Széndioxid, foszfát, nitrogén

Elindult egy folyamat. A gazdák egymás mellé állnak nálunk is. Szövetkeznek, mert szükség van rá, egyre bonyolultabb a gazda életforma és kell a segítség.

A mindennapi munka elvégzése a mezőn vagy a farmon már nem elég, arra is kell időt fordítani, hogy a megtermelt terméket értékesítsék. Hirdetésekkel, reklámmal kell helyet szerezni a piacon.

Ez nem vicc, mert a nyugat termékek honfoglalásba kezdtek, a piac legjobb helyeit akarják, többen már meg is szerezték azokat. Már régebbről szövetkezetben értékesítenek. Megszervezve, kész tervvel jönnek. Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket, figyeltük, hogy már mindenütt ott vannak.

Ha már egy mezőgazdasági kényszer-helyzetről tárgyalnak nyugaton, akkor az előbb-utóbb minket is érinteni fog. Az ottani gazdák sem ülnek karba tett kézzel – próbálják kihozni a maximumot minden helyzetből. Több gazda egyszerre… gondolkodnak, terveznek, megbeszélnek. Ellenkező esteben sokat veszítenek.

Egy ilyen megoldáskeresési folyamatnak értek a végére 2019 szeptemberében, Hollandiában.

Akkor a kormány arról kelett döntsön, hogy hogyan csökkenti a nitrogén kibocsátását az országban – sebességkorlátozást vezet be az autópályákon, szabályozva a közutakon közlekedhető autók számát vagy a mezőgazdaságra mutat. Novemberben majdhogynem az ország állatlétszámának a megfelezése mellett döntötek – a népharag akadályozta meg ezt.

Idén áprilisban az autósforgalom szabályozása mellett döntött a holland kormány. Bár egy pillanatra úgy tűnhet, hogy a forgalom tempójának lassítása árán mindkét szektor megmenekült, de nem ilyen egyszerű a dolog. A gazdák is ki kell vegyék részüket a küzdelemben – csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátását úgy, hogy kevesebb fehérjét adnak az állatoknak. Ezáltal azonban lassabban híznak. Az emésztés hatásfokán azonban nemesítéssel még sokat lehetne javítani. Az állattenyésztők ebből a mondatból azt kell megértsék, hogy a hangsúly nem feltétlenül a kevesebb fehérje adagolásán van, hanem annak hasznosításán fokán.

Ezért alakultak ki a fajták az iparosítás korában, mert a jövedelmezőség mellett fontos volt a minőség folyamatos biztosítása is. Ma is ugyanígy fontos tehát a fajták nemesítése, mert mindig új kihívások elé állít az élet. (Egy pillanatra tekintsünk vissza és nyugtázzuk a sok változást ami történt, csak a mi világunkban, az elmúlt 30-50 évben.)

A partiumi gazdákat is érinteni fogja majd a holland döntés. Lassan begyűrűzik hozzánk is a változás. Lassan, de biztosan. Először majd jönnek az első kirajzások a nyugati gazdák részéről, a termékeik. Ők nagyon ügyesen kereskedtek már a tejkvótával is, van tapasztalatuk. Mindenből próbálnak hasznot húzni. Majd itt is számon fogják kérni az ottani környezetkímélő intézkedéseket. Fel kell időben készülni, elejét kell venni a széndioxid, foszfát és nitrogén kibocsátás csökkentésének.

Az állattartást is ugyanúgy meg kell tervezni, mint más befektetést. A gazdaéletforma ma már üzlet is. A tehenészetben a gazdasági ciklus három év, itt kötelező az előre gondolkodás, mert mint egy nagy hajó, nagyon lassan fordítható.

Ezért említettem a szövetkezésben elért sikereket, mert most már látszik, hogy az eddig tapasztalt nehézségeket megértették a gazdák. Így együtt már ismeretük lesz, érteni fogják már első blikkre a körülöttük történteket.

Az Pártiumban újonnan alakuló Román tarka húsmarha farmok, már tettek egy lépést a nemesítés felé. Az elvégzett munka után már nem csak a borjak értékesítése lesz a haszon, hanem számíthatnak az EU-s támogatásra is. Néhány év múlva pedig tenyészállatot is értékesíthetnek.

Bartha Károly, falugazdász

0728 976 993/ [email protected]