Gyümölcstermesztés Selymesilosván

„Voltak olyan sorok, ahol hiányoztak fák, valamint volt olyan rész is ahol abszolút nem volt semmiféle gyümölcsfa ültetve. Sokat tűnődtünk, hogy mi legyen. Mindez 2004-ben volt. Végül úgy döntöttünk, megvásároljuk a selymesilosvai gyümölcsöst. Én villanyszereléssel foglalkoztam, a feleségem könyvelő, minimális tapasztalatunk volt mezőgazdasági területen, de szeretünk volna jobban belekóstolni a gyümölcstermesztésbe” – idézi fel a gazdaélet kezdeteit Móricz Sándor. Mint mondja, városi lakosokként vágytak arra, hogy legyen hova kijárniuk hétvégeken és valami hasznossal töltsék el a szabadidőt. „Az elején tehát csak hobbiszinten kezdtük, mára meg már annyi munka van, hogy alig győzzük, mivel nincs segítségünk és mindent szinte mi magunk végzünk” – teszi hozzá.

Négy évvel később elkezdték a már meglévő fák, csemeték gondozását valamint újak ültetését oda, ahol foghíjas volt a terület. „A későbbiekben voltak pályázataink és egyre jobban belemélyedtünk a gyümölcsös fejlesztésében és korszerűsítésében. 2011-ben jött az az ötletünk, hogy még 1,20 hektárral bővítsük a gyümölcsöst. Ma már emiatt összesen 3,10 hektár gyümölcsösünk van. Intenzív termesztési technológiát alkalmazunk most is” – mondja Móricz Sándor.

A gyümölcsösben alma, szilva, dió, körte, őszibarack, kajszibarack, körte van. „A régi gyümölcsös is ilyen színes volt többféle gyümölcsfajta volt, mi csak azokból a fajtákból telepítettünk, ami már korábban is volt” – teszi hozzá a felesége, Rozália. Elmondása szerint volt olyan fa, amely már 2- 3 évesen elkezdett teremni, de van olyan is, amelyik mai napig is csak néhány gyümölcsöt terem. „Az időjárás nagyban befolyásolja, hogy melyik évben milyen gyümölcs van. Például idén a barack nem igazán termett, éppen csak kóstolást adott, de a szilva- és almatermés bőséges volt” – magyarázza. Mint mondja, Selymesilosva a Magura hegységhez tartozik, ezért a föld nagyon kedvez a gyümölcsfáknak. „Ami viszont negatívan befolyásolja mostanság a gyümölcsöst az maga az időjárás, mivel elég szélsőséges. Mostanság a kajszi- és az őszibarack nem terem jól, tavasszal könnyen lefagy és nincs lehetőségünk ez ellen védekezni. De a szilva, alma, dió és körte jól terem. Valójában minden évbe van egy fajta gyümölcs legalább, ami nem sikerül annyira, ez mostanság a barack szokott lenni. Ezért én az időjárás miatt nem igazán ajánlom senkinek a barackot” – mondja Móricz Rozália.

„2009-től biotermesztést folytatunk, ami azt jelenti, hogy többször kell, kezeljük a fákat mivel bio vegyszereket használunk. A vegyszerek beszerzése nem okozz, nagy gondot csak az a probléma, hogy jóval drágább, mint a nem bio vegyszer” – egészíti ki Sándor.

Szinte minden munkálatot ketten végeznek, csak néha fogadnak napszámost, főként a termés betakarításakor.

A gyümölcsöket nem dolgozzák fel, a termést értékesítik. „Nagy befektetés lenne, hogy feldolgozzuk, valamint akkor több munkaerőre lenne szükség, ami így is hiányos. A gyermekeink is más területeken dolgoznak, így hosszú távon nem gondolkodhatunk, nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz aki gondozza a gyümölcsöst, amikor mi már nem bírjuk. Emiatt nem látjuk értelmét, hogy befektessünk a feldolgozásba. Van rá esett, hogy a szilvából lekvárt készítünk, illetve a megmaradt gyümölcsből pálinkát főzünk” – mondja Sándor.

„A felvásárlók az ismerőseink, barátaink, piacra nem járunk. A biogyümölcsért azonban az emberek nem szeretnek több pénzt adni, sajnos azt nézi mindenki, hogy minél olcsóbban jusson a gyümölcshöz. Problémáink akadnak az értékesítésbe, van olyan év is, hogy sok gyümölcs marad ránk” – teszi hozzá Rozália.

Bákai Gabriella-Dóra falugazdász