Az esőben bővelkedő nyár egyértelműen a csapadékszegény tél, valamint az aszályos tavasz következménye – ez az időjárás nagyon megviselte a nyáron érő kultúrákat.
Az alkalmanként igencsak bőséges csapadék akadályozta a gazdákat az aratásban. Az eső nemcsak azért okoz problémát, mert utána egy-két napig sem lehet rámenni a földekre, hanem azért is, mert a zöld gyom ellepi a már vágásérett gabonát, rontva annak minőségét. Ráadásul a már kiszáradt, érett szemek újra nedvességet kapnak, újbóli kiszáradásuk vagy a saját helyükön, a táblában történhet meg, vagy előfordulhat az az eset, hogy nyár közepén szárítani kell a terményt.
A tápanyagban gazdag földeken, vagy ahol sok műtrágyát használtak, a magába szívott nedvességtől ledőlt a búza, és ha ezen a területen áll a víz, nagyobb eséllyel még a kalászban kicsíráznak a szemek. A ledőlt állományt ráadásul a kombájn is nehezen szedi fel és lassabban tud haladni a megszokottnál, ez késlekedést okoz, ami semmiképp sem jó. Ahol több milliliternyi eső esett rövid idő alatt, félő, hogy a gépekkel sem lehet rámenni a földekre. Ez főleg a szikes, gyengébb minőségű területeken okoz problémát, ugyanis itt könnyebben megáll a víz.
Saját, és a környékbeli gazdák tapasztalatai szerint is, az eső sokat rontott a búza minőségén. Ugyanaz a búzatábla egy kiadós eső után már nem azokat az értékeket produkálta, mint előtte. A kalászos növény paraméterei közül a leginkább szembetűnő a sikértartalom (a gabonafélék szemtermésében előforduló, vízben nem oldódó fehérjék együttese, amelyek főként a tészta rugalmasságát és nyújthatóságát határozzák meg) csökkenése, valamint a hektolitertömeg értékének a romlása.
Habár az eső ellen semmit nem tehetünk, érdemes odafigyelni az aratás időpontjára. Az időjárást figyelve próbáljuk úgy beütemezni az aratás idejét, hogy a lehető legkevesebb veszteséget érjük el. Valamint ha a gabona elég érettnek bizonyul, próbáljuk meg az alacsonyabb fekvésű területeken elkezdeni a munkát, mivel egy-két esős nap után kisebb valószínűséggel tudunk ráhajtani a földekre.
Pál Imre, falugazdász