×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Szarvasmarhatartás Szilágynagyfaluban

2021.08.17 - 15:10
Napjainkban egyre kevesebben foglalkoznak szarvasmarhatartással, számos településen megfigyelhető, hogy csökkenőben van az állomány. A szilágynagyfalusi Szabó házaspár a kivételek közé tartozik, mi több arra törekednek, hogy fejlesszék és bővítsék gazdaságukat.

Milyen volt a kezdet, mennyire volt egyszerű az indulás?

A szarvasmarhatartást 2012-ben kezdtük, akkor vásároltuk meg az első jószágot, ami egy román tarka volt. A gazdálkodás nem volt ismeretlen számunkra, szántóföldi növénytermesztéssel, leginkább nagy kultúrák termesztésével foglalkoztunk. Úgy döntöttünk, hogy a gabonát, amit megtermelünk a saját állatainkkal etetjük meg. Az így kialakuló körforgás révén pedig fejlődik és bővül a családi vállalkozásunk. Az állatok számára szükséges takarmányt teljes egészében mi termeljük meg és minden, a tenyésztéshez kapcsolódó munkát mi végzünk. Jelenleg10 szarvasmarha és 8 borjú van a gazdaságunkban, mindenik román tarka.

Mit ért azalatt, hogy körforgásszerűen megy a gazdálkodás?

Valamennyi saját földünk van, így azon gazdálkodunk és megtermeljünk az állatoknak a téli takarmányt. De mivel nem elegendő a saját földterületünk, így használunk más gazdáktól is földeket, amit a földtulajdonosa jelent be az APIA-nál. A megtermelt gabonát az állatok megeszik táplálékként, majd a tejet és a bikákat értékesítjük. Az állatok szerves trágyáját kijuttatjuk a talajra, ezáltal a megtermelt növények nem igényelnek annyi tápanyagot. Ennyi állat után minden évbe elég sok szerves trágya keletkezik, így gazdagon jut minden földre, amit használunk, ebből kifolyólag szinte mindegy, hogy milyen növényt vettünk az adott talajba, mivel minden talajunk jó tápanyagellátásnak örvend. Emiatt mondtam, hogy körforgásszerűen gazdálkodunk, mivel elég sok dolog kapcsolódik össze.

Szabadtartás vagy istálló?

Nyáron az állatok kint vannak a legelőn, villánypásztorral őrzött területen, amelyen van egy istálló is, ahova behúzódhatnak, ha esős, rossz idő van. Ilyenkor az etetés egyszerű mivel a szabadtéri tartásba elegendő zöldtakarmányhoz jutnak az állatok. Az itatás azonban nehezebb, mivel a vizet itthonról hordjuk ki a legelőre. Reggel és este szoktunk kimenni az állatokhoz ilyenkor oldjuk meg a takarmányozásukat valamint a fejésüket. Átlagosan 12-15 liter tejet ad egy szarvasmarhánk. Télen az állatokat hazahozzuk a legelőről és itthon tartjuk az istállóba. Ilyenkor az állatok száraz takarmány kapnak, amit mi magunk termelünk meg, valamint lucernát és herét, amit nyáron készítünk elő télire. Az itatás szempontjából a tél kedvező, mivel itthon a jószágoknak van önitatójuk az istállóba.

Hogyan lesz pénz a befektetett munkából?

A mi családunknak ez a gazdaság egyben a megélhetési lehetőség is, nincs más munkahelyünk. A tej jelentős hányadát itthonról elviszik, ami esetleg marad abból a feleségem sajtot és túrót készít, amit szintén értékesítünk. 34 állandó kliensünk van a tejre, akiknek a feleségem otthon palackozza el a tejet. Ha egybe elvinnék a tejet, akkor sokkal olcsóbb lenne, és emiatt nem kötünk szerződést egyetlen egy céggel, sem mert ha így otthonról kimérve viszik, el sokkal több pénzt kapunk érte. A borjakat is értékesítjük, kivéve az üszőket, amelyeket megtartunk, ezáltal is próbáljuk növelni az állataink számát. De volt már példa arra is, hogy a spórolt pénzből vásároltunk jószágot

Milyen kapcsolatban vannak más állattartó gazdákkal, valamint kap e valamilyen támogatást a szarvasmarhákra

Szilágynagyfaluba van még 6-7 nagyobb szarvasmarhatartó, de többnyire mindegyiktől felvásárolja a tejet valamelyik erre szakosodott cég. A kapcsolatom más gazdákkal jó, de szövetkezetbe vagy társulásba nem vagyok benne. Támogatást nem igazán kapok, az APIA-hoz be vannak jelentve a földterületeink, valamint 3 szarvasmarha, mivel 2013-ba mikor be kellett jelentenünk, ennyi állatunk volt megvásárolva. Egyik célunk az lenne, hogy szaporítsuk a már meglévő állományt, mivel több gazdának is van egy olyan támogatása itt a falunkba, hogyha megvan 10 darab 5-10 éves közti jószág, akkor kap rá egy adott összeget, támogatást.

Ezt az egyedszámot szeretnénk az idén elérni. Nem könnyű az állatok tartása mivel nincs szabadidő – ha hideg, ha meleg van, az állatokat el kell létni, de aki szereti, az állatokat annak megéri ezzel foglalkozni. Egyre kevesebben vannak, akik tejhasznú szarvasmarhákat tartanak, illetve azok, akik bármiféle állattartással foglalkoznak, pedig az embereknek szüksége lenne az egészséges élelmiszerekre, az egészséges tejre, valamint a házi tejtermékekre elég nagy igény lenne.

Bákai Gabriella-Dóra falugazdász

Magyar: érvágás lenne az élőállat-export betiltása
Magyar Lóránd, a képvise­lőház mező­gazdasági szak­bizott­ságának az alelnöke szerint az élő állatok exportjának betiltása nagy érvágás lenne, jelentős bevétel­kiesést jelentene a hús­marha- és a juh­tenyész­tőknek. Meglátása szerint az állatvédők elvárásai gyakran szembe­mennek a gazdasági érdekekkel.
A szarvasmarha szaporítás tervezéséről
A szarvasmarhatartó gazdák két dologra kell nap, mint nap odafigyeljenek, amelyek jelentősen befolyásolják a munka után járó hasznot. Az állomány szaporítása, a tehenek ellése, illetve a megszületett borjak felnevelése. Ezek állandó munkát és felkészülést igényelnek. Ebben a cikkben a szaporodást befolyásoló okokról lesz szó, a következőben a borjak neveléséről írunk.
Közel százezer szarvasmarhatenyésztő kért Covid-támogatást
Lezárult az úgynevezett Covid-támogatás igénylése a tej- és húshasznú szarvas­marhákat tenyésztők számára. Ezzel tulajdonképpen a COVID – 19 járvány által kiváltott gazdasági válság okozta veszteségeket kompenzálja az állam. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség közleménye szerint országos szinten 93.593 kérelmet iktattak, 1.307.297 állatra és 81.176 tonna tejre.
Cookie