Nagy Gábor, a nagykágyai borászat jeles képviselője

Az Érmelléki Első Szőlőoltványtelep borcímkéi. Arany Béla gyűjteményéből

Nagy Gábor Nagykágyán született, 1855. október 24-én, pintér- és bortermelő család gyermekeként, munkásságát pintérként kezdte, később pedig a helyi Állami Mértékhitelesítő Hivatal vezetője volt. Az ő feladata volt a borászati edények űrtartalmának megállapítása és hitelesítése. 

1890-ben megalapította az Érmelléki Első Szőlőoltvány Telepet, ahol 1882-1888-as nagy filoxérajárvány (szőlőgyökértetű) miatt elpusztult és megbetegedett 4000 hektárnyi szőlőültetvény  újratelepítéséhez szükséges oltványokat állítottak itt elő.  A széles látókörű szakember vállalkozását modern üzleti szellemben vezette, több mint száz szakképzett vincellért alkalmazott, a szükséges felszereléseket Pestről szerezte be. Az 1900-as évek elején évente több mint kétmillió szőlőoltványt állítottak elő Nagy Gábor telepén. A legkiválóbb bor- és csemegefajtákat telepítette, személyes kedvence pedig a delaware volt. “Az oltványok készítését, eliskolázását, nyári kezelését, felszedését, osztályozását és csomagolását  szigorúan figyelemmel kísérem, s így minden telepemről eladott anyagoknak minden tekintetben kifogástalan voltáért kezességet vállalok” – hangsúlyozta a korabeli sajtó szerint Nagy Gábor.  A minőségi követelmények meghozták számára a sikert, hiszen volt olyan időszak, amikor naponta több vagon oltványt indított útnak a bihardiószegi vasútállomásról.

A vállalkozó kedvű szakember modern szellemiségét bizonyítja, hogy telepét és termékeit színes árjegyzékkel hirdette és ismertette, borait vegyvizsgálatoknak is alávetette, majd pedig azok eredményeit nyomtatványokban népszerűsítette. Korát meghazudtoló üzleti érzékéről tanúbizonyságot tesz, hogy magyar és német nyelvű katalógust jelentetett meg vásárlóközönsége számára. Nagy Gábor borai eljutottak a Nagy-Magyarország szinte minden tájára, ezek minőségét 1891-1900 között tizenegy kitüntetés bizonyította. Az Ezredéves Országos Kiállításon elnyerte a Kiállítási Nagy Érem címet, 1897-ben a Brüsszeli Nemzetközi Kiállításon Nagy Ezüstérmet, 1900-ban pedig a Párizsi Nemzetközi Kiállításon Elismerő oklevelet szerzett nagykágyai minőségi boraival. A korszerű, Európa-hírű minőségi szőlőoltvány telep működését az I. világháború törte derékba.

Nagy Gábort méltán nevezhetjük a szőlőoltványok nagymesterének, a filoxéravész utáni érmelléki szőlőrekonstrukció kiemelkedő apostolának. Háza még ma is áll az érmelléki Nagykágyán, leszármazottai igyekeznek azt felújítani.  A szőlősgazda és felesége, Molcsán Eszter közös sírja szülőfalujában, a régi temetőben található.

Antal József falugazdász

Felhasznált irodalom:
Sóki Béla, Érmellék 100 híressége, kiadta a Scola Nostra Egyesület, Székelyhíd, 2009https://nemzetikonyvtar.wordpress.com/2015/10/22/szoloslow_az_ermelleki_elso_szolooltvanytelep_1903_1904_evi_arjegyzeke/