Komposztáljuk a fölösleges szerves hulladékot

Mind a komposztot, mind pedig a különböző trágyákat be lehet szerezni gazdaboltokban, barkácsáruházakban, kertészetekben. Azonban, a saját komposztunkat sem nehéz otthon elkészíteni, és nem feltétlenül jár piszokkal. Végtére is, azért termesztünk saját zöldséget, hogy friss, növényvédő szerek és vegyi anyagok nélküli termésben legyen részünk.

Kerti komposztálás

A komposzt a legértékesebb talajjavító források egyike és szinte teljesen ingyen van. Komposztot növényi hulladékokból, tojáshéjból, levelekből, fű és ágnyesedékből is lehet nyerni. A kész komposzt sötét és kellemes illatú. A komposzt akkor képződik, amikor az olyan szerves anyagokat, mint például a füvet és a konyhai hulladékokat, a baktériumok és a gombák elkezdik lebontani.

Talán az a legegyszerűbb módja, hogy jó minőségű komposzthoz jussunk és pénzt is takarítsunk, ha mi készítjük el. Tényleg nem olyan bonyolult, mint gondolnánk: többféle komposztládát forgalmaznak, amelyben egy tiszta, problémamentes komposztálási folyamat mehet végbe. A komposztálnivaló anyag mennyiségétől, valamint kertünk igényétől és méretétől függően, a kerti komposztálás történhet halomban vagy komposztládában.
 

Hogy elegendő meleget biztosítsunk a komboszthalomban, jó, ha annak mérete legalább egy köbméter. Zárjuk körbe téglával vagy fával. Hagyjunk a halom előtt egy hozzáférési vagy munkaterületet, hogy átfordíthassuk, és fedjük le, hogy a hő ne illanjon el, és hogy védelmet nyújtson az eső elől. A kisebb kertek esetében előnyösebbek a komposztládák. Ezt önmagunk is elkészíthetjük egy 200 literes hordó vagy kezeletlen fadarabok segítségével.
 

A komposztláda alsó és felső része mindig legyen nyitott. A felső részét jó ha le lehet fedni. A másik végét helyezzük a talajra, hogy könnyű bejárást biztosítsunk a földigilisztáknak. Ezek a kis segítőink felgyorsítják a bomlási folyamatokat, hiszen meglazítják a szervesanyag tömeget, valamint biztosítják a levegő áramlását.
 

Ha két komposztládával vagy halommal rendelkezünk, az egyiket használjuk fel a komposztálandó anyag összegyűjtéséhez, a másikat pedig magához a komposztáláshoz. A túlzott kiszáradás vagy nedvesség megelőzésére, a halmot védeni kell a erős napsütéstől, valamint a heves esőzésektől, ezek meggátolhatják az érési folyamatok hatékonyságát.
 

A komposzt akkor a ideális, ha egyforma mennyiségű, gyorsan lebomló „zöld” hulladékot és lassan bomló „barna” hulladékot keverünk hozzá. Ezek bármilyen sorrendben következhetnek.
 

Ha előállítottuk a hulladékkeveréket, fedjük be egy réteg talajjal, locsoljuk meg egy kevés vízzel és takarjuk le egy fedéllel, hogy melegen tartsa és felgyorsítsa a rothadási folyamatot.
 

A komposztálandó anyagot nedvesen kell tartani, de a túlzott nedvesség kellemetlen szagokat okoz, vonzza a legyeket és nem elég hatékony. A nedvességtartalmát felszívó képességű anyagok – fűrészpor, szalma vagy száraz avar – hozzáadásával szabályozhatjuk.
 

Ha villával átforgatjuk, ugyancsak felgyorsíthatjuk a bomlást. Minél gyakrabban forgatjuk, annál gyorsabban fog érlelődni. Figyeljünk arra, hogy minden hulladékanyagot keverjünk a halom belső, legmelegebb részébe, ahol a gyomok magvai és a káros gombák, baktériumok elpusztulnak.
 

Ha rendszeresen átforgatjuk a halmot, a komposztnak 4-5 hónapon belül meg kell érnie. Átforgatáskor előfordulhat, hogy kellemetlen szagokat áraszt, ezért a komposztot telepítsük távol a háztól. Nem kell feltétlenül forgatni, de abban az esetben az érési folyamat akár 10 hónapig is eltarthat.
 

A komposzt akkor készült el ha morzsás szerkezetű és föld illatú.

A legideálisabb komposztkeverék

Minden komposztálható anyag szén vagy nitrogén alapú. Egy egészséges komposzt halom felépítése igen egyszerű: fenn kell tartani a kettő közötti egyensúlyt.

• Szén – A barna hulladékként említett, szénben gazdag anyagok (ágak, szárak, avar, aprított faágak, faforgács vagy fűrészpor, barna papírzacskók, kávé, tűlevelek, tojáshéj, széna, fahamu) könnyű, puha szerkezetet kölcsönöznek a komposztnak.
   
• Nitrogén – A zöld hulladékként említett, fehérjében gazdag anyagok (ételmaradékok, istállótrágya, a zöld levelekhez, fű hulladékok) biztosítják a komposzt nyersanyagát az enzimek termelődéséhez.

A komposztálás főbb előnyei

• Kevesebb lesz a szemete és olcsóbb a kezelése
   
• A keletkezett komposztanyag (humusz) használatával fokozza a talaj minőségét, így: aktivitását, víz-, hő- és levegőgazdálkodását, tápanyagtároló képességét, a talajszerkezet stabilitását (csökken a porosodás és az erózió veszélye)
   
• A komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést, nagyobb lesz azok ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben
   
• A kész komposzt / humusz kiválóan alkalmas tápanyag visszapótlásra valamint trágyázásra
   
• Nem kell elégetnie a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi

Ne keverjünk a komposzthoz:

• műanyagot
• habot
• fémet
• kisállatok ürülékét
• gerinces állatok tetemét
• nyers vagy főtt húsokat
• tejterméket

Huszár Antal
falugazdász