- Egy hete kezdődött az Országos Mezőgazdasági Összeírás, amelynek során a kérdezőbiztosok július 31-ig komplex adatokat gyűjtenek a gazdáktól, ami megalapozza majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokat. Az összeírást egy személyes interjú alapján, táblagépre telepített elektronikus kérdőív segítségével végzik el, és nem szükséges semmilyen igazoló okirat felmutatása. Rögzítik a mezőgazdasági egységek adatait: a terület beazonosítására szolgáló adatokat, a földeken megtermesztett növénykultúrákat, a mezőgazdasági gépparkot és a háziállatállományt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazdaságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megélhetési gazdálkodást folytatnak vagy csak kedvtelésből, saját felhasználásra termelnek. Az új Európai Uniós előírások szerint, csak a 15 árnál nagyobb területű, állatállománnyal is rendelkező gazdaságok felmérésére kerül sor. A becslések szerint 3,2 millió farmról és háztartásról kell adatot gyűjteni, ugyanis a becslések szerint ezek száma az elmúlt tíz évben mintegy 400 ezerrel csökkent 3,6 millióról. Részletek
-
Első alkalommal szervezi meg az ÁKOVITA Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt Erdélyben a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, partnerségben a Partiumi Falugazdász Hálózattal, valamint több szakmai szervezettel és céggel. A verseny elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire. A versenyen csak azokat a párlatokat és pálinkákat fogadják el mintának, amelyek megfelelnek a szükséges előírásoknak. A Partiumi Falugazdász Hálózat összegyűjti a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei mintákat. Bővebb információkért, valamint a minták átvételéért Szatmár megyében Fodor Istvánt (0728-331 953), Bihar megyében Antal Józsefet (0762-386 609), Szilágy megyében Sütő Attilát (0735-500 322), Máramaros megyében pedig Tarr Bálintot (0746-933 256) kereshetik. A rendezvény nevezési határideje 2021. június 11., déli 12 óra, a nevezett minták érzékszervi minősítése pedig 2021. június 18-a és 19-e között zajlik majd. Részletek
-
A sütőipari vállalatok érdekvédelmi szervezete (Rompan) azt állítja, hogy jó lesz az idei búzatermés, azonban számolni kell az árak emelkedésével is. Aurel Popescu, a Rompan elnöke arra a kérdésre, hogy a betakarított búza mennyisége meghaladhatja-e a 2019-ben jegyzett 10 millió tonnát, azt válaszolta: „az idei mennyiség valahol 8,5 millió tonna körül lesz.” A Rompan elnöke arról is beszélt, hogy a búza ára jelenleg 900 lej/tonna körül mozog, ami a tavalyi évhez viszonyítva magas ár, akkor ugyanis hiány volt a hazai piacon. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Románia az Európai Unió hatodik legnagyobb búzatermelője a betakarított mennyiség tekintetében. Tavaly 6,41 millió tonna kenyérgabonát takarítottak be az országban, 37,7 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Ez abszolút számokban 3,88 millió tonnás mínuszt jelent, ami az aszály számlájára írható. Részletek
-
Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője, mezőgazdasági szakpolitikusa úgy véli, drasztikus következményei lesznek annak, hogy a Maros megyei Nyárádtőn felfedezett madárinfluenza-gócpont miatt, az influenza terjedésének megállítása érdekében egy hónapra országszerte leállították az élő szárnyasokkal való kereskedelmet. Tájékoztatása szerint az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy az országos vészhelyzeti bizottság törölje el az egész országra vonatkozó megszorító intézkedéseit, és térjenek vissza az eredeti korlátozásokhoz, amelyek kellően elegendőek a gócpont felszámolására. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság egy európai uniós direktíva alapján hozta meg azt a döntését, amely alapján a 3 és 10 kilométeres sugarú körben biztonsági zóna létrehozása szükséges. Szerinte jól megfontolt határozatokra van szükség, amelyek szem előtt tartják a gazdasági- és állategészségügyi óvintézkedéseket. Részletek
