A magyarmezogazdasga.hu portál a Nature Food tudományos lapban megjelent publikációt idézi. Ebben Jonas Jägermeyr klímatudós és terménymodellező a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének, a New York-i Columbia Egyetem Földtudományi Intézetének és a Potsdami Klímakutató Intézetnek a munkatársa úgy véli, a gazdáknak sokkal gyorsabban kell alkalmazkodniuk, például változtatni kell a vetés időpontján, vagy más fajtákat kell választani, hogy elkerüljék a súlyos veszteségeket, valamint hogy a magasabb szélességi fokokon lévő régiókban is nyereséget tudjanak termelni.
A legújabb éghajlati jóslatok és termés modellek kombinálásával egy kutatócsapat megalkotta a jövő hozamainak előrejelzését a mostani tudásunk alapján. Már a közeljövőben is szignifikáns változásokat jeleznek előre, a legfontosabb termő területeken is. A kukoricát több égövön is termelik, beleértve a szubtrópusi és trópusi országokat is, ahol a hőmérséklet növekedése kedvezőtlenebb lesz, mint a hűvösebb, magasabb szélességi övön elhelyezkedő régiókban. Észak- és Közép-Amerika, Nyugat-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia esetében akár 20 százalékos visszaeséssel is számolni kell a kukorica termésmennyiségében. A búzánál ezzel szemben, mely a legtöbb mérsékelt égövön megterem, a klímaváltozás miatt nagyobb hozamok várhatóak, beleértve az USA északi területeit és Kanadát, valamint Kínát.
„Az egyik hatás, amit az adataink egyértelműen mutatnak, hogy a szegényebb országokban várhatóan a termésmennyiségek is erősen visszaesnek a fő élelmiszerek esetében. Ez tovább fogja súlyosbítani a már amúgy is meglévő különbségeket az élelmiszerbiztonság és a jólét terén is” – mondja Christoph Müller, a Potsdam Intézet kutatója. Ami fontos, hogyaz északi féltekén a búza hozamának növekedése nem fogja pótolni a déli féltekén kieső kukoricát.
A szegény országok és az érintett családi gazdaságok maguk sem képesek kilépni a világpiacra a terményeikkel. Emiatt a most előrejelzett változás a mezőgazdasági termelésben azt jelentheti, hogy míg egyes régiókban súlyossá válik az élelmiszerbiztonság helyzete, másoknál extra profit jelentkezik majd.
A hőmérséklet nem az egyetlen releváns befolyásoló tényező a jövő termésmennyiségénél. A légköri szén-dioxid magasabb szintje pozitívan hat a növények fejlődésére, különösen a búza esetében. Ez azonban a tápanyagszintjére kedvezőtlenül hat.A növekvő globális hőmérsékletek emellett felelősek a csapadékeloszlás változásáért, a hőhullámok gyakoriságáért és elhúzódásáért, valamint az aszályért is, melyek mind rizikót jelentenek az élelmiszertermelés számára.