Kerti öntözés

Mindannyian tapasztaljuk, hogy a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, a vízhiány következtében a növényeink elvesztik üde színüket és fogékonyabbá válnak a betegségekre. Ilyen időjárás körülmények közepette a kertünk gondozása elképzelhetetlen megfelelő vízpótlás nélkül.

Legyen szó zöldségesről, pázsitról vagy virágos kertről, az öntözés elengedhetetlenül fontos növényeink megfelelő növekedéséhez. A helyes vízpótlásnak vannak szabályai, feltételei, melyeket szem előtt tartva az öntözővíz hasznosulása a növények megfelelő növekedését és fejlődését eredményezi. Locsolásnál ne felejtsük el, hogy célunk a vizet a növények gyökeréig eljuttatni. Ehhez a víz apránkénti adagolása, a lassabb öntözés a megoldás. Hagyni kell a víznek, hogy elérje a növényeink gyökerét. Egynyári növények és füvek esetében ez a rész a talaj felső rétegében található. Például ritkább öntözéssel füveink gyökérzete a mélyebb rétegekbe való hatolásra ösztönözhető, ezáltal a gyökérzet a lenti zónákból képes felvenni a tápanyagokat és a nedvességet, ami által ellenállóságra késztetjük.

Évelő növényeink nagy részének gyökérzete a talaj mélyebb, 30-60 cm-es szintjén található. Ezen szint eléréséhez a víznek akár órák is kellenek. Ebben segítségünkre lehetnek különböző öntözési felszerelések, amik képesek az erős vízsugártól az enyhe ködszerű permetig, akár csepp formában is kijuttatni az öntözéshez szükséges vizet. A csepegtető rendszerek használatával szintén hatékonyan tudjuk ellátni növényeink gyökerét vízzel.

Alkalmas lehet még a telepített szórófejek használata, a leszúrható szektoros locsolók, melynek segítségével a locsolási terület szabályozható és több szórófej is összeköthető.
Ha az eszközök biztosítottak, figyeljünk oda az öntözés időpontjára. Öntözéshez legjobb a kora reggeli órák, ilyenkor a talaj és a növény hőmérséklete alacsony, a párolgás kisebb. Meleg nyári napokon ne öntözzük növényeinket napközben. A locsolóvíz, talajhoz és növényhez viszonyított alacsony hőmérséklete káros hatással lehet a növényre, stresszt okozva befolyásolja a növény növekedését és fejlődését. Hasonló a helyzet érzékeny növényeinknél a szürkületi, esti órákban történő öntözésnél. A növényen maradt, elpárologni képtelen az esti lehűlés miatt vízcseppek, gombás fertőzések elszaporodását segíthetik elő. Jobb tehát a hajnali órákban öntözni, a növény, a talaj és a víz hőmérsékletét figyelembe véve. Továbbá a napközbeni párolgás felszárítja a növényen lévő cseppeket, elkerülve a gombás fertőzések kialakulását.

Kerüljük a szélsőségeket! Ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát. Csak akkor öntözzünk, ha növényeinknek szükségük van rá, a túlöntözés ugyanolyan káros lehet, mint a kiszáradás! A növény gyökérzeténél pangóvíz alakulhat ki, kiszorítva a levegőt, oxigén nélkül a gyökér megfullad.

Növényeink vízkészletét nem csak locsolással pótolhatjuk. A vízmegtakarítás kiemelkedően fontos része a növénytermesztésnek. Ennek érdekében, ha tehetjük, használjunk mulcsot, vagy egyéb talajtakarót, mint például agrofóliát, geotextiliát, eperfóliát, melyek áteresztik a vizet, de megakadályozzák a párolgást, ezáltal vizet takarítva meg a növénynek és gyomosodás ellen is véd.
Nagyobb kertek öntözésére kiválóan alkalmasak az esőztető, billentős locsoló berendezések, ha az adott kultúrnövényben nem okoz kárt a fentről kapott nedvesség. Az esőztető öntözés során a víz egy része a gyökértől messzebb kerül, valamint növényeink nem a megfelelő módon kapják a szükséges vízmennyiséget. Mint ahogyan már korábban említettem a levélen megmaradó vízcseppek elősegítik a gombák és baktériumok szaporodását. A csepegtetőöntözés alkalmazása megelőzi ezt a problémát. Legnagyobb előnye, hogy az öntöző vizet kifejezetten a gyökérhez juttatja elkerülve az elszivárgásból és a párolgásból adódó jelentős vízveszteséget. Nagyobb veteményesekben a növények egyedi vízpótlására alkalmas.
 
A csepegtető rendszer házilag is kiépíthető! Szereld magad! Első lépés, hogy meghatározzuk ágyásrendszerünket, a fő és szárnyvezetékek helyét. Szükség van egy nagyobb átmérőjű csőre, amely a rendszer fővezetéke lesz, továbbá végzárokra, csapokra (tape csap), melyekhez a csepegtetőszalagot csatlakoztatjuk. Amennyiben szükséges, T-idom segítségével a gerincvezetéket elágaztathatjuk. A csepegtetőszalag lehelyezését követően növényeinket a szalagon lévő lyukakhoz ültetjük, így biztosítva a vízcseppek gyökérhez jutását.

Nagy László
agrármérnök, falugazdász