Gyógyszerészből gazdálkodó. Pontosabban fordítva, a szántóföld és az állatok szerelmeséből gyógyszerész, majd vissza.... Hogy is történt?
1979-ben születtem egy állatorvos és egy gyógyszerész második gyermekeként Szatmárnémetiben. Édesapám egy Holstein-Friz tehenészet telepvezetője volt 25 éven keresztül, ami az én életemet is jelentősen meghatározta. Ez oltotta belém az állatok és a föld iránti szeretetet még kis srác koromban. Így nem volt nehéz a pályaválasztás, 1998-ban a kolozsvári állatorvosi egyetemre felvételiztem, de ötödév végen egészségügyi okok miatt, az orvosok tanácsára abbahagytam, majd a gyógyszerészetre váltottam. Ekkorra már családot alapítottam, mire lediplomáztam, három gyerekünk született. Az egyetemi évek alatt a családi vállalkozásban is dolgoztam édesanyám mellett, jelentős szerepet vállalva az akkoriban nyiló hat új gyógyszertár adminisztrációjában. De mindezek mellett is a gondolataim végig a mezőgazdaság és az állattartás körul forogtak.
Miért döntöttél a biogazdálkodás mellett?
Tíz év gyógyszerészi pályafutás után lehetőség kínálkozott Mezőfényen, hogy elkezdjem a földművelést. Nagy lelkesedéssel vágtam bele az új vállalkozásba, amiben rengeteg segítséget kaptam feleségem és szüleim részeről. Még a Magyarországon, Szerencs mellett élő nagybátyám is nagy erővel támogatott amikor megtudta, hogy mire adtam a fejem. Ő volt az, aki bevezetett az olajtök biotermesztésének rejtelmeibe és megtanította a műhelytitkokat. Két éven keresztül jártam ki hozzá és tanultam mindent, ami a tökkel és a vetésforgójával kapcsolatos. Ekkor még párhuzamosan vittük a két vállalkozást, három éven keresztül, de be kellett látnom, hogy választanom kell a mezőgazdaság és a gyógyszerészet között. Feleségemmel közösen úgy döntöttünk, hogy gyerekkori álmomat, a mezőgazdaságot választjuk, de hogy értelme legyen a gyógyszerészeti múltnak, biogazdálkodásba kezdünk.
Manapság már nagyon ritkán lehet hallani olyan hazai gazdáról, aki tököt termesztene. Te mégis miért kezted el s még milyen kultúrákat termesztesz?
Fő tevékenységünk az olajtök biotermesztése lett, évente 25-30 hektáron termesztjük ezt a kultúrát. Több éven keresztül kísérleteztünk a helyes vetésforgóval, jelen pillanatban a kalászosok közül az ősziárpát használjuk, a pillangósok közül a lucernát. Kisebb területen a kukorica is teret hódít, bár a biotermesztésben a konvencionális gazdálkodáshoz viszonyítva jóval kisebb a termésátlag, bár ha szerves trágyát (istálló trágyát) tudunk használni, már nem kell szégyenkeznünk. Sajnos mi elég kevés szerves trágyához jutunk hozzá, de ez sem tántorít el a biogazdalkodástól, ugyanis fontos számunkra, hogy gyermekeink egészséges táplálékhoz jussanak, kertünkből vegyszermentes málnát, cseresznyét ehessenek, állataink vegyszermentes takarmányt kapjanak. Mi a terméskiesést magasabb eladási árakkal próbáljuk pótolni, mivel a termékeink bio minősítéssel rendelkeznek.
A biogazdálkodásban, tudjuk jól, nem megengedett a kémiai növényvédőszerek és műtrágyák használata. Milyen módszerek segítségével tudod ezeket potólni, bemutatnád a munkálatok komplexitását?
Gyógyszerészként fontos volt számomra, hogy olyan kultúrákat termesszünk, amelyeket a gyógyászatban is használnak. Ebből a szempontból is tökéletes választás volt az olajtök, hiszen magjaiban megtalálható az a Delta 7 fitoszterolnak nevezett hatóanyag, amit a prosztatagyulladás kezelésére használnak. De emellett általános gyulladáscsökkentő hatása is van, rengeteg magnéziumot (592mg/100g), káliumot(809mg/100g), szelént és cinket tartalmaz. Az általunk termesztett kultúrák közül, természetesen az olajtökre fektetjük a legnagyobb hangsúlyt, ezért igyekeztünk beszerezni az ehhez szükséges teljes gépparkot. Ebben oroszlánrésze volt édesapámnak, aki már korán felismerte az ebben a kultúrában rejlő lehetőségeket és fáradtságot nem kímélve segít, nem csak a gépek megvásárlásában, hanem a tényleges munkálatokban is. A gépi munka mellett az olajtök nagyon sok kézi munkát is igényel, a jó időben vetett tök nagyon szereti, ha tisztán van tartva. Ezt gépi és kézi kapálással érjük el, viszont a betakarítása a legmunkásabb. Kezdve a sorrátolástól, a tulajdonképpeni roppantáson át, mosás és szárítást is el kell végeznünk a betakarított szemeken, majd szelektorozzuk és csomagoljuk.
Tárolása is speciális körülméyek között kell történjen, természetesen minden folyamat elvégzésénél be kell tartani a szigorú bio technológiai és élelmiszerhigéniai előirásokat. A betakarítás egyik fontos mozzanata a roppantás, amikor nem csak a tökmagok kinyerése a cél a tokfejből, hanem számunkra fontos, hogy a tök húsa, amit a betakarítógép ledarál, visszajusson a földbe, ugyanis kitűnő tápanyagforrás.
A földterületeid nagy része már megkapta a bio minősítést, így a terményt bio termékként értékesítheted. Van kereslet erre?
Az értékesítés oroszlánrészét a feleségem oldja meg, a megtermesztett tökmagok egy részét natúr formában értékesítjük, más részét kisajtoltatjuk és a belőle kapott olajat a még megmaradt gyógyszertárunkban, valamint más gyógyszertárakban, illetve kisboltokban forgalmazzuk. A keresletre pedig nem lehet panaszom.
Erdei Andrea, falugazdász