Szántó Gyula értarcsai kertészetébe invitálta július 13-án a fóliasátras termesztés iránt érdeklődő gazdákat Nagy László, a Partiumi Falugazdász Hálózat Érmihályfalva térségi falugazdásza. Bár a paprikával katonás rendben betelepített, termésüket bőségesen ontó fóliaházak is vonzották a tekinteteket, az igazi különlegességet mégsem a szakértelemmel gondozott, fő bevételi forrást adó zöldség képezte.

A szőlőtermesztők munkáját segítő traktorokat, gépeket, permetezőket, sorközművelésre kifejlesztett eszközöket tekinthetnek meg a gazdák november 16-án, kedden Bihardiószegen. A 12 órától kezdődő, az Ojtúz utca 71. szám alatti gépbemutatót a diószegi Zichy Gazdakör a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrisorg céggel közösen szervezi – hívja fel az érdeklődők figyelmét Várdai József, a diószegi Zichy Gazdakör elnöke.

Avasujvárosban több száz éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a szőlő és a szőlőshegyek meghatározó szereplői a családok életének. A múlt század végéig még igen elterjedt volt a dédszülőktől örökölt bálványos prés, amelyet a szőlőshegyen használtak a gazdák. Ezt hozzuk közelebb a ma emberéhez.

„Aki akár egy csipetnyi elhivatottságot vagy szeretetet is érez a szőlőtermesztés vagy a borkészítés iránt, soha ne adja fel”. Ezt tanácsolja Boda László a szőlősgazdáknak. A szilágysámsoni borászról, aki a rendszerváltás után egy évvel, 17 évesen készítette az első borát, már írtunk, most egy videót is közzéteszünk róla.

Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik.

Boda László már gyerekkorában megszerette a szőlőmunkát, az első ,,saját” borát 17 éves korában készítette (1991-ben). Annyira sikeres lett, hogy a maturandusok buliján az akkori ,,Gheorghe Sincai’’ középiskola már az ő borával ünnepelt. Arra biztatja azokat, akik „akár egy csipetnyi elhivatottságot vagy szeretetet érez a szőlőtermesztés vagy a borkészítés iránt”, hogy soha ne adják fel.

A lisztharmat és a peronoszpóra mellett kétségkívül a szürkerothadás számít a szőlő egyik legnagyobb károkat okozó betegségének. Valamennyi bortermelő vidékén jelen van – furcsa mód ezek közül sok borvidéken áldásnak tartják -mivel ugyanaz a gomba felelős a nemesrothadásért is, amelynek melynek végeredménye az aszúbogyó. Mutatjuk, mi a teendő.

A szőlő feketerothadása (Guignardia bidwellii) nevű gombás betegség évről-évre nagy fejtörést okoz a szőlősgazdák számára. A gyors melegedés és a kitartó esőzések kedveznek a spórák térhódításának. Mutatjuk hogyan ismerhető fel a betegség és mit lehet tenni ellene.

A lisztharmat és a szürkepenész mellett a perenoszpóra (Plasmopora Viticola) okozza a legnagyobb károkat szőlőültetvényeinkben. Észak Amerikában fedezték fel 1834-ben, ahonnan a kereskedelem révén hamar elterjedt a Földön, hatalmas károkat okozva, amelyet tovább erősített a hasonló időben pusztító szőlőgyökértetű (filoxéra).

A tövisháti szőlőtermesztés hagyománya több évszázados múltra tekint vissza. Ezt bizonyítja a régi nagy magyarországi 1884-es borászati térkép is, hiszen ezen régióból Dobra, Sarmaság, Balla, Sámson mellett Bogdánd is fellelhető.

Megjelent a Hivatalos Közlönyben a 868/2018. számú kormány­határozat kiegészítése, amely arról rendelkezik, hogy a 2023-ig tartó időszakban európai uniós támoga­tásban részesül­hetnek a hazai borter­melők. Hektá­ronként 5840 lejt adnak azoknak a szőlő­termesz­tőknek, akik érés előtt előtt szüretelnek, csökkentve a később piacra kerülő bor mennyi­ségét.

Elfogadta legutóbbi ülésén a kormány azt a határozatot, amely kiegészíti a 868/2018. számú kormányhatározatot, így az rendelkezik arról, hogy hogyan részesülhetnek a hazai bortermelők európai uniós támogatásban a 2023-ig tartó időszakban. Románia 2023-ig 45.844.000 eurót használhat fel erre a célra.