×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Komposztáljuk a fölösleges szerves hulladékot

2020.11.24 - 11:36
Nem ördöngösség az otthoni komposztálás és bár a gazdaboltban találni természetes trágyát is, ezzel biztosra megyünk. Végtére is azért termesztünk saját zöldséget, hogy friss, növényvédő szerek és vegyi anyagok nélküli termésben legyen részünk.

 

Mind a komposztot, mind pedig a különböző trágyákat be lehet szerezni gazdaboltokban, barkácsáruházakban, kertészetekben. Azonban, a saját komposztunkat sem nehéz otthon elkészíteni, és nem feltétlenül jár piszokkal. Végtére is, azért termesztünk saját zöldséget, hogy friss, növényvédő szerek és vegyi anyagok nélküli termésben legyen részünk.

 

Kerti komposztálás

 

A komposzt a legértékesebb talajjavító források egyike és szinte teljesen ingyen van. Komposztot növényi hulladékokból, tojáshéjból, levelekből, fű és ágnyesedékből is lehet nyerni. A kész komposzt sötét és kellemes illatú. A komposzt akkor képződik, amikor az olyan szerves anyagokat, mint például a füvet és a konyhai hulladékokat, a baktériumok és a gombák elkezdik lebontani.


Talán az a legegyszerűbb módja, hogy jó minőségű komposzthoz jussunk és pénzt is takarítsunk, ha mi készítjük el. Tényleg nem olyan bonyolult, mint gondolnánk: többféle komposztládát forgalmaznak, amelyben egy tiszta, problémamentes komposztálási folyamat mehet végbe. A komposztálnivaló anyag mennyiségétől, valamint kertünk igényétől és méretétől függően, a kerti komposztálás történhet halomban vagy komposztládában.
 

Hogy elegendő meleget biztosítsunk a komboszthalomban, jó, ha annak mérete legalább egy köbméter. Zárjuk körbe téglával vagy fával. Hagyjunk a halom előtt egy hozzáférési vagy munkaterületet, hogy átfordíthassuk, és fedjük le, hogy a hő ne illanjon el, és hogy védelmet nyújtson az eső elől. A kisebb kertek esetében előnyösebbek a komposztládák. Ezt önmagunk is elkészíthetjük egy 200 literes hordó vagy kezeletlen fadarabok segítségével.
 

A komposztláda alsó és felső része mindig legyen nyitott. A felső részét jó ha le lehet fedni. A másik végét helyezzük a talajra, hogy könnyű bejárást biztosítsunk a földigilisztáknak. Ezek a kis segítőink felgyorsítják a bomlási folyamatokat, hiszen meglazítják a szervesanyag tömeget, valamint biztosítják a levegő áramlását.
 

Ha két komposztládával vagy halommal rendelkezünk, az egyiket használjuk fel a komposztálandó anyag összegyűjtéséhez, a másikat pedig magához a komposztáláshoz. A túlzott kiszáradás vagy nedvesség megelőzésére, a halmot védeni kell a erős napsütéstől, valamint a heves esőzésektől, ezek meggátolhatják az érési folyamatok hatékonyságát.
 

A komposzt akkor a ideális, ha egyforma mennyiségű, gyorsan lebomló „zöld” hulladékot és lassan bomló „barna” hulladékot keverünk hozzá. Ezek bármilyen sorrendben következhetnek.
 

Ha előállítottuk a hulladékkeveréket, fedjük be egy réteg talajjal, locsoljuk meg egy kevés vízzel és takarjuk le egy fedéllel, hogy melegen tartsa és felgyorsítsa a rothadási folyamatot.
 

A komposztálandó anyagot nedvesen kell tartani, de a túlzott nedvesség kellemetlen szagokat okoz, vonzza a legyeket és nem elég hatékony. A nedvességtartalmát felszívó képességű anyagok – fűrészpor, szalma vagy száraz avar – hozzáadásával szabályozhatjuk.
 

