Most van a fokhagymaültetés ideje

A fokhagyma – Allium sativum – jótékony hatásáról mindannyian hallottunk már, mind a népi gyógyászatban, mind pedig a klasszikus orvostudomány használja. Termesztése több évezredes múltra tekint vissza –Európában is már több mint ezer éve ismerik fűszer– és gyógynövényként. Hatóanyaga az alliin, egy vízben oldódó, kristály szerkezetű szagtalan anyag, amely enzimek hatására alicinné alakul, ami egy szulfocián származék. Azon kívül, hogy a mártások és kolbászáruk kedvelt fűszere, számtalan egészségügyi problémára is megoldás lehet.

Ez a fűszernövény jó étvágygerjesztő, gyomorerősítő, görcsoldó, de javasolják magas vérnyomás ellen, érelmeszesedés megelőzésére, valamint a folyamat lassítására, gátolja a vér kóros alvadékonyságát, a vérrögök képződését, gyógyítja a felső légutak hurutos gyulladását, orvosi szénnel együtt alkalmazva javasolt hasmenés esetén is. Igazolt az antibiotikus és féregűző hatása is.

A fokhagyma termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, ennek ellenére sok fejtörést okozhat a tapasztalatlan gazdának.

• Érdemes odafigyelni arra, hogy frissen trágyázott talajba ne ültessük, mert ez jelentősen rontja a tárolhatóságát.
• Ültetés után öntözést igényel a jó begyökeresedés érdekében.
• Jó tudni, hogy majdnem minden talajtípuson megterem, de a legjobban a humuszban gazdag, középkötött talajokat kedveli.
• Valamennyi zöldség számára jó előveteménynek számít, de ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben hagymafélét termesztettünk.
• Érdemes odafigyelni arra is, hogy gyökérzöldségek után ne tegyünk fokhagymát, a fonálféreg fertőzés elkerülése érdekében.
• A fokhagyma nyáron jól viseli a magas hőmérsékletet, viszont a termésnövelés érdekében ajánlott az öntözés száraz időjárás esetén, akár két-három alkalommal, 30-40 liter vízmennyiséggel négyzetméterenként.

Morfológiai szempontból megkülönböztetünk magszárat nem képző és magszárat fejlesztő fajtákat. A magszárat nem képző fajták gerezdjei szórt állásban helyezkednek el, amíg a magszárat fejlesztő fajtáknál ezek szabályos körben találhatók a szár körül és rajtuk a továbbszaporításra alkalmas léghagymák képződnek. A léghagymákból első évben gerezd nélküli hagymák fejlődnek.

A fokhagyma – fajtától függően – ősszel és tavasszal is ültethető.

• Az ültetéshez ép, egészséges gerezdeket válasszunk, amelyeket ültetés előtt ajánlott három hétig hűtött körülmények között tartani, a hideghatás elérése érdekében.
• A hagymafélék specifikus betegségei ellen, ültetés előtt érdemes magcsávázást végezni MAXIM 480 FS csávázószerrel.
• Nem tanácsos a védőburkolat nélküli gerezdek elültetése sem, mivel ezek a talajban hamar megbetegedhetnek.
• A gerezdeket csak az ültetést megelőző napon érdemes szétválasztani, majd a gyökeres felével lefelé eldugni 5-6 cm-es tőtávolságra és 25-30 cm-es sortávolságra.
• Őszi ültetéskor a talajt fontos mélyen felásni, majd hagyni kell ülepedni, hogy a föld minél jobban tömörüljön a gerezdek köré, a fagykárok elkerülése érdekében.

Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart, hogy még a tél beállta előtt jól begyökeresedjenek. Túl korai ültetés esetén, a nagy lombozat miatt, a foghagyma fagykárt szenvedhet. Megkésett ültetéskor, a gyenge gyökeresedés miatt, könnyen felfagyhat.

Bár sokan úgy gondolják, a fokhagyma nem igényel különösebb növényvédelmet, azért jó tudni, hogy számtalan betegsége és kártevője van. Ezek közül megkülönböztetjük a gumó betegségeit, mint a szürkepenész, a fuzáriumos, a penicilliumos és a szkeróciumos rothadást, ami ellen a csávázás védelmet nyújt.

A levélbetegségek közül említést érdemel a sztemfilliumos és az alternáriás levélfoltosság valamint a fokhagymarozsda. Ellenük AMISTAR, FOLICUR SOLO, DITHANE, ORTIVA TOP permetszerekkel védekezhetünk.

A baktériumos betegségek közül a lágyrothadást okozó baktériumok a legfontosabbak, amely csapadékos időjárás esetén, túlzott nitrogéntrágyázás után lép fel, általában érés idején, amikor már nem igazán tehetünk ellene.

A talajlakó kártevők közül említést érdemelnek a pattanóbogarak, a cserebogarak, a gyökératkák, a fonálférgek, a levélatkák, az aknázólégy, a dohánytripsz és a fokhagymalégy kártétele. Ellenük az engedélyezett talajfertőtlenítő szerekkel védekezhetünk, valamint a jó elővetemény megválasztásával.

Hazánkban fokhagymát csaknem 10.000 hektáron termesztenek, főleg Botoșani, Dolj, Iași, Mehedinți, Suceava, Teleorman és Temes megyékben.

Az utóbbi években ezen fontos kultúrnövény hanyatlásának okai között említést érdemel a termesztés magas költsége, a helyi fajtákból származó vetőmag valamint a fokhagymatermesztők társulásának a hiánya, a termeléshez szükséges gépek és berendezések hiánya. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években, a kormány hektáronkénti 3000 euróval támogatta a fokhagymatermesztőket.

A hazai fokhagyma leginkább termesztett fajtái az AGER, amely egyben a legnépszerűbb is, a magas terméshozama miatt (7-8 t/ha) valamint azért is mert őszi és tavaszi ültetésre egyaránt alkalmas. Említésre méltó még a COPALAU fokhagyma fajta is, amely a kedvezőtlen években is képes 4-5 t/ha–os terméshozamra, valamint a MASCA fokhagymafajta, a kellemesen fűszeres, kiegyensúlyozott íze miatt. Új típusú foghagyma fajták az Eduard és a Claudiu, amelyek már külföldön is népszerűek. Jelenleg a Buzau-i Zöldségkutató és Fejlesztő Állomás (SCDLB) foglalkozik a hazánkban fennmaradt fokhagymafajták újjáélesztésével.

A fokhagymatermesztés jövedelmezőségére való tekintettel, valamint az egészségre gyakorolt számtalan jó hatása miatt, úgy vélem érdemes lenne nagyobb területen foglalkozni a termesztésével.

Fodor István agrármérnök, falugazdász