×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Sikeres gyógyszerészből sikeres biogazdálkodó

2021.03.23 - 23:10
Dorka-Fábián Csaba a biogazdálkodók között is fehér hollónak számít. Előbb állatorvosnak készült, de gyógyszerészdiplomával vágott bele mezőgazdaságba. Eredeti szakmája azonban meghatározza munkásságát. Számára elsődleges fontossággal bírt az, hogy olyan kultúrákat termesszen, amelyeket a gyógyászatban is használnak. Vele beszélgettünk.

Gyógyszerészből gazdálkodó. Pontosabban fordítva, a szántóföld és az állatok szerelmeséből gyógyszerész, majd vissza.... Hogy is történt?

1979-ben születtem egy állatorvos és egy gyógyszerész második gyermekeként Szatmárnémetiben. Édesapám egy Holstein-Friz tehenészet telepvezetője volt 25 éven keresztül, ami az én életemet is jelentősen meghatározta. Ez oltotta belém az állatok és a föld iránti szeretetet még kis srác koromban. Így nem volt nehéz a pályaválasztás, 1998-ban a kolozsvári állatorvosi egyetemre felvételiztem, de ötödév végen egészségügyi okok miatt, az orvosok tanácsára abbahagytam, majd a gyógyszerészetre váltottam. Ekkorra már családot alapítottam, mire lediplomáztam, három gyerekünk született. Az egyetemi évek alatt a családi vállalkozásban is dolgoztam édesanyám mellett, jelentős szerepet vállalva az akkoriban nyiló hat új gyógyszertár adminisztrációjában. De mindezek mellett is a gondolataim végig a mezőgazdaság és az állattartás körul forogtak.

Miért döntöttél a biogazdálkodás mellett?

Tíz év gyógyszerészi pályafutás után lehetőség kínálkozott Mezőfényen, hogy elkezdjem a földművelést. Nagy lelkesedéssel vágtam bele az új vállalkozásba, amiben rengeteg segítséget kaptam feleségem és szüleim részeről. Még a Magyarországon, Szerencs mellett élő nagybátyám is nagy erővel támogatott amikor megtudta, hogy mire adtam a fejem. Ő volt az, aki bevezetett az olajtök biotermesztésének rejtelmeibe és megtanította a műhelytitkokat. Két éven keresztül jártam ki hozzá és tanultam mindent, ami a tökkel és a vetésforgójával kapcsolatos. Ekkor még párhuzamosan vittük a két vállalkozást, három éven keresztül, de be kellett látnom, hogy választanom kell a mezőgazdaság és a gyógyszerészet között. Feleségemmel közösen úgy döntöttünk, hogy gyerekkori álmomat, a mezőgazdaságot választjuk, de hogy értelme legyen a gyógyszerészeti múltnak, biogazdálkodásba kezdünk.

 

 

Manapság már nagyon ritkán lehet hallani olyan hazai gazdáról, aki tököt termesztene. Te mégis miért kezted el s még milyen kultúrákat termesztesz?

Fő tevékenységünk az olajtök biotermesztése lett, évente 25-30 hektáron termesztjük ezt a kultúrát. Több éven keresztül kísérleteztünk a helyes vetésforgóval, jelen pillanatban a kalászosok közül az ősziárpát használjuk, a pillangósok közül a lucernát. Kisebb területen a kukorica is teret hódít, bár a biotermesztésben a konvencionális gazdálkodáshoz viszonyítva jóval kisebb a termésátlag, bár ha szerves trágyát (istálló trágyát) tudunk használni, már nem kell szégyenkeznünk. Sajnos mi elég kevés szerves trágyához jutunk hozzá, de ez sem tántorít el a biogazdalkodástól, ugyanis fontos számunkra, hogy gyermekeink egészséges táplálékhoz jussanak, kertünkből vegyszermentes málnát, cseresznyét ehessenek, állataink vegyszermentes takarmányt kapjanak. Mi a terméskiesést magasabb eladási árakkal próbáljuk pótolni, mivel a termékeink bio minősítéssel rendelkeznek.
 


