A gazdák leggyakrabban és az időjárás által teremtett klimatikus helyzet miatt is a legkézenfekvőbb megelőzési és kezelési módszer alkalmazása, azaz a kémiai úton való kezelések mellett döntenek, ami nem csoda, hisz sok esetben ez bizonyul a leghatásosabbnak – ami nem csoda, hisz nagyon sokszor nem megelőzés, hanem úgynevezett tűzoltás zajlik.

A tavaszi és őszi vetésű kalászosokon a fuzáriózis veszély mellett a gabonalisztharmat és a rozsdabetegségek okoznak gondot, a pusztítás sok esetben szemmel látható. A nyugati, hűvösebb tájegységekben inkább a sárgarozsda, másutt pedig a vörösrozsda fertőz a leveleken. A betegségek elterjedése most még nem magas, de az időjárási körülmények megkövetelik a fungicides beavatkozást. Tudjuk nagyon jól, hogy ezen betegségek szem elől tévesztése és a kezelés hiánya kihat termés minőségére és mennyiségére.

Nem kímélik a betegségek és a kártevők a gyümölcsös- és zöldségeskerteket sem.

Őszibarack levélfodrosodása

A beteg levelek sárgás, gyakran vörös színűek. Felületüket hamvas, bársonyos réteg fedi. A fertőzött levelek lehullanak, súlyos fertőzésnél a fa elveszíti a fiatal levelek többségét és felkopaszodik.  A tartósan csapadékos, ködös, magas páratartalmú időszakok kedveznek a kórokozó felszaporodásának. Ekkor lehet szükség kémiai védekezésre.

Levéltetvek

Vidékünkön a Cseresznye fekete levéltetve, Zöld őszibarack levéltetű, Lisztes káposzta levéltetű és rózsák levéltetve a leggyakoribbak – a kártevők a növények leveleinek  nedvével táplálkoznak, így jelentős károkat okoznak  a gyümölcs fejlődésében is. Nagyon fontos megállítani a vándorlásukat és szaporodásukat annak érdekében, hogy ne terjeszthessék növényről növényre a baktériumokat.

A hagymaperonoszpóra: számára kedvező hőmérsékleten (20-25 ⁰C) és magas páratartalom mellett járványszerűen terjed, akár egy hét alatt az egész tábla megbetegszik, jelentős károkat eredményezve.

A fent említett betegségek és kártevők mellett még számos más mebetegedéssel és kártevővel találhatjuk magunkat szemben , az év minden szakában de fontos tudatában lennünk annak, hogy a környezet nagyban hozzájárul ezek megjelenésében és kialakulásában .

Mind a biogazdálkodók mind pedig a konvencionális növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, törekszenek arra, hogy termékeik jó minőségűek legyenek, ezért is kap fontos szerepet a helyes gondozás .

Elterjedt tévhit, miszerint a biogazdálkodók hátrányosabb helyzetben vannak, mivel nem alkalmazhatnak  szintetikus, a növényi szövetekbe felszívódó szereket. Az ökológiai gazdálkodás előírásai ugyanis lehetővé teszik egyes biztonságos, felületi (vagyis nem felszívódó) készítmények használatát, amelyek között vannak réz- és kénalapú készítmények, mikrobiológiai és olajos szerek. Ezeknek az alkalmazhatóságáról itt írtam.

Most arra szeretném felhívni a gazdák figyelmét, hogy hogyan tudnak növényvédő szerhez jutni, miközben megőrzik terméseik minőségét és nem hágják át a 889/2008/EK Rendelet I. és II. Mellékletében található szabályozásokat. Mivel országunkban is a biogazdálkodásban lévő földterületek száma növekvő tendenciát mutat, ezért a szakminisztérium elkezdett kidolgozni egy adatbázist, amelyben a gazdák ellenőrizhetik, hogy a megvásárolni kívánt növényvédő szer vagy a növekedést elősegítő termékek alkalmazható a biogazdálkodásban. Az adatbázis itt érhető el. De más Európai Uniós tagállam adatbázisában is megkereshetjük a kívánt terméket.

Abban az esetben, ha a gazdának nincs lehetősége vagy ideje az online ellenőrzésre, a vásárláskor a számla mellett igényelnie kell a termék minősítését mely tartalmazza a számukra szükséges információt.

Azt tanácsolom, hogy igyekezzünk olyan hatóanyagú termékeket választani amelyek nem csak a meglévő problémára nyújtanak segítséget, hanem növelik a növények betegségekkel és a kártevőkkel szembeni tűrő- és ellenállóképességét. Ezért fontos, hogy olyan termékeket keressünk, amelyek összetételében több hatóanyag is található – az említett adatbázisok ebben is segíteni tudnak, mivel a termék neve és gyártója mellett még tartalmazzák a termék hatóanyagainak listáját, illetve a felhasználási területet.

Erdei Andrea falugazdász