A kukorica kórokozói és integrált védekezési lehetőségei

Az elvetett kukorica magvak és a fejlődő csíranövények penészesedését és rothadását különböző kórokozók okozzák. A kifejlődött növények gyökerének és szárának rothadását, valamint szártörését is számos kórokozó idézheti elő. Ilyenkor a kukoricaszár belső fehéres bélszövete a jelenlévő kórokozótól függően fekete, szürke, barna, sárgásvörös, vagy lilás színű. A zöld részeken a mozaikosodást és csíkoltságot a különféle deformációk okozzák, ezt a jelenséget a kukorica csíkos mozaik vírusának nevezzük. A levélszáradást és foltosodást a baktériumok okozzák. A növény bármely részén megjelenhet a kukorica golyvásüszög. A levelek klorózisa, a növények törpülése, a címer fattyasodása a kukorica peronoszpórás megbetegedésének következménye lehet. A leveleken nyár végén megjelenhet a kukoricarozsda, ami kezdetben barna, majd feketévé válik. A nővirágzat és a címer részleges vagy teljes elüszkösödését okozhatja a kukorica rostosüszög. A csöveken jelentkező penészesedés, csőrothadás a Fusarium, Nigrospora, Diplodia gombák fertőzése nyomán figyelhető meg.

Vírusos betegségek

Kukorica csíkos mozaik vírus és cukornád mozaik vírus

Előfordulás: kukorica, köles, cirok-, muharfélék.

Tünetei: a fertőzést követően 15 nappal jelentkeznek az első tünetek. A fiatal csúcsi levelek alapi részén, mozaikosodás formájában. A későbbiekben a leveleken az erekkel párhuzamosan, világoszöld, sárgás csíkoltság mutatkozik. Ezek a tünetek előfordulhatnak a levélhüvelyen és a csuhéleveleken is. A csövek kisebbek, gyakran hiányosan, féloldalasan termékenyültek és görbültek. A szemek is deformáltak, korai fertőzés következtében a növények fejlődésükben visszamaradnak, törpülnek.

Elterjedése és gazdasági jelentősége: a világ minden kukoricatermelő országában megtalálhatók. Kártétele szoros összefüggésben van a fenyércirok fertőzöttség mértékével. A cukornád mozaik vírus törzseinek fennmaradását más pázsitfűféle biztosíthatja, terjedésüket a levéltetvek végzik.

Védekezés: agrotechnikai és vegyszeres eljárások, rezisztenciára való nemesítés, a vetőmagnak termesztett állományban a beteg tövek negatív szelekciója.

Gombás betegségek

Kukoricaperonoszpóra

Előfordulása: kukorica, zab, muhar, köles, cirok, búza, pirók-ujjasmuhar.

Tünetei: a kukorica minden föld feletti részén megjelenik, de legjellemzőbb a címeren. A későbbiekben a csövek deformálódnak, és a terméskezdemények gyengén fejlődnek.

Elterjedése: leginkább USA-ban, Dél Ázsiában és Afrikában okoz súlyosabb károkat, de országunkban is jelen van.

Védekezés: ellenálló hibridek, fungicides kezelés, réz és mankoceb hatóanyagú készítmények.

Kukorica golyvásüszög

Előfordulása: kukorica.

Tünetei: a kukorica minden fiatal, intenzív fejlődésben lévő, föld feletti részét megtámadja. A megfertőzött részeken különböző nagyságú és méretű golyvaszerű daganatok képződnek. A golyva az elején fehér, majd sárgásszürkés és végül fekete lesz. A fertőzött csöveken kisebb-nagyobb daganatok mellett egészséges szemek is találhatók.

Elterjedése: mindenhol jelen van, ahol termesztenek kukoricát. Az esős meleg nyarakon, gyakori viharkárok, jégesők után a fertőzés mértéke nő. Vizsgálatok szerint 10%-os fertőzésnél 3,5% terméskieséssel kell számolni. Az üszög, ha a szemek közé kerül, szennyezi a takarmányt. Akkor a leggyakoribb a termés veszteség, ha a cső vagy a cső felett fejlődik ki a daganat.

