Különleges fajták a börvelyi gyümölcsösben

A börvelyi metszésbemutatóra még Szatmárnémetiből, Szatmárhegyről is érkeztek vendégek. Figyelmesen, érdeklődve hallgatták Krisztián almára, körtére és barackra vonatkozó metszési, gyümölcsfa gondozási tanácsait, de voltak olyan gazdák, akiket a szilva és a cseresznye fajták metszési, koronaalakítási tudnivalói érdekeltek. Zömében olyan kerttulajdonosok alkották a hallgatóságot, akik saját-, illetve a családjuk szükségletére legtöbb 20-30 áras területeken termesztenek gyümölcsöt. A metszésbemutatót követően a résztvevők gasztronómiai élményekkel gazdagodtak, hiszen a Krisztián kertjében termett gyümölcsök mellett a helyi kézműves sajtkészítők és borászok termékeiből is ízelítőt kaptak.

A Partiumi Falugazdász Hálózat térségi képviselőjének választása amúgy nem véletlenül esett Rés Krisztiánra és kéthektáros gyümölcsösére. Kertjében különleges, vagy legalábbis a térségünkben korántsem szokványos fajták egész gyűjteménye található, legyen szó akár almáról, körtéről. A csepegtetőrendszerrel táplált és huzalrendszerrel megerősített intenzív ültetvény alapját M9-es alanyú, T337-es klónú faállomány képezi. Az egzotikusabb almafajtát közül Kanzi, Opál, Modi, Pink Lady, Red Pinova, Kanada, Gála, Fuji, Crimson Crisp szerepel a felhozatalban, míg az ismertebb, hagyományosabb fajták közül Krisztián a Florinát, a Red Delicioust és a Jonathant említi. Nem mellesleg olyan gyümölcsfákat telepít, melyek már az első esztendejükben teremnek, ami a házigazda bevallása szerint az első évben legalább tíz almát jelent.

Az alma mellett Krisztián kajszi, francia barack, illetve cseresznye és körte termesztésével is foglalkozik. A körtés szintén intenzív-ültetvény. Ennek megfelelően is művelik: a szabad orsós koronaformájú körtefák között 90 centiméter a tőtávolság. A házigazda a telepített körtefajták közül a Carmennek (nyári), az Abatele Fetelnek, a Monikának, a Kieffernek és a késői, októberi-novemberi érésű Angelinek szavazott bizalmat. A fajtaválasztásnál – mind a körte, mind pedig az alma esetében – az eltérő érési idő, ezáltal a betakarítási csúcsok elkerülése kulcsfontosságú szempont volt.

A vidékünkön ismeretlenül hangzó alma és körtefajtákkal, valamint az intenzív, szuper intenzív termesztési technológiáikkal Krisztián Németországban és Spanyolországban ismerkedett meg. Vallja: a szakszerű metszéssel kialakított szellős koronának köszönhetően évi négy permetezés is elégséges. A permetezés során nem csupán a fertőzések és kártevők ellen védekezik, hanem a lombtrágyával is erősíti gyümölcsfáit. A technológiához a szigorú termés-korlátozás is hozzátartozik: a gyümölcs-ritkítás nyomán egy csomóban öt helyett legtöbb két gyümölcsöt hagy. „A barack esetében azokat az ágakat, amelyeknek a metszéskor a végét egy kicsit visszacsípem, nem támadja a tafrina. Ezzel az apró művelettel legalább egy permetezést megspórolunk” – hangsúlyozza Krisztián. A visszacsípés a gyakorlatban a barackágak 5 centiméteres kurtítását takarja.

A házigazda számára amúgy a gyümölcsfák védelme terén a legnagyobb kihívást nem is a kártevők és a betegségek elleni védekezés, mint inkább a tavaszi fagykárok elkerülése okozza, aminek különösen a kajszi termése van kitéve. Amúgy, aki arra gondol, hogy az intenzív gyümölcstermesztés kizárólag költséges, fejlett gépparkkal lehetséges, nagyot téved. Elárulom, Krisztián a 2 hektáros gyümölcsöse növényvédelmét háti motoros-permetezővel, a tőközök talajművelését, tisztántartását pedig évi két alkalommal – tősoronként egy méteres szélességű sávban – kertészeti motoros kapával (robikapával) oldja meg, a sorközöket pedig rendszeresen kaszálja. A talaj mozgatásának köszönhetően a börvelyi gyümölcsész gyomirtót egyáltalán nem használ.