Kukoricáról és talajjavításról Monospetriben

A márciusi 24-i falugazdász-rendezvényen a kukorica termesztés alapszabályairól, talajelőkészítési és növényvédelmi tudnivalóiról, az éghajlati viszonyok és a gazda termesztéstechnológiai lehetőségeinek függvényében ajánlott vetőmagokról Végh András, a martonvásári kutatóállomás termékeit forgalmazó Marton Genetics romániai leánycégének ügyvezető igazgatója beszélt, míg az ásványi kőzetőrlemények hatásait és talajjavító, tápanyagpótló szerepét Virágh Gábor, a nagybányai Poli Top Kft vezetője ismertette.

A találkozón Végh András részletesen bemutatta a Marton Genetics vetőmagkínálatában szereplő kukorica-fajtákat, kitérve a silótakarmányozásra kifejlesztett fajtákra is. A szakember arra kérte a gazdákat, hogy egy-egy vetőmagfajta kiválasztásánál ne csak a fajtában rejlő potenciálra, a várható minél nagyobb terméshozamra fókuszáljanak, hanem vegyék számításba a termőtalajaik állapotát, milyenségét, illetve a rendelkezésükre álló termesztés-technológiai, tápanyagpótlási, öntözési lehetőségeket is. Figyelmeztetett: a magas termőképességű, azaz hektáronkénti 20 tonnás, vagy afölötti hozamra képes fajták csak akkor teljesítenek az elvárt módon, ha a gazda képes biztosítani az ehhez szükséges feltételeket is. Ebből a szempontból a szerényebb gépparkkal, nehezebb talajokon, vagy kisebb területen gazdálkodók számára az alacsonyabb – hektáronként 8-10-12 tonnával – kecsegtető, de a víz- és tápanyagszükséglet terén is igénytelenebb, igáslónak nevezett fajtákat tartja a jó választásnak.

Virágh Gábor, a Poli Top Kft igazgatója a lengyelországi Calc Grouptól importált kálcium, kálcium-magnézium, illetve kálcium-kén hatóanyagú talajjavító,tápanyagpótló granulátumokat mutatta be, de szó volt a zeolit ásványi kőzet őrleményéből készített savasság kezelő, talajjavító készítményekről is.

Bár a találkozón résztvevő gazdák száma nem volt kiemelkedő, a jelenlévő termelők – akik között 600 hektárt művelő farmerek, agrármérnökök is voltak – és a partiumi falugazdász meghívására érkezett szakemberek között nagyszerű hangulatú szakmai diskurzus alakult ki. A kálcium-hatóanyagú készítmények kapcsán a gazdák egyből az oldódási időre és a hektáronkénti hatóanyag-számításra „fordították le” az elhangzott információkat: a kalkuláció nyomán úgy tűnt, hatóanyag-tartalom terén jobban jönnek ki azokkal a készítményekkel, vegyipari melléktermékekkel szemben, mint amiket eddig használtak.