Védekezés: megelőzés szempontjából fontos az őszi mélyszántás, a víz- és tápanyagellátás csökkenti a fertőzés mértékét. A fajta megválasztása - a hosszabb tenyészidejű hibridek súlyosabban fertőződhetnek.

Kukorica rostosüszög

Előfordulása: kukorica, cirok, szudáni fű.

Tünetei: a kukoricavirágzatok helyén fejlődnek ki, ebből kifolyólag csak a virágzás után vesszük észre. A cső minden esetben teljes egészében áldozatul esik. A beteg csöveken a csuhélevelek az egészségesnél rövidebbek, kezdetben zöldek, majd megsárgulva elszáradnak. A teljes érés időszakában az elpusztult csuhélevelek szétnyílnak, és a fekete üszögtömeg láthatóvá válik.

Elterjedése: az elmúlt egy-két évtizedben a kukorica tápanyag-ellátottsága, valamint a korszerű csávázószerek és hibridek használata következtében jelentősen csökkent.

Védekezés: legeredményesebb a rezisztens hibridek vásárlása, az erősen fertőzött területeken 3-4 éves vetésváltás. A vetőmag csávázása réz- és karboxin hatóanyag tartalmú készítményekkel.

Kukorica hamuszürke gyökér-és szárkorhadása

Előfordulása: polifág gomba, mintegy 300 növényen károsít (ilyen pl. a kukorica, bab, napraforgó).

Tünetei: a gomba a gyökereken rothadó foltosodást okoz, aminek következtében azok feketén elszíneződnek, és a növények elpusztulnak. A kórokozó a szár alapi részén pusztít - az epidermisz felhasadozik, és a növények kidőlnek - de a kukoricaszemeket is megfertőzheti.

Elterjedése: az elmúlt évtizedben az ország egyes területein az aszályos időjárás következtében gyökér- és szárkorhadást okozva károsítja a kukoricát.

Védekezés: rezisztens hibridek, a növények harmonikus tápanyagellátása, valamint az öntözés csökkenti a betegség kialakulásának lehetőségét. A vetőmag csávázása réz-, kaptán és karboxin hatóanyag készítménnyel.

Sztenokarpellás cső- és szárkorhadás

Előfordulás: kukorica.

Tünetei: elsősorban a cső korhadását okozzák, de megtámadják a növény szárát, levelét és a levélhüvelyét is. A csövek a betakarításra szürkésbarnák és ráncosak lesznek. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik. A cső az alapi része felől kezdődően fokozatosan elkorhad. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és utána eldőlnek. Ha a vetőmag fertőzött, akkor a csíranövény elpusztul. A megfertőzött részek szabad szemmel jól látható fekete színű piknídiumokat fejlesztenek.

Elterjedése: a kórokozók vetőmaggal terjednek el.

Védekezés: rezisztens hibridek termesztése, és a szaporítóanyag ellenőrzése.

Nigrospórás szárazkorhadás

Előfordulás: kukorica, rizs, cirok, termesztett és vadon élő pázsitfűfélék.

Tünetei: a kukoricacsövét támadja, ritkábban a szárát is. A betegséget csak betakarításkor vesszük észre. A beteg növények csövei lefele lógnak, vagy már a talajra hullottak, mert a csutka korhadt és törékeny. A korai, tejes érés előtti fertőzéskor a kukorica fejlődése megáll, a szemek összetörpülnek, és a cső gumiszerűvé válik. Az elkorhadt csutkájú cső szemei meglazulnak, és könnyen kihullnak. A fertőzött csövek szemeinek felületén és a szemsorok között laza, feketés, pókhálószerű penészbevonat figyelhető meg. A csöveken kívül a szárat is megtámadhatja, ilyenkor a szártő elkorhad, és a csövek érés előtt a földre dőlnek.

Elterjedése: napjainkban a tápanyagellátásnak, a csávázószereknek és a hibrideknek köszönhetően nincs nagy gyakorlati jelentősége.

