Falugazdászaink tudástára

Közkedvelt házi kerti növényünknek, a szőlőnek is szüksége van a szakszerű ápolásra. Ahhoz, hogy megfelelő termésmennyiséget érjünk el, rendszeres karbantartást igényel – hangsúlyozta Hegedűs Attila érmihályfalvi szőlész-borász, akihez a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője szőlőmetszési bemutatóra hívta a gazdákat.

Sokan hajlamosak legyinteni, ha a szilva metszéséről hallanak, mondván, a szilvafák általában karbantartásmentesen is elvannak. Aki viszont fáitól betegségmentes állapotot, szellős-, napfényben fürdő koronát és rendszeres termést vár, az nem így gondolkozik. A szilvafa metszése évente visszatérő témának számít a szakirodalomban, akár friss telepítésekről, akár a már termőre fordult ültetvényekről beszélünk.

Egy kis odafigyeléssel és néhány szabály betartásával bárki előállíthatja, előrenevelheti a kertjébe, fóliaházába szánt palántákat. A palántanevelés azt jelenti, hogy az adott magot nem a végleges helyére vetjük, hanem irányított körülmények között – meghatározott hő és fényviszonyok között – néhány hétig vagy hónapig előreneveljük.

A gyümölcsfák helyes telepítési idejének megválasztása létkérdés az oltvány életben maradásához. Az őszi és tavaszi ültetés mellett és ellen is szólnak érvek. Az viszont bizonyos, hogy a tavaszi telepítésű csemeték őszi ültetésű társaikhoz képest több öntözést és foglalkozást igényelnek.

Szárazságtűrő növény, mely a gyengébb minőségű területeken is eredménnyel termeszthető. A kukoricánál olcsóbb, az állatok takarmányozásában mégis sok rétűen használható. Beszéljünk egy kicsit méltatlanul mellőzött takarmánynövényükről, a cirokról.

Ahhoz, hogy a zajosan forró mustból idővel zamatos, tükrös bort nyerjünk, számos, jól időzített beavatkozásra szükség van. Az óhajtott átalakulás összetett vegyi folyamatok hatására történik, amihez az átfejtéssel, azaz a bor és a seprő elválasztásával komoly mértékben hozzájárulunk. Lássuk, miről is van szó, mert nem mindegy mit mikor és hogyan teszünk.

Nem minden énekesmadarunk költöző, közülük sokan nálunk telelnek és egyesek északi országokból menekülnek a zord hideg elől az itteni enyhébb időjárás miatt a mi kertjeinkbe, erdeinkbe. A fagyos hótakaró miatt azonban nehezebben jutnak táplálékhoz, de mi, emberek segíthetünk rajtuk. De ne feledjük, a madáretetés hónapokig tartó feladat!

Akinek gyümölcsfái vannak, az őszi lemosó permetezés után sem dőlhet hátra a karosszékben, hiszen gondolni kell arra, hogy a hideg, fagyos téli napok, a késői fagyok, milyen kárt tehetnek a gyümölcsfákban. A fagykárok mérséklésére a törzs bemeszelése régi, bevált módszer.

A kálium a vízfelvétel, a cukorképződés és a tápanyag raktározás, a foszfor pedig a gyökérzet-fejlődés és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség szempontjából is nélkülözhetetlen növényeink számára. Mivel oldódásuk, feltáródásuk lassú folyamat, a foszfor és a kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyák kiszórása ősszel, télen javasolt. Nagyon fontos beforgatni a talajba, hogy a gyökérzónába kerülve tavasszal a növények számára a megfelelő helyen és felvehető formában legyen.

A nyárral vagy az őszi meleg napokkal együtt nem érnek véget a kerti munkálatok. Ahhoz, hogy kertünk a következő tavasszal és nyáron teljes díszében pompázzon, ősszel kell elvégezni azokat a feladatokat, amelyek segítenek a növényeinknek átvészelni a téli hónapokat. Növényeink védelme, téliesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy tavasszal a legjobb kondíciójukban kezdjék meg a fejlődést.