A metszés-bemutatót a házigazda, Szőnyi István tartotta az érmelléki településekről, a Sebes-Körös mentéről, illetve Szatmárnémetiből érkezett mintegy 15 fős gazdaközösségnek.
A fél hektáros cseresznyést 2017-ben telepítette a házigazda, a területen az azt megelőző három évtizedben őszi barackot termesztettek. Szőnyi István a cseresznyést intenzív termelésre tervezte, a Debrecenből vásárolt csemetéket 4,2 méteres sor- és 2,5 méteres tőtávolságú térállásban ültette. Ennek nyomán a fél hektáros gyümölcsösben 400 fa kapott helyet. A gyümölcsös – habár már tavaly is megmutatta termését – Szőnyi várakozása szerint idén fog igazán termőre fordulni.
A 400 fa márpedig fél hektáron nem kevés: rendelkezésre álló légtér hatékony kihasználása és az árnyékolás kiküszöbölése miatt döntött a gazda – emeletenként 3-4 ágat hagyva – a központi tengelyes, szabadorsós koronaforma kialakítása mellett. A regulázás szigorú szabályaihoz tartozik az is, hogy a cseresznyefákat a gazda 3,5 méternél magasabbra semmilyen körülmények között sem engedi felnőni. A kora tavaszi metszést július második felében – a termés betakarítását követően – ahol szükséges, zöldmetszéssel korrigálják. A nyári metszés a hajtásokon kívül az egy-, legtöbb két-három éves korú részekre terjedjen ki – hangsúlyozta a házigazda.
Ami a fajtaválasztékot illeti, Szőnyi István a cseresznye-termeléshez két fő fajtát választott: a Carment és a Germersdorfit. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ezenfelül még négy másik cseresznye-fajta is megtalálható a kertben, amiknek leginkább a váltósorokba rendezett két főfajta beporzásának szerepét szánta a gazda.
A kertet három oldalról drótkerítés védi, ennek ellenére a vadkárok minimalizálására – az év minden évszakában – rugalmas törzsvédőhálót is használnak. Szőnyi István nagy figyelmet fordít az ültetvény gyommentességét és levegőzését szolgáló talajmunkálatoknak: a sorközöket tavasztól őszig tárcsázással, a téli hónapokban pedig a csapadék-felvételt segítő őszi szántással tartják tisztán. A tőközök lazítását, gyommentesítését talajmarózással, a szűk helyeken – ahová a munkálatokhoz használt japán kistraktorral sem lehet beférni – kerti kapálógéppel oldják meg.
Szőnyi István – vendégei kérésére - részletesen beszélt a cseresznyés növényvédelméről, az időszakonként alkalmazott permetező-kezelésekről is. A metszésbemutató után hangulatos, kötetlen beszélgetés következett, amin – a diószegi házigazda másik kedves hobbijáról – a szőlőgondozásról, borról, borászatról folyt tovább a diskurzus. A téma szó szerint helyben volt, hiszen Szőnyi István, a gyümölcsös aljában levő borospince ajtaját megnyitva napfényes királyleánykájával, vagy épp a diószegi borversenyen aranyérmet szerzett, száraz, rubint színű pinot noirjával kínálta a Partiumi Falugazdász Hálózat felhívására érkezett kertbarátokat.