogy olcsóbb róla gondoskodni, és amikor többé már nem tudott dolgozni, étel gyanánt szolgálhatták fel az asztalon. Az ökrök azonban lassabbak, mint a lovak.

A XIX. századra sok nyugati országban a lovak vették át a föld felszántásának feladatát. Az egyik kiadvány ezt részben annak tulajdonítja, hogy „farmokon használatos, bonyolultabb gépeket találtak fel, és ehhez jobban illett a lovak gyors, egyenletes mozgása, mint a lassú ökröké”.

Idővel az olyan tenyészeteket, mint a skót Clydesdale, az angliai suffolk punch és a shire, valamint a főleg Franciaországban honos Percheron, a mezőgazdasági életben hasznosították. Ezeket a lassú, de erős lovakat világosabb egyedekkel pároztatták, hogy így olyan lovat tenyésszenek ki, melyek kicsit gyengébbek, de sokkal gyorsabbak. Az ilyen különlegesen kitenyésztett állatokat igáslovaknak nevezzük, ezzel utalva azon képességükre, hogy nehéz terheket tudnak húzni.

A ló összehasonlítása a traktorral

Erő

Köztudott tény, hogy a traktorok nemcsak jelentősen megkönnyítik a mezőgazdasági munkát, de hatékonyabbá is teszik azt. Ennek ellenére sokan még napjainkban is ragaszkodnak a lovaikhoz a földeken. De vajon mennyire jó megoldás ez és milyen hatással van ez a termelésre és a bevételekre?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre meglelhessük a választ, közelebbről is meg kell vizsgálni mind a munkagépeket, mind a lovakat. Ugyanis bár nyomós érv, hogy a traktor nem dugja oda a lámpáit egy simogatásra, a teljesítményen aligha segít. De vágjunk is bele, nézzük meg közelebbről, mennyire éri meg a gazda számára a befektetés a fenti két variációval!

A lóerő a teljesítmény mérésére szolgál. Ma már leginkább csak autók és motorok kapcsán használjuk, mert egyértelmű, hogy ezek az értékek sok esetben pontatlanok.

A lóerőben mért teljesítmény általában egy szerkezet maximális teljesítményét mutatja meg. Ezek alapján egy ló nagyjából 15 lóerős. Viszont élő szervezet lévén ezt a maximális teljesítményt csupán rövid ideig képes fenntartani, mivel az idővel a jószág fáradni kezd. Így végeredményében, ha kiszámoljuk az átlagot, akkor kiderül, hogy a ló valójában csak egy lóerős.

A traktorok ezzel szemben már meglehetősen változatos képet mutatnak. Attól függően, hogy milyen modellt vásárolsz, a teljesítmény 100 és 300 lóerő között mozog. Az igazán nagy járgányok pedig akár a 600 lóerőt is elérhetik, de ezek már valódi monstrumok.

Természetesen egyetlen olyan lovat sem tenyésztettek még ki, amely megegyezhetne a modern traktor húzóerejével. De talán meglep, ha megtudod, milyen nagy ereje van egy lónak! 1980-ban két Clydesdale igásló úgy húzott el egy teljesen megrakott szekeret, hogy annak kerekeit lerögzítették! 1924-ben pedig egy pár angol shire ló egy, az előbbihez hasonlóan mély benyomást keltő tettet vitt véghez, amikor a becslések szerint 50 tonnás húzóerőt fejtett ki!

Beszerzési ár

Ami azt illeti, ezen a téren a traktorok meglehetősen alulmaradnak a versenyben. Talán nem mondunk újdonságot azzal, ha eláruljuk, hogy a munkagépek jóval többe kerülnek, mint a lovak. Habár nem ritka, hogy a legjobb felmenőkkel rendelkező, versenyre szánt hátasok elérik a milliós összegeket, még így is olcsóbban lehet őket megvásárolni, mint egy traktort.

Ezek a járgányok már borsosabb összegbe kerülnek. Egy kisebb méretű, teljesen új példány is több millió forint, de ha egy erősebbet szeretnél, akkor az ár a legdrágább sportkocsikkal is vetekszik. Nem véletlenül szól a vicc, hogy a BMW helyett inkább a traktor lehetne az új csajozós jármű.

Használtan természetesen beszerezheted valamivel olcsóbban is, de még így is mélyen a zsebedbe kell nyúlnod. Ez a tény teljes joggal riasztja el azokat, akik kis pénzből élnek.

Fenntarthatóság

A fenntartás kérdésköre már egy kicsit bonyolultabb kérdés. Mindkét esetben viszonylag magas költségekkel kell számolni, de a feladatok már jelentősen eltérnek egymástól. Lássuk mindezt a gyakorlatban!

Egy ló ellátása körültekintést igényel. Ahhoz, hogy a legjobbat hozhassa ki magából, szüksége van jó minőségű szénára és takarmányra egyaránt. Emellett rendszeresen kell számolni orvosi költségekkel is, betegség esetén pedig százezrekbe is kerülhet az ellátás.

