Megszületett a megállapodás a KAP reformról

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter az ülést követően azt mondta, Románia nincs teljes mértékben megelégedve a KAP reformcsomagjával kapcsolatos kompromisszumokkal. Elismerte azonban, hogy az országos stratégiai programok teljesítése érdekében ezt a megállapodást a lehető leghamarabb meg kellett hozni. Kijelentette: a hazai gazdáknak biztonságra és megfelelő forrásokra van szükségük, az egyes országoknak pedig olyan gazdaságokra, amelyek egészséges és megfizethető élelmiszert állítanak elő. A mezőgazdasági miniszter azt mondta, a Közös Agrárpolitikán belül nagyon fontosak az ökológiai és szociális tényezők, de nem szabad megfeledkezni a gazdasági dimenziókról. Javaslata szerint azonban a szociális tényezőket csak a másodlagos szabályrendszerbe kellene beiktatni, hogy ne szankcionálják túlzottan a gazdákat.

A tárcavezető fontos eredménynek tartja az Európai Parlament arra vonatkozó javaslatát, hogy ne korlátozzák a közvetlen kifizetéseket a II. pillér beruházásainak esetében, valamint hogy a különböző kitermeléseket a nemzeti átlag értékeire összpontosítsák, illetve azt a lehetőséget, hogy a költségvetés 10 százalékát közvetlen módon a kis-, közepes és családi gazdaságoknak a kifizetésére lehet fordítani.

„A kompromisszumkötés érdekében Románia hajlandó támogatni a 35%-os emelést az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap környezetvédelmi célkitűzései esetében, de a természeti hátrányokkal küzdő területek legfennebb 60%-át előtte fel kellene térképezni” – mondta a miniszter..

A tanácsi álláspontba bekerült a 10 hektáros küszöbérték, amely lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót, és hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket. Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.