Napjainkban egyre több olyan gazdával találkozni, akik érdeklődnek a biogazdálkodás iránt, de az újtól, az ismeretlentől való félelem visszatartja őket attól, hogy e szép és nemes útra lépjenek. Pedig mindenhonnan azt hallani, hogy: ebben van a jövő. A biogazdálkodás lehetősége nem félelmet, hanem lehetőséget kell jelentsen valamennyiünk számára. Annál is inkább, mert lassan egyre rutinosabb lesz térségünkben is több gazda, aki megszerezte a tanusítványt. Így nemcsak jó példával járnak elől, de segítséget is nyújtanak az érdeklődőknek.
„Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja. Óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát, célul tűzi ki a mezőgazdaság és a környezet minőségének javítását. Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét tartózkodva a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használatától. Helyettük a terméshozam és ellenállóképesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni.”
A biogazdálkodás alapelvei:
Az egészséget a lehető legszélesebb értelemben kell érteni. Úgy kell gazdálkodni, hogy olyan terméket állítsunk elő, mely elsősorban egészséges, és a termesztés alapja a talaj, a termesztett növény, a tartott állat, az élelmet elfogyasztó ember és végső soron az egész Föld, egészséges lehessen.
Korlát vagy egészséges gondolkodásmód a biogazdálkodás:
Növénytermesztés |
Állattenyésztés |
Tilos a géntechnikailag módosított szervezetek és ezek származékaiknak használata minden területen. |
Tilos a föld nélküli gazdálkodás az állattartásban, az ökológiai gazdának termőfölddel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ökológiai gazdálkodást folytathasson. Iparszerű, kizárólag állatot tartó, minden takarmányt vásárló, a trágyát elhelyezni képtelen gazdaság akkor sem lehet ökológiai, ha az állatokat egyébként az ökológiai előírások szerint tartanák! Fontos tudni, lehetőség van arra, hogy ilyen esetekben az állattartó állandó megállapodást kössön egy, vagy több azonos régióban gazdálkodó növénytermesztő biogazdasággal! |
Tilos a talaj nélküli gazdálkodás, ezért a tápoldatos termesztő közegen (kőzetgyapot, szalma, vízkultúra stb.) történő növénytermesztést akkor sem lehet ökológiainak tekinteni, ha például a védekezés kizárólag biológiai módszereken alapul, még akkor sem, ha a tápoldat elviekben megfelelne az öko előírásoknak |
Egy gazdaságon belül jól elkülönítetten lehet bio és szokványos egység is, de az állattartásban nem lehet azonos a faj. |
Párhuzamos gazdálkodás (van egy gazdaságon belül ökológiai és nem ökológiai gazdaságrész) ugyan lehet, de azonos, vagy nem könnyen megkülönböztethető fajtát a növénytermesztésben nem szabad alkalmazni. |
Tilos kizárólag rácspadozaton és ketrecben tartani az állatokat, a kötött tartás kivételesen, korlátozott körülmények között alkalmazható. |
|
Korlátozott az állatok allopátiás (a szokványos, az ellentétes hatáson alapuló) kezelése, tilos a prevencióként végzett allopátiás (antibiotikumos, kemikáliákon alapuló stb.) védekezés, hozamfokozás hasonló anyagokkal, hormonokkal történő állományszintű kezelés, ivarzás szabályozás, szinkronizálás stb. |
|
Tilos olyan sok állatot tartani, hogy a trágyával kivitt N mennyisége meghaladja a 170 kg/ha/év mennyiséget. Ezt a korlátozást oldhatja, ha a bio állattartó megállapodást köt más biogazdával a trágya elhelyezésére. Ebben az esetben az együttműködő gazdák teljes állatállományára és a rendelkezésre álló bioterületre vonatkozóan kell tartani a 170 kg/ha/év szintet. |
|
Tilos a borjak egyedi tartása. |
A biominősítés megszerzésének főbb lépései:
A biotermékek előállítását világszerte, így az Európai Unióban is, területenként egységes előírások szabályozzák :
A 889/2008/EK rendelet 36. cikk (1) bekezdése értelmében az átállási időszak:
Támogatási csomagok a biogazdálkodásban :
|
Ökológiai gazdálkodásra történő átállás esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (eu/ha/év) |
Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege a következőképpen alakul (eu/ha/év) |
Szántóföld, beleértve takarmányövényeket is |
293 eu/ha/év |
218 eu/ha/év |
Zöldség |
500 eu/ha/év |
431 eu/ha/év |
Gyümölcsös - ültetvény |
620 eu/ha/év |
442 eu/ha/év |
Szőlő |
530 eu/ha/év |
479 eu/ha/év |
Gyógy és füszernövények |
365 eu/ha/év |
350 eu/ha/év |
Állandó gyepterület esetén |
|
Balog Ferenc hadadi biogazda 40 hektáron termeszt diót, a területet három, illetve két évvel ültette be milotai csemetékkel 8/8 as ültetési szkémával. „A terület adottsága és a vidéken elterjedt gyümölcsösök miatt úgy gondoltuk, hogy ez a gyümölcs lenne a legalkalmasabb számunkra, valamint úgy gondoltuk, hogy egyszerübb egy fajta gyümölcs igényeire koncentrálni mint több fajtának nyomon követni az igényeit. Harmadsorban pedig olyan kultúrát szerettem volna választani, amelynek termését és jövedelmét nem csak én hanem az utókor is élvezni tudja majd”- magyarázza Balog Ferenc.
Azt mondja, a fő ok, amiért biogazdálkodásként jelentette be az ültetvényt, hogy a saját maga, valamint a vásárlóinak a családja egészséges gyümöcsöt fogyasszon. „A második ok, hogy reményeink szerint a jövőben a biotermékek iránt növekedni fog a fogyasztói igény és kellőképpen értékelni fogják a termék eredetét” – fogalmaz a gazda. Kiemeli, hogy a biogazdaságban a területalapú támogatás összege magasabb, így ezen támogatás hozzájárul a kultúra létrehozása és gondozása közben fellépő kiadások enyhítéséhez. Arra figyelmeztet azonban nem szabad elhamarkodottan dönteni ha biogazdálkodásról van szó. „Alapelvünk hogy, ültetvényünk gondozásában semilyen szintetikusan előállított terméket nem alkalmazunk, a biogazdálkodás alapelvéhez igazítva mindent természetes eredetű termékekkel helyettesítünk. Napjainkban egyre több olyan természetes eredetű terméket találunk a piacon melyeknek hatása talán még jobb a konvencionális termékeknél” – hangsúlyozza.
Erdei Andrea