Közös Agrárpolitika: befagytak a tárgyalások

A miniszterek múlt hét végén a Brüsszelben tartott ülésen megvitatták a közös agrárpolitika jövőjét. Az általános cél az volt, hogy megállapodás jöjjön létre a KAP-reformcsomagot alkotó mindhárom rendeletről. Az ülésre a Tanács és a Parlament közötti intézményközi tárgyalásokkal párhuzamosan került sor. A fő vitapontok a következők voltak:

• szociális feltételrendszer
• célzott kifizetések
• zöldítési struktúra

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter azt mondta, az EP hajlandó kell legyen a kompromisszumokra azért, hogy a KAP mielőbb hatályba léphessen. „Nagyon fontosak az új Közös Agrárpolitika ökológiai és szociális hatásai, de nem téveszthetjük szem elől a gazdasági faktort, a versenyképességet sem, fontos egyensúlyt teremteni” – fogalmazott Adrian Oros. Állítása szerint az Európai Parlament olyan javaslatokkal állt elő, amelyek nehezen egyeztethetők össze a gazdák érdekeivel, ezért azok finomítására van szükség. Az Európai Unió 27 tagállama tavaly októberben állapodott meg a Közös Agrárpolitika reformjáról, amelyet 2023 januárjától alkalmaznak, hét éves költségvetése mintegy 387 milliárd euró, amelyből 270 milliárdot támogatásként fizetnek ki a gazdáknak. Bár számos területen történt előrelépés, több kulcsfontosságú kérdés továbbra is lezáratlan. Ezért az a döntés született, hogy a tárgyalásokat a mezőgazdasági és halászati miniszterek következő, júniusi üléséig elhalasztják.