A kukorica-termesztés kihívásairól, a körültekintő vetőmag-választásról és a környezetbarát talajjavító készítmények használatáról és gazdaságossági szempontjairól szólt Monospetriben az a gazdatalálkozó, amit Huszár Antal, a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője szervezett.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a hazai, 2,57 millió hektáros termőterület 84,9 százalékán befejeződött a kukorica betakarítása. A szaktárca jelentése szerint 12,14 millió tonna kukorica került a silókba. A termés a tavalyinál jobb ugyan, de nem közelíti meg a korábbi rekordokat.

Az új éghajlati feltételek egyre több régióban a terméshozamokat a szokásos tartományon kívülre szorítják. Az ember okozta üvegházgáz kibocsátás egyre növeli a hőmérsékleteket, megváltoztatja a csapadék eloszlását, ami hatással van a mezőgazdasági termények növekedésére. A klímaváltozás jeleinek felbukkanása várhatóan már a következő évtizedben megtörténik a világ kulcsfontosságú élelmiszertermelő régióiban.

A kukorica betakarításával rendre visszatérő kérdés, hogy mi legyen a szárral. Egy menetben vagy külön menetben aprítsuk? Bedolgozzuk a földbe, legyen takarmány belőle vagy tüzelésre szolgáló bála? A kukoricatermelés melléktermékeként hektáronként 9-10 tonna kukoricaszár és csutka marad vissza a területen. Az országban több mint 2.500.000 hektáron termesztenek szemeskukoricát.

A búza esetében a termésátlag hektáron­ként 5,4 tonna. Ez több mint duplája a tavalyi 2,5 tonnának. Ezzel szemben a tengeri és a napraforgó esetében az utóbbi hetekben bekövet­kezett szárazság miatt nem túl kedvezőek a termésre vonatkozó előre­jelzések. A jég­eső mintegy 13 000 hektáron pusztított, az aszály pedig 2,4 millió hektárt érintett.

Közölte a Mezőgazdasági és Vidék­fejlesztési Minisztérium Magyar Lóránd parlamenti képviselő kérésére, hogy idén mekkora területet vetettek be gabonával, napra­­forgóval és repcével Romániában. A minisz­térium szerint a vetésre tervezett terület 87,40 százalékát használták fel.

Hazánk egyik legfontosabb szántóföldi kultúrája a kukorica. E növény termesztési technológiáját és annak kartevőit már jól ismerték a gazdák, amikor a 20. század végén egy új kártevővel kellett szembesülniük a termelőknek. Ez a kukoricabogár. Mutatjuk, mit tegyen, hogy megszabaduljon a félelmetes ellenféltől.

A 2020/2021-es időszakban az Európai Unió kukoricaexportja elérte az 1.274.000 tonnát, ez azonban kevesebb mint fele a tavalyi, azonos időszakban exportált 2.958.000 tonnának. A tengeriexport egyharmadát Románia bonyolította.

Az év első hat hónapjában 3,377 millió tonna szemes kukoricát exportált Románia. Az export annak ellenére nőtt, hogy a kukorica az idei aszály által leginkább sújtott növények egyike.

Bár a kukukorica számít az egyik legszívósabb kultúrnövénynek hazánkban, a termesztése nem egyszerű – számos kártevő pusztítja az elvetett magot, a csíranövényt, a kifejlett leveleket, a virágzatot, a címert, a csövet, de még a szárat is. Mutatjuk, hogyan védekezhet a leggyakoribb kártevők ellen.

A kukorica Románia egyik legfontosabb kultúrnövénye, amelyet az egyik legnagyobb területen termesztenek. Bár kitűnő alkalmazkodóképességének köszönheti népszerűségét, a kórokozók a tengerit sem kímélik. Mutatjuk a leggyakoribb betegségeket és azt, hogy hogyan lehet védekezni ellenük.

A növényvédelem része a megelőzés, a vetésváltás valamint az egészséges, jó biológiai értékű vetőmag használata. Elmondjuk, hogy mire kell figyelni a kukorica esetében.