Elkezdődött az aratás, mégis esőért fohászkodnak a gazdák

A határban uralkodó állapotokról és a termelők költségeiről, a hektikusan mozgó terményárakról a Szatmári Friss Újság kérdéseire válaszolva Fehér Gyula, a Partiumi Falugazdász Hálózat Szatmárhegyi és Tasnád-környéki falugazdásza számolt be.

- Mikor kezdődik az aratás Szatmár megyében az általad koordinált régióban?

- Az év eleje, már a kora tavaszi időszak nagyon szélsőséges időjárási viszonyokkal nehezítette a gazdák mindennapjait, ez az extrém száraz, csapadékmentes időszak bizony kihatott a kalászos gabonák betakarítási idejére is. Gazdaságonként eltérő lehet, de átlagot tekintve az aratási időszak nagyban függ a vetés időpontjától, valamint a fajták eltérő tenyészidejétől. Tasnád környékén az árpa betakarítása már június 22-én elkezdődött, a korai tenyészidejű fajták esetében, ezzel ellentétben Szatmárhegyen a kombájnok csak június 27.-től, a Péter, Pált megelőző napokon kezdték meg a 2022-es aratási időszakot.

- Mekkora a vízhiány a földeken? Mennyi eső esett ahhoz képest, hogy mennyi kellett volna?

- Száraz, aszályos évről beszélhetünk, a körzetbeli gazdák beszámolói alapján közel 60 éve nem tapasztaltak ilyen mértékű csapadékhiányt, már a tavaszi időszaktól kezdődően. Idézném Szilágyi András Levente tasnádi fiatal agrármérnök, gazdálkodó idei csapadék beszámolóját: „Miután rendkívüli száraz májusunk volt, amikor a hónap második felében kétszer, összesen 17 liter csapadék esett, a június se hozott nagy változást. Ebben a hónapban három alkalommal volt zápor, sajnos egyik sem haladta meg a 10 mm-t, de talán még így is szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a megye más területeihez képest, ahol még ennyi se volt. Eddig talán 100 mm csapadékkal vagyunk elmaradva más évekhez képest”. Szatmárhegyen és környékén csapadéknaplóm szerint ezek a mutatók a következő képen alakultak: január 46 mm, február 37 mm, március 14 mm, április 72 mm, május 13 mm, június 4 mm, azaz fél év alatt összesen 186 mm. Összehasonlításként a tavalyi hasonló időszakában 413 mm csapadékunk volt, amiből a májusi hónap kiemelkedő volt a maga 131mm esőjével. A 2021-es év összcsapadékmennyisége 751 mm volt, a rekordot, 913 milliméterrel 2010-ben jegyeztük fel. Ennek tükrében a 2022-es év eddig csupán 186 mm-t csapadékot hozott a községbe. Bátran kijelenthetem, hogy a csapadékhiány, helyi viszonylatban bő 200 mm.

- Mikor volt az utolsó kiadós eső a falugazdász-térségedben?

- Szatmárhegyen közel 65 napja nem kaptunk kiadós esőzést, az utolsó jelentős csapadékmennyiség április hónapban volt, összesen 72 mm. Tasnádon és környékén is hasonló a helyzet, ott április 29-én hullott 30 mm csapadék.

- Hogy áll a kukorica, napraforgó? Mennyi volt ezekből vetve, milyen a növekedés ebben az aszályos időszakban? Milyen termésátlagra lehet számítani?