Ha villával átforgatjuk, ugyancsak felgyorsíthatjuk a bomlást. Minél gyakrabban forgatjuk, annál gyorsabban fog érlelődni. Figyeljünk arra, hogy minden hulladékanyagot keverjünk a halom belső, legmelegebb részébe, ahol a gyomok magvai és a káros gombák, baktériumok elpusztulnak.
 

Ha rendszeresen átforgatjuk a halmot, a komposztnak 4-5 hónapon belül meg kell érnie. Átforgatáskor előfordulhat, hogy kellemetlen szagokat áraszt, ezért a komposztot telepítsük távol a háztól. Nem kell feltétlenül forgatni, de abban az esetben az érési folyamat akár 10 hónapig is eltarthat.
 

A komposzt akkor készült el ha morzsás szerkezetű és föld illatú.

 

 

A legideálisabb komposztkeverék


Minden komposztálható anyag szén vagy nitrogén alapú. Egy egészséges komposzt halom felépítése igen egyszerű: fenn kell tartani a kettő közötti egyensúlyt.

 

  • Szén – A barna hulladékként említett, szénben gazdag anyagok (ágak, szárak, avar, aprított faágak, faforgács vagy fűrészpor, barna papírzacskók, kávé, tűlevelek, tojáshéj, széna, fahamu) könnyű, puha szerkezetet kölcsönöznek a komposztnak.
     
  • Nitrogén – A zöld hulladékként említett, fehérjében gazdag anyagok (ételmaradékok, istállótrágya, a zöld levelekhez, fű hulladékok) biztosítják a komposzt nyersanyagát az enzimek termelődéséhez.

 

 

A komposztálás főbb előnyei

  • Kevesebb lesz a szemete és olcsóbb a kezelése
     
  • A keletkezett komposztanyag (humusz) használatával fokozza a talaj minőségét, így: aktivitását, víz-, hő- és levegőgazdálkodását, tápanyagtároló képességét, a talajszerkezet stabilitását (csökken a porosodás és az erózió veszélye)
     
  • A komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést, nagyobb lesz azok ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben
     
  • A kész komposzt / humusz kiválóan alkalmas tápanyag visszapótlásra valamint trágyázásra
     
  • Nem kell elégetnie a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi

Ne keverjünk a komposzthoz:

  • műanyagot
  • habot
  • fémet
  • kisállatok ürülékét
  • gerinces állatok tetemét
  • nyers vagy főtt húsokat
  • tejterméket

 

Huszár Antal
falugazdász


 

 

Sikerrel vizsgáztak a növénytermesztők
Március 7-én, Szalárdon tanfolyamzáró vizsgára jelentkezve, sikerrel adtak számot frissen szerzett növénytermesztési ismereteikről azok az érmelléki, hegyközi, Sebes-Körös menti és Nagyszalonta-térségi gazdálkodók, akik a Partiumi Falugazdász Hálózat Bihar megyei falugazdászainak hívószavára részt vettek a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság uniós pályázati támogatásból finanszírozott növénytermesztési tanfolyamán.
Zöldségtermesztési fórum Érmihályfalván
Növénytermesztőknek – ezen belül is főként kertészeknek, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőknek – szóló gazdatalálkozót szervezett február 25-én Érmihályfalván Nagy László, a Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselője. A találkozóra nem csupán a szomszédos, érmelléki településekről, hanem távolabbról, Nagyváradról, sőt még Szatmár megye zöldségtermesztésről neves térségeiből is szép számban érkeztek érdeklődők.
Fűszerpaprika-termesztés Székelyhídon
Közeledik a tél, ünnepek előtt pedig a disznóvágások időszaka. A házi finomságok elkészítéséhez sok fűszerre van szükségünk, amelyek közül a fokhagymát és a fűszerpaprikát mi is meg tudjuk termeszteni. Ez utóbbi rejtelmeibe Gődér Gyula székelyhídi fűszerpaprika termesztő avatott be.
Cookie