A biotermelés perspektíváit, illetve az Európai Unió új agrárpolitikájával összefüggésben az ökológiai mezőgazdaság előtt álló kihívásokat taglalta a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18-dik konferenciája. A március 4-i, kolozsvári rendezvényen a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdászai is jelen voltak.

A hepehupás vén Szilágyságban mifelénk nagyon kevesen foglalkoznak biotermesztéssel, ezért fontosnak tartjuk azoknak a bemutatását, akik nem hagyományos gazdálkodást folytatnak. Közéjük tartozik Keresztes Attila, aki növénytermesztéssel, állattartással és fakitermeléssel foglalkozik Sarmaságon. Nem titkolt célunk elérni azt, hogy példájukból kiindulva mások is biotermesztésbe kezdjenek.  

Az Európai Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet mutatott be az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzésére, továbbá célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen.

Dorka-Fábián Csaba a biogazdálkodók között is fehér hollónak számít. Előbb állatorvosnak készült, de gyógyszerészdiplomával vágott bele mezőgazdaságba. Eredeti szakmája azonban meghatározza munkásságát. Számára elsődleges fontossággal bírt az, hogy olyan kultúrákat termesszen, amelyeket a gyógyászatban is használnak. Vele beszélgettünk.

Románia továbbra is az Európai Unió tagországainak sereghajtói között van az organikus gazdálkodás terén, minthogy mezőgazdasági földjeinek csupán 2,86 százalékán zajlik organikus gazdálkodás. A dobogósok: Ausztria, Észtország és Svédország.

Arra adunk választ, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz hogy egy bio termelő feldolgozhassa termékeit.

Napjainkban egyre több olyan gazdával találkozni, akik érdeklődnek a biogazdálkodás iránt, de az újtól, az ismeretlentől való félelem visszatartja őket attól, hogy e szép és nemes útra lépjenek. Pedig mindenhonnan azt hallani, hogy: ebben van a jövő.