A biogazdálkodásban, tudjuk jól, nem megengedett a kémiai növényvédőszerek és műtrágyák használata. Milyen módszerek segítségével tudod ezeket potólni, bemutatnád a munkálatok komplexitását?

Gyógyszerészként fontos volt számomra, hogy olyan kultúrákat termesszünk, amelyeket a gyógyászatban is használnak. Ebből a szempontból is tökéletes választás volt az olajtök, hiszen magjaiban megtalálható az a Delta 7 fitoszterolnak nevezett hatóanyag, amit a prosztatagyulladás kezelésére használnak. De emellett általános gyulladáscsökkentő hatása is van, rengeteg magnéziumot (592mg/100g), káliumot(809mg/100g), szelént és cinket tartalmaz. Az általunk termesztett kultúrák közül, természetesen az olajtökre fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, ezért igyekeztünk beszerezni az ehhez szükséges teljes gépparkot. Ebben oroszlánrésze volt édesapámnak, aki már korán felismerte az ebben a kultúrában rejlő lehetőségeket és fáradtságot nem kímélve segít, nem csak a gépek megvásárlásában, hanem a tényleges munkálatokban is. A gépi munka mellett az olajtök nagyon sok kézi munkát is igényel, a jó időben vetett tök nagyon szereti, ha tisztán van tartva. Ezt gépi és kézi kapálással érjük el, viszont a betakarítása a legmunkásabb. Kezdve a sorrátolástól, a tulajdonképpeni roppantáson át, mosás és szárítást is el kell végeznünk a betakarított szemeken, majd szelektorozzuk és csomagoljuk.
 


Tárolása is speciális körülméyek között kell történjen, természetesen minden folyamat elvégzésénél be kell tartani a szigorú bio technológiai és élelmiszerhigéniai előirásokat. A betakarítás egyik fontos mozzanata a roppantás, amikor nem csak a tökmagok kinyerése a cél a tokfejből, hanem számunkra fontos, hogy a tök húsa, amit a betakarítógép ledarál, visszajusson a földbe, ugyanis kitűnő tápanyagforrás.

A földterületeid nagy része már megkapta a bio minősítést, így a terményt bio termékként értékesítheted. Van kereslet erre?

Az értékesítés oroszlánrészét a feleségem oldja meg, a megtermesztett tökmagok egy részét natúr formában értékesítjük, más részét kisajtoltatjuk és a belőle kapott olajat a még megmaradt gyógyszertárunkban, valamint más gyógyszertárakban, illetve kisboltokban forgalmazzuk. A keresletre pedig nem lehet panaszom.

Erdei Andrea, falugazdász

Címkék:
#biogazdálkodás
Kolozsváron találkoztak az ökogazdálkodók
A biotermelés perspektíváit, illetve az Európai Unió új agrárpolitikájával összefüggésben az ökológiai mezőgazdaság előtt álló kihívásokat taglalta a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének 18-dik konferenciája. A március 4-i, kolozsvári rendezvényen a Partiumi Falugazdász Hálózat falugazdászai is jelen voltak.
Biotermesztés Szilágy megyében
A hepehupás vén Szilágyságban mifelénk nagyon kevesen foglalkoznak biotermesztéssel, ezért fontosnak tartjuk azoknak a bemutatását, akik nem hagyományos gazdálkodást folytatnak. Közéjük tartozik Keresztes Attila, aki növénytermesztéssel, állattartással és fakitermeléssel foglalkozik Sarmaságon. Nem titkolt célunk elérni azt, hogy példájukból kiindulva mások is biotermesztésbe kezdjenek.  
2030-ra ökogazdaságok lephetik el a kontinenst
Az Európai Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet mutatott be az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzésére, továbbá célja, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékán ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen.
Cookie