A talajvédelem tíz szabálya

A talajban számos faj él, a parányi mikrobáktól és apró bogaraktól kezdve a nagyobb állatfajokig, köztük a vakondig és az üregi nyúlig.
Több ezer évre van szükség ahhoz, hogy néhány centiméternyi talajréteg létrejöjjön. Ez azt jelenti, hogy a talaj gyakorlatilag nem tartozik a megújuló erőforrások közé.

Az emberiség létének egyik alapfeltétele a termékeny talaj megléte, az emberi tevékenységek azonban ezt az erőforrást sem kímélik. Egyes mezőgazdasági termelési művelési módok növelik az erózió veszélyét. Az urbanizáció hatalmas és rendkívül termékeny területeket hódít el a természettől, melyeken a talajt növények helyett beton és aszfalt borítja. Egyes régiókban az öntözés a talaj elszikesedéséhez és termőképességének csökkenéséhez vezet.

Másutt az okoz gondot, hogy az ipari termelés során ólom, olaj, oldószerek vagy más szennyező anyagok jutnak be a talajba. A talajszennyezés a felszín alatti vizek szennyeződését vonja maga után, ami nemcsak a talajlakó élőlényekre ártalmas, hanem az emberek körében is egészségkárosodást okoz. A szennyező anyagok a talajból az ott termelt növények szervezetébe is bekerülnek, ez pedig rontja az élelmiszerek minőségét, és veszélyt jelent a fogyasztók egészségére.

Az éghajlatváltozás magában foglalja a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok változását, ennek pedig a talaj várhatóan egyre kevésbé fog tudni ellenállni.

Ahhoz, hogy a talaj ne veszítse el termőképességét, fenntartható területgazdálkodásra van szükség.

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges!

• A víz- és a szélerózió, az elsivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évente 50 000 hektárral csökken a mezőgazdasági terület a világon.

• Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránként 11 hektárral kevesebb szántóföld marad.

2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a termőföldet a gondjaidra bízott területről!

• Az erózióérzékeny területeken dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka termesztése tilos. Természetesen átgondolandó lenne a kapáskultúrák vetésének mellőzése is.

• Táblaméret optimalizálása, szintvonalas művelés. (40-50 ha)

• Gyepes talajfelszín fenntartása, gyepes táblaszegélyek. (Nem termelő beruházással létesítés)

• Erózióérzékeny területen a 20 ha-nál nagyobb táblán szintvonalas művelés.

• Vetésszerkezet optimalizálása.

• Talajtakarás biztosítása. (másodvetések, zöldtrágya növények, takarónövények, mulcshagyás)

3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!

• Gyepes talajfelszín fenntartása.

 • Talaj szerkezetességének fenntartása

. • Talajtakarás, zöldtrágyázás

4. Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt!

• Vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos.

 • Középmély lazítás elvégzése 5 év alatt legalább egy alkalommal.

 • Forgatás nélküli talajművelés alkalmazása.

5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit az elvisel és amennyit a növény kíván!

•Talajvizsgálaton (levélanalízisen) alapuló tápanyaggazdálkodási terv készítése szakértő/szaktanácsadó bevonásával.

6. Csak jó vízzel öntözz és csak annyival, amennyivel kell!

7. Ne keverj a talajba el nem bomló anyagot, hacsak nem javítási céllal teszed!

8. Ne mérgezd a talaj élővilágát!

• Szűkített növényvédőszer hatóanyag alkalmazása, Növényvédelmi előrejelzés.

9. Őrizd meg a talaj termékenységét, és ha lehet, még növeld tovább!

•Zöldtrágyanövény termesztése, vagy istállótrágya, vagy baktériumtrágya kijuttatása.

• Növényvédelmi – talajvédelmi szakirányító bevonása.

• Megfelelő vetésszerkezet és vetésváltás alkalmazása.

• Középmélylazítás, erózió elleni védekezés módszereinek alkalmazása.

10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

Összeállította: Sütő Attila falugazdász