A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) napjaink egyik legsúlyosabb növény-egészségügyi problémája, azonban a betegséget okozó 'Candidatus Phytoplasma vitis' önmagában nem képes egyik növényről a másikra terjedni. A fertőzés gyors terjedésének kulcsszereplője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), amely kizárólag a szőlőn fejlődő, szívó-szúró szájszervű rovar. Európa szőlőtermesztő országaiban mára egyértelművé vált, hogy a Flavescence dorée elleni eredményes védekezés elképzelhetetlen a kabóca biológiájának, életciklusának és a fertőzés terjedésében betöltött szerepének alapos ismerete nélkül. A betegség robbanásszerű terjedése szoros összefüggésben áll a vektor elterjedésével, ezért a növényvédelem középpontjába ma már nem csupán a fertőzött tőkék felkutatása, hanem

A legtöbben csak annyit látnak, hogy aratáskor egymást érik a gabonával megrakott kamionok az utakon. De vajon mi történik azután, hogy a termény elhagyja a földet? Erre kerestem a választ a nagyszalontai Ardealul Trading SRL gabonaátvevő és kereskedelmi központjában.

A szőlőtermesztés világszerte, így Európában is egyre komolyabb növény-egészségügyi kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás, a nemzetközi növényanyag-forgalom növekedése, valamint az inváziós károsítók és kórokozók terjedése új veszélyforrásokat jelent a termesztők számára. Ezek a tényezők nemcsak a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztetik, hanem hosszú távon a szőlőültetvények fenntartható működését, a borvidékek versenyképességét és a tradicionális borkultúra fennmaradását is.

Az elmúlt hétvégén három napon keresztül a jazz dallamai, a minőségi borok és a nyáresték különleges hangulata töltötte meg Szatmárnémeti történelmi belvárosát. A rendezvény ismét bebizonyította, hogy a kultúra, a gasztronómia és a közösségi élmények találkozása felejthetetlen pillanatokat teremt minden korosztály számára.

Az APIA közzétette a „Pénzügyi támogatás a méhészeti ágazat beavatkozásaihoz a 2023–2027-es Stratégiai Terv keretében”, 2026-os támogatási évre vonatkozó tájékoztató útmutatót, amely a méhészek és méhészeti szervezetek számára nyújt részletes információkat a támogatások igénylésének feltételeiről.

Június közepére több partiumi térségben megkezdődött, helyenként pedig már a végéhez közeledik az őszi árpa betakarítása. A gazdák beszámolói alapján az idei termés mennyisége és minősége településenként jelentős eltéréseket mutat, ugyanakkor szinte mindenütt közös tapasztalat a felvásárlási árak csökkenése.

A paradicsom termésének csúcsán megjelenő barnás-fekete, besüppedő folt az úgynevezett csúcsrothadás, amelyet legtöbbször a termés kalciumhiánya okoz.

Ez a paradicsom egyik legsúlyosabb és leggyakoribb betegsége, amely minden termesztési formában előfordul: üvegházban, fóliasátorban, kiskertben és szabadföldön.

A levéltetvek a gyümölcsfák egyik leggyakoribb és legveszélyesebb kártevői. Jelenlétük jelentősen ronthatja a fák egészségi állapotát és termőképességét.

Hogyan ismerjük fel a betegségeket és milyen problémákat okozhatnak ezek?

A klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak világszerte, és ezek közül az egyik legsúlyosabb probléma a szárazság.

A lemosó permetezés az ültetvények és kertészeti kultúrák alapvető korai növényvédelmi kezelése, amely a téli kórokozók és fertőzések visszaszorítását szolgálja.