×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Avasujváros, a bálványos prések hazája

2021.10.21 - 00:50
Avasujvárosban több száz éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a szőlő és a szőlőshegyek meghatározó szereplői a családok életének. A múlt század végéig még igen elterjedt volt a dédszülőktől örökölt bálványos prés, amelyet a szőlőshegyen használtak a gazdák. Ezt hozzuk közelebb a ma emberéhez.

 

Avasújvárosban szinte minden családnak van saját szőlőbirtoka és borospincéje a hegyen, amelyet a felmenőitől örökölt, a szőlő szeretetével együtt. A borkészítés egyik meghatározó eszköze a szőlőprés (sajtó) ami elengedhetetlen a minőségi borok előállításához. A múlt század végéig még igen elterjedt volt a dédszülőktől örökölt bálványos prés, amelyet a szőlőshegyen használtak a gazdák. Mostanra azonban fokozatosan kiszorítottak azokat a lényegesen kevesebb helyet foglaló fémorsós prések. Sok borosgazdánál azonban még ott van a több generációt kiszolgáló, gerendákból készült prés, de már csak muzeális értékéért tartják. Mivel a modern szőlőprések lényegesen hatékonyabbak és gyorsabb munkát tesznek lehetővé.

Baintner Ferencnél ezt olvassuk: „Régebben általában az emeltyűs u.n. bálványos sajtók voltak használatban, ma főként a vascsavarsajtókat használják. Az emeltyűs sajtóknak előnye, hogy igen szilárdak, kevés javítást igényelnek, emberi beavatkozás nélkül is állandó nagy nyomást fejtenek ki. Hibájuk, hogy rendkívül nagy tért foglalnak el, a sajtolás igen lassan megy és így a törköly nagyon hosszú ideig érintkezik a levegővel. Sokkal jobb, gyorsabb és kényelmesebb munka végezhető a csavarprésekkel.”

Gunda Béla adatai szerint e préstípus a mükénéi időkben Kréta szigetén is ismert volt. Mint annyi más technikai és kulturális vívmányt, ezt is átvették és használták a rómaiak, nemcsak Itáliában, hanem a provinciákban is. Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy a kínaiak is előbb ismerték az efféle sajtolót – és használták is olajpréselésre – mint a rómaiak.300 Európa és Afrika mediterrán vidékein – Spanyolországban, Portugáliában, a Kanári-szigeteken, Olaszországban és a környező szigeteken, az afrikai partokon Marokkótól Tuniszig – szőlő, gyümölcs és olajtartalmú magvak préselésére használták a bálványos préstípust. Megtalálható még Franciaországban, Svájcban, a német- és osztrák szőlővidékeken. Észak-Németországban viaszprésként alkalmazták. Ismert Havasalföld és Moldva területén, Grúziában, valamint Bulgáriában, ahol dióolajat sajtoltak vele. A bálványos-csavaros prés elterjedt a Kárpát-Duna medencében, a Dnyeszter medencéjében és a Kaukázus számos vidékén. Európából az egyik legkorábbi ábrázolása e típusnak egy miniatúrán Katalóniából, Gerona püspöki városból maradt fenn 975-ből. Német területről 1030-ból ismerünk hasonló ábrázolást. A Kárpát-medencében Pannónia provincia területéről több II–III. századra datált présmaradvány került elő. A bálványos szőlőprés erdélyi és partiumi jelenléte egyes feltételezések szerint a nyugatról települt szász lakossággal hozható összefüggésbe.

 

A szőlőfeldolgozás és mustnyerés technológiájának és eszközeinek vizsgálatáról a 19. századtól napjainkig Simon András itt elérhető doktori dolgozatában igen részletesen olvashat.

A bálványos prés egy ból készült sajtoló szerkezet. Lényeges eleme egy 3–4 m hosszúságú, vízszintesen elhelyezkedő gerenda (bálvány). Ennek egyik végét rögzítik, a másikon többnyire beleerősített, súllyal terhelt orsó van, amelynek segítségével szabályozható, egyenletesen működő nyomóerőt fejt ki. Az összezúzott szőlő a gerenda alatti présaljban levő garatban vagy törkölyös ládában van. Ennek tetejére deszkalapot (asztal) helyeznek, amelyre a papnak nevezett rövid, vastag gerendák kerülnek.

A nagygerenda nyomása a papra nehezedik, s ezáltal sajtolódik ki a törkölyládában levő szőlő. A szőlőlé a többnyire kőből faragott tálcáról folyik annak kiöntő nyílásán át a kádba. Ezt a nyílást nevezik sok helyen a „Jeruzsálem kapujának".

Tekintettel a bálványos borsajtók nagy méretére, itt a présház ezek méretéhez igazodott. Egyes adatok szerint a Ny-Dunántúlon gyakran a már meglevő borsajtó fölé építették a présházat. A bálványprésnek két igen szép, hatalmas példánya is található a penci Jakus Lajos Múzeumban. A legnagyobbnak a főgerendája öt és fél méter hosszúságú és negyven centiméter vastag.

Huszár Antal falugazdász

Szőlészeti gépbemutató lesz kedden Diószegen
A szőlőtermesztők munkáját segítő traktorokat, gépeket, permetezőket, sorközművelésre kifejlesztett eszközöket tekinthetnek meg a gazdák november 16-án, kedden Bihardiószegen. A 12 órától kezdődő, az Ojtúz utca 71. szám alatti gépbemutatót a diószegi Zichy Gazdakör a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrisorg céggel közösen szervezi – hívja fel az érdeklődők figyelmét Várdai József, a diószegi Zichy Gazdakör elnöke.
Videó Boda László szőlőséről és pincészetéről
„Aki akár egy csipetnyi elhivatottságot vagy szeretetet is érez a szőlőtermesztés vagy a borkészítés iránt, soha ne adja fel”. Ezt tanácsolja Boda László a szőlősgazdáknak. A szilágysámsoni borászról, aki a rendszerváltás után egy évvel, 17 évesen készítette az első borát, már írtunk, most egy videót is közzéteszünk róla.
Nehéz helyzetbe került ágazatokon segítene az EU
Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik.
Cookie