A traktorodhoz szerencsére nem kell majd orvost hívni, viszont az nem árt, ha rendszeresen „megeteted” üzemanyaggal. Továbbá szükség lesz rendszeres karbantartásokra, valamint esetleges szervizelésre is. Utóbbi sosem olcsó mulatság, hiszen ebben az esetben is százezrekkel számolhatsz, ha komoly meghibásodásról van szó.

A kisebb szösszenet fentiek fényében már valószínűleg te is érted, hogy miért lehet jobb befektetés egy traktor. Habár a kezdeti költségek magasak lehetnek, végeredményében a hozam is jóval magasabb lesz, ami nem csak behozza, de túl is szárnyalja az összeget, amit ráköltöttél. A lovak pedig remek helyen lesznek a hobbitartásban.

Egyéb aspektusok

Az igáslovak intelligensek és kezdeményezők is. Például, ha van egy jó barázdahúzó ló, egy lófogatot szinte egyáltalán nem is kell irányítani a mező felszántásakor. A barázdahúzó ló, egész nap követve a barázdát, vezeti a fogatot. Úgy gondolják, hogy a fogatok azért tudnak rendkívül egyenes sorokat szántani, mert a lovak szemellenzőket viselnek, és nem tudnak hátranézni, amire viszont a traktorral dolgozó emberek gyakran hajlamosak.

Továbbá aratáskor a lovak ügyesebbek lehetnek, mint a traktor. Azon képességük, hogy meg tudnak tenni egy pontosan 90 fokos fordulatot — ha pedig szükséges, egy 180 fokos fordulatot —, azt jelenti, hogy a mező egyetlen részét sem hagyják ki a szántásból, mialatt dolgoznak a farmon.

Mély benyomást keltő látvány, amikor egy lófogat reagál a hajtótól jövő parancsra. Egy fogatot arra képeznek ki, hogy konkrét parancsokra konkrét mozdulatokkal reagáljon, bár a pontos nyelvezet és kifejezések a hajtótól függnek. A lovak hozzászoknak a hajtó szókincséhez és hangszínéhez. Egy jellegzetes füttyentés, valamint a hajtó buzdító szavai jelzések lehetnek a lovak számára az indulásra.

Milyen megragadó nézni egy tíz lóból álló sort, amint a hajtó kiáltásaira reagálva megcsinál egy 90 fokos fordulatot! Ahhoz, hogy balra forduljanak, a bal oldalon lévő lónak kis lépésekkel hátrafelé kell mennie, míg a fogat többi része egy negyed kört masírozva megfordul körülötte. Majd ha jobbra kell fordulni, a jobb szélső lónak kell kis lépésekkel hátrálnia. Szárazabb éghajlaton meglehetősen izgalmas látvány, amint a fogat eltűnik a porfelhőben, majd a fordulás után újra felbukkan, és egy falszerű sort alkotva dobog.

Mindegyik lovat a nevén szólítják, melyre aszerint reagálnak a lovak, hogy milyen a kocsis hangszíne. Ha egy ló lazít egy kicsit, általában csak a nevének éles, feddő hangnemben való szólítására van szükség. A képzés korai szakaszában a lovaknak gyakran meg kell tanulniuk, hogy az ilyen hangnemmel egy pálca vagy ostor csapása jár együtt. Ha egyszer azonban megtanulják ezt a leckét, a keményebb fegyelmezésre már ritkán kerül sor, ha ez egyáltalán szükségessé válik.

Akik még mindig lovakkal művelik meg földjüket, talán azt mondhatják, hogy ez sokkal élvezetesebb, mint egész nap a munkagép zúgását hallgatni. A nyugalom azt az érzést kelti a farmerben, hogy ő is része a földnek. Még jobban észre tudja venni a körülötte lévő teremtésművet — a madarak kaparászó hangját, amint szemügyre veszik a frissen felforgatott földet a felszántott barázdákban; a nedves fű illatát; a zúzmara ropogását, amint az eke keresztülszeli a fagyos földet egy hideg reggelen —, kicsi dolgokat, melyeket a farmer hajlamos figyelmen kívül hagyni, ha egy traktor zaja bombázza.

Az igaz, hogy a traktorok egy nap 24 órát is tudnak dolgozni, ami olyan tett, amely a lovak számára lehetetlen. Az is igaz, hogy a traktorok nagyobb földdarabot tudnak megművelni, és kevesebb fenntartást igényelnek. De egyetlen traktor sem tud sohasem létrehozni egy bájos kis utódot — ez pedig csak egyike azoknak az örömöknek, melyek miatt a lovakkal való együttes munka egyedülálló. A kocsist még az is élvezettel tölti el, amikor munka közben „beszélget” a lovaival. Azok pedig engedelmességükkel válaszolnak, amint hegyezik fülüket, hogy a farmer minden szavát meghallják.

A gazdálkodás nehéz, és időnként unalmas munka. Ám azoknak, akik még mindig régimódiasan, lovakkal szántják fel mezőjüket, bőséges örömük származhat abból, ha ilyen szorosan együtt dolgoznak Isten teremtésművének eme izmos és keményen dolgozó állataival.

Forrás : https://www.vadalarm.hu

Tar Bálint falugazdász