Sikeres gabonatermesztés a biogazdálkodásban

A tönkölybúza vagy a latin elnevezése alapján Triticum spelta, a búza nemzetségbe tartozik, de mégis fellelhető különbség van a 2 növény között. A gyökérzetének nagy adszorpciós kapacitása és a közönséges búzához képest közel 50–60%-kal nagyobb gyökértömege. Nagyon magas növésű, 60–180 cm magas szárakkal rendelkezik.

Tulajdonnságai és termesztése

A tönköly búza szemei zártak mégpedig toklászba zárt. Adaptációs képessége jobb, mint a közönséges búzáké, a szárazságtűrése kiemelkedő, a gyomelnyomó és tápanyaghasznosító képessége is jobb. Ezért is vált az évek során ez a fajta a biogazdálkodás vezérnövényévé. A tönköly talajigénye eltér a hagyományos búzákétól. A táplálóbb és tömörebb talaj inkább a búzáé, míg a nedvesebb helyre a tönkölybúzát kell vetni. A domboldalakra szintén e faj való. Jól tűri a meszes és a tőzeges talajokat. A kifejezetten jó adottságú búza termőtájakon a hagyományos búza nagyobb produktivitásra képes, azonban a gyengébb termőhelyeken a tönköly a hozamokat illetően már jobb eredményeket ér el.

Olyan helyeken is vethető, ahol a közönséges búza már nem is terem. A szélsőséges talajok közül az erősen savanyú talajokon és a termősziken is elhelyezhető, azonban a futóhomok és a belvizes területek nem alkalmasak számára sem. Sikerrel termeszthető barna-homokon és erodált területeken.A tönköly télállósága kiváló, 30–40 cm vastag, többhónapos hótakarót is elvisel. Nem fagyérzékeny. A megkésett vetést jól tolerálja, a levegőtlenséget és a vízborítást más búzafajokhoz képest jobban tűri.Szárazság és aszálytűrése a magas prolintartalom következtében kiváló.A tönköly termesztése sok tekintetben megegyezik a közönséges őszi búzáéval. Minden olyan elővetemény, mely a közönséges búzának megfelel, kedvez a tönkölynek is. Az őszi kalászos gabonák talaj-előkészítési rendszerét alapul véve szántásos-forgatásos, vagy forgatás nélküli talajművelés is végezhető. A tönköly termesztési ideje hosszabb a búzáénál, a tönkölytábla sokszor utolsónak marad a kalászosok között.

Jó példa Székelyföldön

Mátyás Szabolcs a Kali Land agrármérnöke a Kovászna megyei Zabolán és Maros megyei Dózsa György községben összesen 124 hektáron termeszt idén tönkölybúzát biogazdálkodásban. A tönkölybúza termesztését kisérletként kezték el 2019-ben, amikor egy néhány hektáron termesztettek csak tönkölybúzát, s a termést felhasználták az őszi vetésekhez . Mivel a 2 vidéknek igen jó adottságai vannak a gabonatermesztéshez, úgy döntöttek, hogy a herefélék termesztése mellett megpróbálnak gabonatermesztéssel is foglalkozni.

A választás azért esett a tönkölybúzára, mert az összegyűjtött információk alapján ez bizonyult a legalkalmasabbnak a biogazdálkodásban való termesztésre. Termesztését a biogazdálkodás alapelveit betartva valósították meg. Olyan parcellákba lett elvetve a tönkölybúza ahol eddig lucernát valamint piros és fehér lóherét termesztettek. Tavaly ezeken a parcellákon két kaszálást végeztek, augusztus és szeptember hónapban amikor már a lucerna és a lóhere elérte a 15-20 cm magasságot 25-30 cm szántással beleforgatták a földbe, zöld trágyával biztosítva a tápanyagellátást. Ezeken a parcellákon legalább három éve termesztik ezeket a kultúrákat, így a talaj nitrogéntartalma igencsak megnövekedett. A vetést október közepéig befejezték, 120-160 kg vetőmagot használtak egy hektárnyi területen. Az aratás még nem kezdődött el de mindezidáig ami a kultúra gondozását illeti március hónap végétől egészen április hónap közepéig egy gyomfésűzéssel távolították el a frissen kikelt gyomokat. Azt tapasztalták, hogy a gyomfésűzést követően ahogyan a hőmérséklet is növekedni kezd, a tönkölybúza olyan növekedési ritmust vesz fel amely teljes mértékben meggátolja a gyomok fejlődését. Azóta pedig figyelik a kultúra növekedését és fejlődését, amely lassan az aratáshoz közeledik. A 2019-es évben hektáronkénti 4 tonnás terméshozamuk volt. A jövőben növelni szeretnék a tönkölybúzával bevetett területek nagyságát.

Erdei Andrea, falugazdász
0746 111 075/ [email protected]