Idén is közkedvelt kapásnövénynek számított a kukorica és a napraforgó a gazdák körében. Sokan vetésforgójuk betartása, mások a csapadékosabb, jobb év reményében választották ezeket a kultúrákat. Szatmárhegyen a csapadékhiány miatt a tavaszi vetésű haszonnövények közül főleg a napraforgó, de már szemmel látható hiánytüneteket produkál a kukoricaállomány is. A termésátlagok mértékét a következő csapadék időpontja és mennyisége fogja meghatározni.
Tasnádon Szilágyi András Leventét kérdeztem a helyzetről. Elmondta, vetési periódusoktól függően van olyan állomány, amit már fejlettebb állapotában érte az aszály, ezek talán jobban tűrik, mivel bizonyos növekedési fázisokon már túl vannak, de a késői vetések már jelentősen kevesebb csapadékból gazdálkodhatnak, tehát mondjuk a késői kukorica vetésnek a következő napok kritikusak lesznek. Akkor is, ha a növényeken még szemmel látható károsodás nem észlelhető, a terméspotenciált már biztosan negatívan befolyásolta. Jelenleg a napraforgónál még kilátás van egy jó termésátlagra, a kukoricánál nehéz becslést mondani, minden azon múlik, milyen hamar érkezik a csapadék”.

- Milyen a hektáronként várható termésátlag tavalyhoz, tavalyelőtthöz képest?  Mit viselt meg leginkább a szárazság?

- A kalászos gabonák esetében korai lenne még becslésekbe bocsátkozni. Azt gondolom, amit a térségbeli gazdák is alátámasztanak, hogy az idei aszály sajnos minden szántóföldi kultúrára negatívan hatott. A legnagyobb kárt a tavaszi vetésű kapásnövényekben találtam, főleg a szója, de a napraforgó és a kukoricaállományok is érintettek. A tavalyi termésátlagokhoz képest búzából már biztosan kevesebbet fogunk aratni, a repce esetében kedvezőbbek a kilátások, kevésbé érte az aszály és a terméscsökkenés ezt a kultúrát.

- Mekkora költségeket emésztett fel az idei szezon szántástól aratásig? Hogyan alakultak a költségek tavalyhoz képest?

- A tavalyi nagymértékű inputanyag-válság és inflálódás miatt a gazdák éves költségei a két és félszeresére emelkedtek. Ezeket a költségeket tovább tetézte az idei üzemanyag-drágulás is. A tavasz beköszöntére a műtrágyák átlagosan a háromszorosára drágultak, a gázolajért másfélszer, a növényvédő szerekért átlagosan 5-10%-al fizettünk többet, mint tavaly ilyenkor. A hektáronkénti költség átlagosan másfél-kétszeresére emelkedett. Jelentős megtakarítást értek el azok a gazdák, akik a kora ősszel szerezték be az input anyagokat. Ezen költségek mérséklésére a kormány új agrárstratégiát alkalmazva különböző „de minimis” támogatással segíti a gazdákat és erősíti termelésben elfoglalt szerepüket. Ilyen támogatásokat igényelhetnek a burgonyatermesztők és a csemegeszőlős gazdák is.

- Milyen árakra számíthatnak a feldolgozók, mennyivel lesz olcsóbb vagy drágább a gabona, mint tavaly volt?

- Mindeddig bizakodóak voltak a gazdák, az árutőzsdék kedvező irányba mozdultak az elmúlt hónapokban, ami reményt adott a termelőknek, hogy nyereséges marad a termelés a megnövekedett költségek mellett is. Ám ezen a héten különféle tényezők hatására az árak bezuhantak. 20-25 %-os visszaesésről beszélünk az elmúlt hónaphoz képest. Az árakban nagy szórás tapasztalható Románia szerte. Az ország déli részén jelenleg az étkezési, malmi búza tonnáját 378 euróért értékesítik, míg nálunk a partiumi, belső-erdélyi részen 300 euró környékére zuhant. Már évek óta folyamatosan, és most is bebizonyosodik, hogy a termények tárolása az egyetlen járható út a magasabb profit elérése érdekében. Elvárható, hogy drágább lesz a termény idén, mint tavaly, hisz a költségek is megnövekedtek, de hogy hol fognak stabilizálódni az árak, az még a gazdáknak és a kereskedőknek is nagykérdés.

(A Szatmári Friss Újság kérdései alapján)