Az almatermesztésben a mennyiségi és a minőségi követelmény erősödése eredményezte azoknak a technológiai és élettani ismereteknek a bővülését, amelyekkel új fajtákat lehet létrehozni.
A növekvő igények vezettek el azoknak a fajtáknak a létrehozásához, amelyekkel lehetséges a nagyobb termésmennyiség elérése vagy a – napjainkban egyre hangzatosabb – környezetvédelmi technológiák alkalmazása. Számos vizsgálat kiemelte azt a tényt, hogy az egyik leghatékonyabb megoldás az, ha a termesztésbe olyan genotípusokat iktatunk be, amelyek esetében a termelési igények és környezethez való alkalmazkodás kapcsolata megvalósítható. A meglévő ültetvények folyamatos modernizációjával párhuzamosan megállapítható, hogy a fogyasztói igények is komolyan változnak. A vásárlók egyre inkább törekednek arra, hogy vegyszerekkel kevésbé szennyezett, ám mutatós, egészséges gyümölcsöt fogyasszanak.
Manapság már vannak ilyen fajták, bár sok esetben nem veszik fel a versenyt a megszokott, úgynevezett piacos fajtákkal, egy meghatározott fogyasztói réteg azonban mégis bizalmába fogadta.
Románia legfontosabb almatermelő megyéi következnek:
Ezek a termesztési ráták az 1990-es évek termesztései amelyek napjainkban jelentősen visszaestek, mivel több almatermesztéssel foglalkozó gazda számolta fel az ültetvényeit az olcsó importalmával szemben elvesztett verseny következtében.
1993 és 1995 között részt vettem egy programban, amely új rezisztens fajták telepítését és népszerűsítését célozta meg a Sebes-körös völgyében.
Olyan fajtákról van szó, amelyek genetikailag ellenállnak a betegségeknek és a termesztési övezetben elismertek.
A termesztés rendszere intenzív típusú 1100 fa/ha sűrűséggel. A kiválasztott korona forma egy lapított orsó, hasonló a szabad orsóhoz.
A cél az, hogy a fák fejlődését követve egy gyümölcstermő növényt kapjunk.
A kiválasztott fajták ismertetése
A biológiai alap 12 fajtából tevődik össze. Ezekből a Jonathán fajta lisztharmatra igen érzékeny, kiemelt fajtaként szerepel, 11 másik fajta, melyeknek a varasodással szemben függőleges vagy vízszintes genetikai ellenálló képességük ismert.
A fajtákat M.M.-106 alanyra oltották. Ez a középerős alany kedvezőtlenebb körülmények között is versenyképes. Intenzív termesztési körülményeket ki alakit 4,5 méteres sortávolság mellett a tőtávolság 2 méter 1100fa/ha. Az eredmények statisztikái érdekében a kísérlet 3 ismétlésben, véletlen blokkban helyeztük el. Minden ismétlés 8 fából állt vagyis fajtánként 24 fát vizsgáltunk. A felhasznált varasadásnak ellenálló fajták:
A fajták termésmennyisége az abszolút értékeket tekintve:
A fajták vizsgálatakor a termés mennyisége sem elhanyagolható. Intenzív körülmények között a korai termőre fordulás az egyik olyan tényező, amit figyelembe kell venni. A telepités utáni 5. évben már tájékoztató jellegű adatokat kaptunk az egyes fajták eme tulajdonságairól, igy ezek is használhatók a telepítők számára.
Bucsás Sándor falugazdász