A búza- és repce tavaszi trágyázása

A növénykultúrák biológiai igényei évszakonként eltérőek, amihez a növénytrágyázással is alkalmazkodni kell. Például ősszel foszfor (P) és kálium (K) műtrágyákra van szükség és kevesebb nitrogénre (N), míg tavasszal, amikor a búza növekedési ciklusa újraindul, a magasabb nitrogéntartalmú műtrágyák működnek jól.

A búza és a repce tavaszi trágyázásának kezdete előtt célszerű elemzést végezni, hogy minél helyesebben, pontosabban lehessen értékelni a növények vegetatív állapotát. Ezek közül a következők javasoltak: N-ásványi analízis 0-90 cm mélységben a csírázáskori nitrogéntartalék meghatározása érdekében, a csírázott szemek számához viszonyított növénysűrűség/négyzetméter.
A második trágyázást hideg és nedves időben célszerű elvégezni az ammónia elpárolgásának, nitrogénveszteségének csökkentése érdekében. A nitrogén fő tápanyagnak számít, mivel befolyásolja a növények vegetatív fejlődését, kialakulását és erőteljes növekedését. Azok a növények, amelyek nem részesülnek megfelelően a nitrogén előnyeiből, gyengén fejlődnek, színük nem természetes sötétzöld, hanem sárgászöld lesz, a teljes termelés pedig nem csak minőségében, hanem mennyiségében is csökken. Ha a túl kevés nitrogén nem jó, akkor a túl sok nitrogén sem jó, mert a túl sok nitrogén túl sok vizet és tápanyagot igénylő és bizonyos betegségekre hajlamos növényeket eredményez.

A tavaszi kampányban használt nitrogénműtrágyák közé tartozik az Ammónium-nitrát, akár 34% nitrogéntartalmú műtrágya (nitrogén és ammóniakáli formában), az egyik legszélesebb körben használt műtrágya. Sárgás, vízben oldódó szemcsék formájában található, ezért műanyag zacskókba csomagolják.

A Karbamid (Uree) vízben oldódó műtrágya 46% nitrogéntartalommal. Ez egy magas nitrogéntartalmú szintetikus szerves trágya. Kerek, gyöngyházfényű, fehér szemcsék formájában jelenik meg.
Nitrokalcium-karbid (Pétisó, Nitrocalcar) ammónium-nitrátból és kalcium-karbonátból készül, nitrogéntartalma 15-28% között mozog. Savanyú talajokra ajánlott szemcsés műtrágya.

Ammónium-szulfát a Nitrokalcium-karbiddal ellentétben a lúgos talajokra alkalmas. Mivel megfelelő mennyiségű ként is tartalmaz, ez a műtrágya kénhiányos talajokon is alkalmazható.

A szakemberek azt állítják, hogy a közepes és magas hozamok elérése érdekében a búzára 60 kg nitrogént, míg a repcére 90 kg nitrogént kell kijuttatni, az alábbiak szerint: amikor a búza újraindítja növekedési ciklusát, kora tavasszal, az első szárcsomó megjelenéséig hektáronként kb. 60 kg nitrogénadagot alkalmaznak, repcében pedig szintén kora tavasszal az első adagot, kb. 50 kg/ha nitrogént, majd a gombolás előtt – március végén, április elején – a fennmaradó 40 kg/ha nitrogént.

Magától értetődik, hogy a műtrágya adagok növényenként eltérőek lehetnek, de a fő cél a helyes trágyázás biztosítása, a talajban lévő termékek veszteségének elkerülése, és végül a maximális terméshozam elérése. Ami a műtrágya adagolását illeti, az a talaj típusától és nitrogéntartalmától, az őszi trágyázás során alkalmazott műtrágyáktól, a tervezett termeléstől és az érintett gazdálkodó pénzügyi igényeitől függően változik.

Kovács Ottó
állatorvos, falugazdász