Március 7-én, Szalárdon tanfolyamzáró vizsgára jelentkezve, sikerrel adtak számot frissen szerzett növénytermesztési ismereteikről azok az érmelléki, hegyközi, Sebes-Körös menti és Nagyszalonta-térségi gazdálkodók, akik a Partiumi Falugazdász Hálózat Bihar megyei falugazdászainak hívószavára részt vettek a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság uniós pályázati támogatásból finanszírozott növénytermesztési tanfolyamán.

Növénytermesztőknek – ezen belül is főként kertészeknek, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőknek – szóló gazdatalálkozót szervezett február 25-én Érmihályfalván Nagy László, a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője. A találkozóra nem csupán a szomszédos, érmelléki településekről, hanem távolabbról, Nagyváradról, sőt még Szatmár megye zöldségtermesztésről neves térségeiből is szép számban érkeztek érdeklődők.

Közeledik a tél, ünnepek előtt pedig a disznóvágások időszaka. A házi finomságok elkészítéséhez sok fűszerre van szükségünk, amelyek közül a fokhagymát és a fűszerpaprikát mi is meg tudjuk termeszteni. Ez utóbbi rejtelmeibe Gődér Gyula székelyhídi fűszerpaprika termesztő avatott be.

A fokhagyma termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, ennek ellenére sok fejtörést okozhat a tapasztalatlan gazdának. Elmondjuk, hogyan kell készülni az ültetésre és mire érdemes figyelni a földeken. Bár igénytelen növénynek tartják, a szürkepenész, a fuzáriumos, a penicilliumos és a szkeróciumos rothadás megtizedelheti a fokhagymatermést, ahogy a sztemfilliumos és az alternáriás levélfoltosság vagy a fokhagymarozsda is.

Sok gazda és hobbikertész számára a májusi az egyik legkedvesebb hónap, a fagyos éjszakáknak búcsút intve kezdődhet a palántázás. Fontos azonban, hogy milyen palántát választunk és hogyan végezzük az ültetés. Néhány apró, lényegtelennek tűnő dolog csodákra képes. Elmondjuk, mire figyeljen.

Május 7-én elkezdte a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a termeléshez kötött növénytermesztési támogatások folyósítását. A szaktárca számításai szerint a termeléshez kötött közvetlen támogatásból 46.000 gazda részesülhet.

Az év ötödik hónapjában járunk, amikor már tényleg minden zöldül és rügyezik vagy éppen virágzik. A fagyos éjszakák elmúltával szép lassan indulhat a palántázás is a kertben. Nézzük, melyek a legfontosabb teendőnk a virágos- és a zöldségeskertben.

Komoly feszültséget okoz az Euró­pai Unió csúcsszervezetei között a génmódosított növények engedélyezésének kérdése. z EP képviselői ismételten felszólították az Európai Bizottságot, hogy körültekintőbben adja ki a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt.

Elkezdte a 2020-ra járó országos átmeneti kiegészítő támogatások (ANT) folyósítását a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), miután múlt heti ülésen a kormány elfogadta és határozatban rögzítette a célra szánt keretösszegeket.

Tavaly is Románia számított az Európai Unió legnagyobb napraforgótermesztőjének, mind a betakarított mennyiséget illetően, mind pedig a napraforgóval bevetett termőföld méretét illetően. A kukoricatermesztők rangsorában Franciaország után a második helyen állt tavaly Románia az EU27-ek között, pedig a nagy szárazság miatt közel 40%-kal csökkent a termés.

De minimis, azaz csekély összegű támogatást kér a paszuly-, a karfiol- és a karalábé termesztők számára a Megmentjük a Román Parasztot Egyesület képviselői. Azt javasolják, hogy a zöldségtermesztőket érintő de minimis program esetében a termeléshez kötött uniós növénytermesztési támogatások feltételei legyenek érvényesek.

Az Országos Statisztikai Intézet jelentése szerint tavaly 2,4 százalékkal csökkent azoknak a mező­gazdasági terüle­teknek a mérete, amelyeken gabona­féléket termesz­tettek, a termés­mennyiség pedig 37,6%-al esett vissza 2019-hez képest.