Január vége felé kezdi el az állattartóknak járó 2021-es hazai átmeneti állattenyésztési kiegészítő támogatások (ANTZ) folyósítását az APIA. Újra a figyelem középpontjába kerülnek az ökogazdaságok, illetve a sertéstelepek - előbbiek termékei iránt nő a kereslet, a sertéstartók viszont bajban vannak. A jövőbe tekintve érdemes tudni a világ új szuperélelmiszeréről és arról is, hogy Európában is népszerűvé válhat az algafogyasztás. A nyúltenyésztők pedig - érdekeikért közösen fellépve - egy egységes európai egyesület létrehozásán dolgoznak.

Literenként néhány banival több literenkénti üzemagyag-támogatásra számíthatnak a romániai gazdák. Itthon az Azomures vegyi kombinát újraindításáról tárgyalnak, Magyarországon már a hagyományos műtrágyák alternatív megoldásait népszerűsítik. Kutatók szőlőmetsző robot építésén dolgoznak, brit tudósok pedig már előálltak a hagymával, amelyik nem könnyezteti meg a szakácsot. Új termékek kerülnek boltok polcaira, húsok, amelyekben kevesebb a hús!

Míg a hazai burgonyatermesztők az idei évre ígért csekély összegű támogatás megszerzésére vonatkozó feltételek miatt izgulnak, sok gazdálkodó elgondolkodhat az édesburgonya termesztésén. Akik gombatermesztéssel foglalkoztak, félő, hogy hamarosan feladják tevékenységüket a magas energiaárak miatt. Ők áttérhetnek a kukoricatermesztésre, mert ez lesz az új, biológiailag lebomló csomagolóanyag egyik összetevője.

De minimis, azaz csekély összegű támogatást kaphatnak a fokhagymatermesztők, de az év első feladata a mezőgazdasággal foglalkozók számára az aktív gazda státusz igazolása kell legyen. Közvitára bocsátotta továbbá a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a zöldségeket védett felületen termesztő gazdák támogatásáról szóló 2022-es évi program keretszabályait. Meglepő statisztikai adat, de az EU-ban Románia sereghajtónak számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén.

Új távlatok nyílhatnak meg a növénytermesztésben: támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, de lehet, érdemes új növények termesztésébe kezdeni. A sáfrány iránt például nőhet a kereslet, érdemes lehet a most egyre szélesebb körben használható növény termesztésével próbálkozni. A felmérések szerint nő a kereslet a hústermékek iránt is, a szakértők azonban kongatják a vészharangot: az egészséges állatok antibiotikumozását globális szinten kell csökkenteni, mert ha ez nem történik meg, egy újabb járvány kitörése valószínűsíthető, ezúttal egy antibiotikum-rezisztens kórokozóval.

Jelentős összegeket szán egészséges, környezetbarát élelmiszerek népszerűsítésére az EU, nagy hangsúly kerül a biotermékekre, a zöldségekre, gyümölcsökre. A fenntarthatóság a mezőgazdasági gépek piacán is nagyobb teret kap: az elektromos járműveket veszik inkább Amerikában. Amíg ez a trend Európába ér, a romániai gazdák ne feledjék el letenni az APIA-nál a gázolajár-támogatáshoz szükséges kérelmeket!

Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok fejlesztésére lehet pályázni, ám minden esetben készülni kell arra, hogy a műtrágyahiány komoly gondokat okoz majd 2022-ben. Évértékelő interjú készült a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátorával, Magyar Lórnánddal, aki a mezőgazdászok helyzetét elemzi. Hírlevelünkből kiderül az is, hogy van-e jövője az állattartásnak, amikor a vegetarianizmus lesz sokak szerint az új trend.

Míg a növénytermesztők dolgát idén főként az input árak növekedése, addig az állattartókét a különböző fertőző betegségek kiújulása és a piaci értékesítési lehetőségek beszűkülése nehezítette. A kormány berkeiben viszont formálódik a műtrágya-vásárlási, sőt, a tenyészállat-beszerzési támogatás is. Évértékelő beszélgetés Magyar Lóránd parlamenti képviselővel, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnökével, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátorával.

A háztáji sertéstartás – a család hússzükségleteinek biztosítására – évi egy-két hízó felnevelésével a jövőben is működik, ám a megélhetés-szerű tevékenységhez a termelők integrációja elengedhetetlen – vallja Nagy István agrárminiszter, akit a sertéstartók gondjairól, az ágazatot sújtó válságról a napkori böllérversenyen, a Partiumi Falugazdász Hálózat standjánál kérdeztünk. A tárcavezető – munkájukat méltatva – büszkeséggel beszélt a határon-túli falugazdászokról.

November 26-ig kérhetik a méhészek a de minimis támogatást, amellyel a kedve­zőtlen időjárás miatt elszen­vedett veszte­sége­iket kompen­zálja az állam. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2023 és 2027 között kiemelt támoga­tásban részesülnek az állat­tenyész­téssel foglalkozó kis- és közepes családi farmok. Ezentúl hektáron­kénti 38,36 eurós támoga­tásban részesül­hetnek a fiatal gazdák, 100 hektár a földterület felső határa. Nyílt levélben kérik a természetvédők az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a módosított vadászati törvényt.