Falugazdászaink tudástára

Szilágynagyfaluban már az első világháború előtti időkben elkezdték a szőlőtermesztést, akkor szekérrel szállították a bort egyik régióból a másikba. Torkos Pál évek óta foglalkozik a szőlőtermesztéssel valamint a borászattal, pálinkafőzéssel. De emellett a népi kultúra megőrzése is a szívügye, feleségével tájházat rendezett be, gyűjteményét évről-évre bővíti.

Dorka-Fábián Csaba a biogazdálkodók között is fehér hollónak számít. Előbb állatorvosnak készült, de gyógyszerészdiplomával vágott bele mezőgazdaságba. Eredeti szakmája azonban meghatározza munkásságát. Számára elsődleges fontossággal bírt az, hogy olyan kultúrákat termesszen, amelyeket a gyógyászatban is használnak. Vele beszélgettünk.

Az évek során többféle szőlőszaporítási módszert kipróbáltam: a venyige bujtástól, a földbe történő dugványozáson át a vízben való gyökereztetésig. Tapasztalatom szerint utóbbi módszer a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot adni annak, aki kedvet érez a szőlőszaporításhoz.

Bár a gyümölcsfacsemete vásárlása viszonylag egyszerű módja a kert gazdagításának, azonban azok nem mindig azt és úgy teremnek, ahogy terveztük. A vállalkozó kedvű gazdáknak figyelmükbe ajánlom a saját szaporítású gyümölcsfa előállítását. Az egyik legegyszerűbb módszer a hasítékoltás. Lépésről lépésre mutatjuk.

Pécsi Mihály, koltói gazdának egész életét végigkísérték a lovak. Azt mondja, ez egy olyan szenvedély, amely magába szippantja az embert. "Ha engeded, nagyon hamar egy hullámhosszra kerülsz a lóval és innen már nincs visszaút" - fogalmaz Pécsi Mihály, akinek tenyészménje szép és egészséges példányokat örökít, amelyekkel elégedettek a gazdák.

A lovasterápia ma még kevesek által ismert és hozzáférhető segítség, pedig érzelmi és pedagógiai előnyei nem elhanyagolhatóak, és a lovaglás komoly mozgásterápiát is jelent. A hippoterápia vagy a fejlesztő lovassport sokaknak jelentős életminőség-javulást hoz. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Egy új fejlesztésű, hagyományos termesztésben és biogazdálkodásban egyaránt alkalmazható levél – baktériumtrágyát szeretnék bemutatni, mint újdonságot, amelynek használatával csökkenthető a nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználásának aránya a növénytermesztés során.

A növényeknek számos tápanyagra van szükségük az egészséges növekedéshez, és a megfelelő mértékű terméshozamhoz. A három legnagyobb mennyiségben szükséges tápelem a nitrogén, a foszfor és a kálium. A tápanyagokat műtrágya formájában tudja a földbe juttatni. De vigyázzon: a műtrágyák túlzott használata inkább minősül méregnek, mint tápanyagnak

Mit kell tenniük azoknak a gazdáknak akik ökológiai gazdálkodás formájában termesztik kultúráikat és a következő mezőgazdasági évben szeretnének más növényfajtát termeszteni? Hát azoknak, akik a jövőben szeretnének áttértni a biogazdálkodásra? Alább a válaszok.

Ha a szomszédban vagy egy távoli rokonnál kóstoltunk egy ízletes gyümölcsöt, aminek már senki sem tudja a fajtáját vagy már nem kapható a kereskedelemben, akkor is van mód arra, hogy a saját kertünkben is legyen egy olyan gyümölcsöt termő fát. Mutatjuk, hogy mit kell most tennie.