-
Országszerte 310 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 11 új sertéspestisgócot azonosítottak: hármat Kolozs, egy-egyet Fehér, Bákó, Beszterce-Naszód, Gorj, Giurgiu, Máramaros, Szatmár és Vâlcea megyékben. Ugyanakkor 51 gócot sikerült felszámolni, ezek közül tizennégyet Bihar, hatot pedig Máramaros megyékben. A kórt eddig összesen 5618 vaddisznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek
-
Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új technológiája használatával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatározás. A csirke embriók nemének meghatározása az In Ovo cég Ella nevű készülékével a keltetés megkezdésének kilencedik napjától lehetséges. Az évente egymillió tojótyúk gyártókapacitású eszköz 2020 decembere óta már kereskedelmi forgalomban van. A berendezés tartalmazza az eddigi leggyorsabb tömeg spektrométert, a Sciex Echo MS-t, amelyet először használnak kutatólaboratóriumon kívül. A gyártók szerint az Ella könnyen telepíthető a keltetőkben. A jelenlegi eszköz a tíz évvel ezelőtt megkezdett kutatási és fejlesztési munkák eredménye, amelynek megvalósítását többek között állatjóléti szervezetek is támogatták. Részletek
-
Nyílt levélben kérik a gazdaszervezetek Cristian Ghinea európai alapokért felelős minisztert, találjon megoldást arra, hogy az országos helyreállítási tervben különíthessenek el 2,6 milliárd eurót az öntözőrendszerek kiépítésére. Arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt évek különösen száraz nyarai során rendkívüli mértékű a terméskiesés. „Annak ellenére, hogy a csapadék többéves átlaga megközelítőleg azonos minden esztendőben vagy nagyon kis eltérések mutatkoznak, a 6-8 hetes folyamatos csapadékhiány olyan mértékű aszályhoz vezet, ami jelentősen megtizedeli a termést, az egyetlen megoldást csak az öntözés jelenti, ahogy más európai országokban is” – írják a miniszternek címzett nyílt levelükben a hazai gazdaszervezetek képviselői. Dan Barna miniszterelnök-helyettes április végén nyilatkozta azt, hogy Románia nem fog pénzt kapni öntözési rendszerek építésére az európai helyreállítási alapból, mivel az Európai Bizottság a román féllel folytatott tárgyalások során világossá tette, hogy a koronavírus utáni helyreállítást és ellenállóképesség kiépítését célzó eszköz nem ilyen típusú beruházások finanszírozására lett kitalálva. Részletek
-
Spanyolország után Románia számít Európa második legnagyobb juh- és kecsketenyésztőjének. Tavaly decemberben 1,2 százalékkal több juhot és kecskét számláltak Romániában, mint 2019-ben. Abszolút számokban több mint 12 millió egyedről beszélünk. Az Országos Statisztikai Intézet nemrégiben közzétett adatai szerint 12 094 800 juh és kecske volt tavaly az országban 43,9 százalékkal több, mint 2006-ban. Ezzel szemben 2016 óta felére csökkent a hazai sertésállomány. Az elmúlt egy évben 2,2 százalékkal csökkent és 3,75 millión áll. Az EU tagországai közül Románia a kilencedik legnagyobb sertéstenyésztő. A listát Spanyolország vezeti, majd Franciaország, Dánia, Lengyelország, Hollandia, Olaszország és Belgium következik. A baromfiállomány 55 százalékos csökkenést regisztrált, a hazai farmokon és nagyobb gazdaságokban 70,5 millió szárnyast nevelnek. A szarvasmarhaállomány is csökkent tavaly az előző esztendőhöz képest, igaz, csupán 0,6 százalékkal, ami azt jelenti, hogy 1 988 900 egyedet számlál az ágazat. 2006-hoz képest 65,1 százalékos a csökkenés. Ezzel a számmal Románia az EU kilencedik legnagyobb szarvasmarhatenyésztője. A rangsort Franciaország vezeti, a második Németország, a harmadik Spanyolország. Romániát Írország, Olaszország, Lengyelország Hollandia és Belgium előzi meg. Részletek
|
|
