Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Így gondozza a rózsát
A rózsa dús virágzásának és az erős növekedésének titka a napos fekvésben, a jó tápanyag- és vízellátásban rejlik. Ügyeljünk még a bokrok tavaszi metszésére, a talaj tisztán tartására, a permetezésre és a téli feltöltésre. A szabadgyökeres töveket ősszel és kora tavasszal ültessük, a konténeres rózsákat a nyári hónapokban is biztonsággal telepíthetjük. Dísz- és haszonnövény is egyben. A legszínesebb felhasználása a tearózsának van, vágott virágnak, csokrok, koszorúk készítésére, dekorációnak a legjobb választás, köszönhetően a kifejezetten nagy, illatos és dús virágzatnak. E mellett legelterjedtebb típusok még a futó-, a park- (polyantha), a mini és a magastörzsű rózsák.
Milyen rózsát ültessek?
Elegáns, hosszúszárú, illatos, nagyvirágú változatait kedvelőknek a tearózsa számtalan fajtája, rózsaágyásba, sövény kialakításához a sűrű ágrendszerű, dús virágú parkrózsák, pergolákra, rácsokra, oszlopokra a magasra kúszó, rengeteg virágot hozó futórózsák, a talaj összefüggő takarására a talajtakaró fajták ideálisak.
A rózsa ültetési ideje
Mikor ültessük a rózsát?
Szinte egész évben ültethető. Tavasszal (március-április) és ősszel (október-november) a szabadgyökerű fajták szezonja van. Hogy a nyári időszakban se kelljen lemondanunk a telepítésről, ebben az időszakban a konténeres változat nagyszerű megoldás, mely a téli fagyos hónapokon kívül egész évben ültethető.
Az őszi ültetés nagy előnye a kedvező talajállapot (talaj hőmérséklet, talajnedvesség), mely a gyökérrendszer megindulását, fejlődését elősegíti. A tavaszi ültetés sikeressége abban rejlik, hogy a fagyos időszak után minél hamarabb a talajban legyen a növény, bőséges öntözést kapjon a tavaszi és nyári hónapokban.
Ültetési távolság
Tearózsák: a tőtávolság 60-100 cm, ha többsorosra tervezzük, a sortávolság 80-100 cm
Futórózsa: tőtávolsága 100-150 cm
Parkrózsa: ideális ültetési távolsága 50 cm, így lesz szép és dús a sövény
Ültetési rend
- Növény előkészítése
Ültetés előtt metsszük vissza a növény gyökerét pár cm-rel, a sérült, törött végeket is vágjuk le.
- Ültetőgödör kiásása
Ássunk ki egy 60x60x60 cm alapterületű gödröt. Ne spóroljunk a nagyságával, kell a hely a tápanyagnak és a gyökerek megindulásához. Az ásóval lazítsuk fel a kiásott földet.
- Talajjavítás trágyával
Kiemelkedő fontossága van a talaj javításának a gyökerek elindulásához. Tegyünk jó minőségű érett marhatrágyát vagy házi készítésű komposztot a gödör mélyére. A tápanyag rétegre tegyünk a kiásott porhanyós földből, hogy a szerves trágya meg ne égesse a gyökereket.
- Talajfertőtlenítő kiszórása
Védekezzünk a kártevők ellen talajfertőtlenítő por kiszórásával. Gázosodó anyagként kiválóan ellátja feladatát a gyökerek védelmében.
- Növény behelyezése
Állítsuk a növényt a gödörbe, hogy lássuk, mennyi földet kell lapátolnunk alá a megfelelő ültetési mélység kialakulásához. Ezt követően annyi porhanyós föld kerüljön a gyökérzet köré, hogy a szemzés helye kb. 1-2 cm-rel legyen a talajfelszín fölött.
- Földközeg tömörítése
Tömörítsük óvatosan lábbal a földet, légmentes közeget képezve. A tömörítést legjobb vízzel együtt végezni. Várjunk kicsit, míg leülepedik, aztán tegyünk még rá egy kis földet.
- Alapos beöntözés, iszapolás
Öntözzük be alaposan a bokrot legalább 10-15 cm mélységig.
- Őszi felkupacolás
Készítsünk kb. 20-30 cm magas földkupacot a tövére, mely megvédi a kemény téli fagykároktól.
A rózsa gondozása
Ahhoz, hogy rózsatövünk egész évben gyönyörű és egészséges legyen, gondoskodnunk kell róla folyamatosan. Odafigyelő gondozás mellett, ami magábafoglalja a rendszeres öntözést, gyakori tápanyag-utánpótlást, tavaszi és őszi metszést, permetezést, kertünk ékessége lehet.
Talaj- és tápanyagigény
Talajjal szemben nem igényes, nem kedveli a pangó vizet, viszont igényli a bőséges tápanyag-utánpótlást. Rendszeres tápanyagellátás és öntözés mellett még a sívó homokon is szépen díszít.
Mivel ezeket a növényeket sok évre tervezzük, bőségesen el kell látnunk szerves anyaggal. A tápanyag-utánpótlásnak folyamatosnak kell lennie, inkább több részletben trágyázzuk, mint egyszerre nagy adaggal. A tápanyagellátást levéltrágyázással is segíthetjük. Meghálálja a másfél- kéthetenkénti Wuxálos vagy egyéb lombtrágyázást.
Fényigénye
Kifejezetten fényigényes növény, a félárnyékot sem kedveli. Válasszunk olyan helyet a bokornak, ahol naponta legalább 5-6 óra napfényt kap, főként a reggeli órákban, felszárítva a reggeli harmatot, mely a gombabetegségek melegágya lehet. Elegendő fény hiányában a vesszők nem érnek be, betegségekkel szembeni ellenállásuk csökken.