Védekezés: a megfertőzött növényi maradványok megsemmisítése, talajba forgatása csökkenti a következő évi fertőzés veszélyét. Ellenálló hibridek, valamint a kukorica korai betakarítása csökkenti a megbetegedés lehetőségét. A vetőmagot rézzel,karboxin vagy kaptán hatóanyag- tartalmú fungicidekkel kell csávázni.

Kukorica exszerohilumos levélfoltossága és száradása

Előfordulás: E. turcicum fertőzi a kukoricán kívül a fenyércirkot, és a szudáni füvet is.

Tünetei: nagyon változatos képet mutat, három típusa van. 1.Az E. turcicummal való fertőzést csak augusztus végén, szeptember elején vehetjük észre. A leveleken szürkészöld, majd világosbarna foltok jelennek meg. A folyamat végén a levelek elsárgulnak, és alulról felfelé elszáradnak. 2. Az északi levél- és magfoltosság tünetei a vegetáció közepén (július vége, augusztus elején) vehető észre. A kórokozó fertőzi a leveleket, a levélhüvelyeket, a csuhéleveleket, a csöveket és a szemeket is. 3. A deli levélfoltosság és száradás már június végén, július elején károsít. Rendkívül veszélyes, mert a növény föld feletti részét megtámadja. Csőfertőzés esetébe a csövek a betakarítás idején szétroncsolódnak. A szár alsó ízközei elkorhadnak, a növények eldőlnek.

Elterjedése: az időjárástól függően kisebb-nagyobb kárt okoz.

Védekezés: a fertőzött növényi maradványok mély talajba forgatása. A vetőmagok rezisztenciára való nemesítése, harmonikus tápanyagellátás, valamint rövid tenyészidejű hibridek termesztése.

Kukorica fuzáriózisa

Előfordulás: polifág kórokozók. Fertőzhetik a kukoricát, a gabonaféléket, a borsót, a répát, a pillangósvirágú növényeket, a burgonyát stb.

Tünetek: a növények minden fejlődési stádiumában megfigyelhetők. A kórokozók kártétele már a vetést követően, hiányos kelés formájában jelentkezik. Az elvetett magvak és a csíranövények a talajban elrothadnak. A nyár folyamán a kórokozók a növény földalatti részeiben lappangva élősködnek. A beteg növények gyökerei és a száralapi rész korhadt és vöröses-lilás árnyalatú. Nedves időben a szár talajközeli részén fehér vagy rózsaszín penészbevonat látható. A fertőzés leggyakrabban a cső csúcsi részén, ritkábban a cső közepén vagy alján alakul ki. Ha elegendő idő áll rendelkezésre, a kórokozók átjárják a szemeket és a csutka szöveteit is. A csutka elkorhad, a szemek törpék és elszíneződtek. A tárolás alatt is fertőzhetnek a különböző Fusarium fajok. Rossz tárolási körülmények miatt a kártétel és a mikotoxin termelődés folytatódik.

Elterjedés: világszerte sokan tanulmányozták. Jelentős termésveszteséget okoz napjainkban is, és ezen túl hatalmas veszteségek érték az állattenyésztést is, főleg a mikotoxikózisok közvetlen, illetve közvetett hatásai miatt.

Védekezés: az egyik lehetőség az agrotechnikai rendszabályok betartása. Ezek a következők: vetésváltás, harmonikus tápanyag-utánpótlás, optimális tőszám, nem túl mély vetés, megfelelő éréscsoportú hibrid és a vetés optimális ideje, vetőmag csávázása (mankoceb és kaptán hatóanyag tartalmú készítmények).

Összegezve mind a vírusos, mind pedig a gombás betegségek ellen való védekezésben a következő védekezési formák ajánlottak: megfelelő csávázott vetőmag, vetésváltás, mély szántás, optimális tápanyag és vízellátás.

Bákai Gabriella-Dóra

Forrás:

htps://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Novenyvedelem/ch03.html

Korszerű növényvédelem 2 – Szerkesztette: Radócz László