Charolais – az ideális húsmarha?

Fotó: c-farm.hu

Angus és limousine Két húsmarha fajta, melyek nevei az elmúlt években egyre gyakrabban szerepelnek a húsmarhák legjobbjai között, nem ok nélkül kezdtük mi is ezekkel a fajtákkal a cikksorozatunkat. De vajon van más jelentkező is az aranyéremre?

Szakavatott szemek minden további nélkül tudják, hogy a szintén francia eredetű charolais fajta méltán nevezhető trónkövetelőnek a legjobb húsmarhák között, ezért talán meg sem lepődnek.

A charolais a 18. században alakult ki Franciaországban a helyi hegyitarka marha és a durham (a shorthorn elődje) felhasználásával. Eredetileg hármas hasznosítású volt: fejték, igázták és fogyasztották a húsát. A 20. század elejétől fokozatosan vált kizárólag húshasznúvá. Jó tulajdonságai következtében az 1950-es évek elejétől fokozatosan számos országban elterjedt. Mára közel 100 államban tenyésztik, értelemszerűen teljesen eltérő éghajlati, domborzati viszonyok között. A fajta bebizonyította, hogy bár nem igénytelen (a jobb körülményeket meghálálja), de tűrőképes: gyenge csapadék- és legelőviszonyok mellett, magas hőmérsékleten és hegyi terepen is legyőzi versenytársait.

Fotó: rennertranch.com

A változatos viszonyok között különböző típusait preferálják. A nagyon széles, nagyon izmolt, úgynevezett hentes típus az intenzív legelőkön, viszonylag kisebb gulyákban, apró legelőszakaszokon tartva állja meg leginkább a helyét. Minél hosszabb a törzs és a lábak, annál inkább képes az állat rendszeresen hosszabb gyaloglásra a legelőn a takarmány- és a víz felvétele érdekében. A mellkas keskenyedése és az általános izmoltság mérséklődése úgyszintén a kitett viszonyokon való esélyeket növeli.

A charolais (sárolé) egy kitűnő gyarapodású, jó alkalmazkodó képességű húsmarha. Akár különböző biológusok és szakértők cikkeiben is találkozhatunk velük demonstratív jelleggel, hisz ez a fajta félelmetesen nagy és minőségi izomzattal rendelkezik. Jogosan nevezhetnénk akár a húsmarhák testépítőjének is. Körülbelül 650-750 kg-ig is gazdaságosan hízlalható de a bikái akár 1800 kg-ra is megnőhetnek, míg tehenei az 1400 kg-ot is megközelíthetik. Kiállításokon voltak olyan gazdák, akik szálkás, szeparált izomzatú, tekintélyt parancsoló 2 tonnás bikával jelentek meg. A borjak gyengébb körülmények között is akár napi 2 kg gyarapodásra is képesek.

A fajtának kiváló a legelőkészsége és a takarmányhasznosítása, ugyanakkor a szélsőséges körülményeket is jól viseli. Ez a tulajdonsága megegyezik az angus húsmarhával és a limousine-val.

Könnyen kezelhető, nyugodt fajta . Szarvalt, de szarvatlan változata is van. Hízlalási eredményei kiemelkedő fölényt mutatnak a húsmarhafajták között, ami nagyon kedveltté teszi a gazdák számára. A csontos hús kitermelés átlagosan 64 %, de elérheti akár a 70 %-ot is, ennélfogva a charolais a legmagasabb színhús arányt mutató fajták között található.

A következő cikkünkben a charolais tenyésztési alapjait és részletesebb jellemzőit mutatjuk be.

Czégény Raymond, falugazdász