Öntözés
Figyelni kell, hogy ültetés után a talaj ki ne száradjon. Ez a veszély főként a meleg, száraz tavaszi és nyári hónapokban fenyeget. Öntözés hiányában a hajtásnövekedés leáll, és a rózsatövek virágzása is gyengébb lesz. Őszi ültetésnél az első fagyokig rendszeresen öntözzük. Soha ne locsoljuk felülről a bokrokat, minden gombás betegség öntözéssel terjed. Éppen ezért ne használjunk öntözőrendszert ezeknél a növényeknél.
Csapadékban szegény télen, fagymentes napokon locsoljuk meg, mert sok esetben nem kifagynak a tövek, hanem kiszáradnak.
Gyommentesítés
A gyomok megjelenésekor alkalmazzunk saraboló kapálást, ezzel gyommentesítjük, továbbá fellazítjuk a felsőbb réteget. A növény kötöttebb talajt kedveli, ezért a mélykapálás laza, homokos talajon kerülendő.
A mérsékelt gyomosodás és a gyors kiszáradás ellen a talaj felszínét komposzttal, fenyőkéreggel takarjuk.
Metszés
Mikor metsszük a rózsát?
Metszése tél végén - tavasszal történjen. Enyhe télen akár februárban is metszhetünk idősebb töveket, de még szerencsésebb márciusban, amikor már nincsenek komoly fagyok.
Hogyan metsszük a rózsát?
Ültetés előtti előkészítés, gyökérmetszés
Szabadgyökeres tő ültetése előtt mindenképp vágjuk vissza a gyökereket, ezzel serkentjük a gyökérfejlődést. Ilyenkor a sérült, törött gyökérvégeket távolítsuk el, a vastagabb gyökereket frissítsük fel. Arra figyeljünk, hogy a gyökérzóna legalább 15-20 cm maradjon visszametszés után.
Ültetés utáni metszés
Tavaszi ültetés után a vesszőket vágjuk vissza 2-3 rügyre, hogy egyensúlyba kerüljön a levágott gyökérzettel. A visszametszés hatására intenzívebb fejlődés indul, sokkal több hajtást hoz. Őszi ültetésnél nem bántjuk a vesszőket, felkupacolással védjük a téli fagyok ellen.
Bokorváltozatok metszése:
- február vége és április között (tavaszi metszés)
- beteg, sérült ágakat és vesszőket minden esetben távolítsuk el
- az elöregedett részeket tőből vágjuk ki
- a hosszúra nyúlt hajtásokat 6-8 szem fölött, a gyengébb, rövid vesszőket tőből, a rövidebb hajtásokat 2-3 szemre vágjuk vissza
- az elnyílt virágokat rendszeresen távolítsunk el, hamarabb képződik új virág (ezt hívjuk nyári metszésnek)
Futó változat metszése:
- az új ültetésű töveket 2-5 szemre vágjuk vissza, ezáltal több hajtást hoz
- a későbbi években a metszés célja: beteg, sérült hajtások eltávolítása, megfelelő növekedés, túlzott terjeszkedés megakadályozása, kedvező virághozam beállítása
Permetezés
A betegségek az ellenálló képesség csökkenésével jönnek létre. A növény ellenálló képességét növelhetjük:
- megfelelő tápanyagellátásal
- optimális öntözésel
- talajszerkezet javításával
Amit nem tudunk befolyásolni, az az időjárás. A tartós esőzések, kemény fagyok, nyári kánikula nincsenek jó hatással a növényre. Fontos a tövek tavaszi és őszi lemosó permetezése, amivel sok betegség megelőzhető.
A rózsa sokszínűsége és parfümös illata miatt, a történelem során a virágok királynője jelzőt érdemelte ki. Egy séta a rózsamezőn vagy egy kis pihenő a rózsabokraink között csendet, örömet tud varázsolni lelkünkbe.
A rózsafajták a különböző színek alapján a viktoriánus kór kezdetétől nem verbális üzenetek hírnökei:
- Fehér rózsák - tiszta, ártatlan érzest és egz új kezdetett üzennek, továbbítanak
- Piros rózsák - a szerelem jelképe
- Sötét rózsák - a bánat érzést továbitja
- Rózsaszín rózsák - szelídség, kegyelem, boldogság jelképe
- Sárga rózsák - féltékenység és hűtlenség jelképe
- Naracs rózsák – a vágy, lelkesedés jelképe
- Korall színű rózsák – barátság, szerénység és az együttérzés jelképe
Viktoriánus kórban a virágokat elsősorban üzenetek továbbítására használták, amit nem tudtak vagy nem akartak hangosan elmondani. De használták az „igen” és „nem” válaszoló kérdésekre. A jobb kézzel átadott virág „igent” míg a balkézzel át adott virag „nem” választ jelentette.
Geológiai és paleontológia tanulmányok alapján, a rózsák már a mai ember megjelenése előtt léteztek. Kútatók az 50 millió éves darabka szenen rózsaszirmot találtak. A görög történelmi leírásban Teofrast vadrózsaként – Rosa gallica említenek. Teofrasnak köszönhetően, mivel ő volt a botanika atyja a görögök már akkor termesztették a rózsát.
A római kórban a rózsaszirmokat az utcák díszítésére is használták, amikor a győztes hadsereg vonult el.
Bálint Rozália falugazdász
