Tippek a repce vetéséhez

Napjainkban a repce vetésterülete egyre jobban növekszik. Az Érmelléken is nagyobb előszeretettel vetnek a gazdák repcét a kedvező ár alakulása miatt, viszont a nagykultúrában termesztett növényeink közül a repce sok odafigyelést, gondoskodást is igényel.

Az alábbiakban megosztok pár olyan ötletet, amelyek segíthetnek a repce vetésében, gondozásában.

Célszerű olyan növényt választani előveteményként, amely kevés mennyiségű szár- és növénymaradványt hagy vissza a területen, így a talajművelés jó minőségben elvégezhető. Jó elővetemény például az őszi búza és árpa.

Mivel a repce viszonylag korán kerül a földbe, talajban tárolt, a magok csírázásához szükséges nedvességtartalom fenntartásához érdemes víztakarékos talajművelést alkalmazni. A repcének és az előtte termesztett növénynek nem lehet közös betegsége, kártevője. A repcetermesztés sikerességét az igen gondos talajműveléssel, a vetés idejére jól elmunkált magágykészítéssel lehet megalapozni.

A repce korai vetésideje miatt viszonylag rövid idő áll rendelkezésre az előkészítő és az alaptalajművelés végrehajtására. De azzal is számolni kell, hogy nyáron kedvezőtlenek az időjárási feltételek is.

A repce biológiai igényét a középmélyen végzett alapművelés és a kiváló minőségű magágy elégíti ki. A talajműveléseket úgy kell végezni, hogy megőrizzük a talajnedvességet, porhanyós, ülepedett, egyenletes felszínű, nedves elmunkált magágyat alakítsunk ki, ami a felső rétegben aprómorzsás, rögmentes.

Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántást azonnal el kell végezni a nedvesség megőrzése és a gyomok írtása miatt. A foszfor és kálium műtrágyák kijuttatási ideje még a vetés előtt meg kell történjen. A foszfor segít a gyökérképzésben, a kálium pedig javítja a repce tűrőképességét a betegségekkel, valmint a téli kifagyással szemben.

A nitrogén kijuttatása megosztva történik: 0-30 % ősszel, 50-60 % tél végén, ez szükséges a tavaszi gyors fejlődéshez, 25-35 % szárbaindulás, zöldbimbós állapotban, ami az elágazódások növelését segíti.

Nagy körültekintést igénylő feladat a repce vetésidejének a megválasztása is. Túl korai vetés esetén a repceállomány nagyon megerősödik, még ősszel megkezdődik a szárbaindulása, így jelentősen csökken a fagytűrő képessége, könnyen kifagyhat. Megkésett vetés esetén azonban nem éri el a szükséges 8-10 tőleveles fejlődési szakaszt, ami a tél elviselésére a legkedvezőbb, ugyanakkor a gyökerük is fejletlen, ami szintén növeli a kifagyás veszélyét. A legkedvezőbb vetésidő augusztus 25-e és szeptember 10-e között van.

A repce optimális tőszáma fajtánként változhat, de átlagosan 400 000-500 000 mag/hektár a megfelelő. A szükséges elágazódások kialakulásához a 24 cm-es sortávolság biztosítja a növények kellő tenyészterületét. A repcét sekélyen kell vetni, a vetésmélység 2-3 cm kell legyen. A később kelő növények nem erősödnek meg kellőképpen a tél beálltáig, így nagy lesz a kifagyás veszélye.

Pál Imre, falugazdász