×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél, 2021. május 17.

2021.05.17 - 11:51
Ma van az utolsó nap, amíg a gazdák igényelhetik az egységes terület­alapú támoga­tást. Két hónappal meg­hosszab­bította az AFIR a külföldön munkát vállaló fiatal gazdálkodók haza­csaloga­tását célzó intézkedést. Spanyol­ország után Románia számít Európa második legnagyobb juh- és kecske­tenyész­tőjének. Még több friss infó a heti hírlevelünkben.

Támogatások

 

  • Ma van az utolsó nap, amíg az érintett gazdák lead­hatják igénylé­süket az egységes terület­alapú támoga­tásra. A gazdák­nak összesen 2 510 000 000 eurót adnak támoga­tásként, az általuk megművelt föld­terület nagysá­gától függően. Az állat­tartó gazdák 170 490 000 euróra pályáz­hatnak. A Mező­gazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügy­nökség leg­frissebb, május 12-i tájékoz­tatása szerint 710 720 kérést adtak le, összesen 6 885 745 hektár terü­letre. A korona­vírus-járvány miatt elektro­nikus úton kell eljuttatni a dokumen­tációt az APIA-hoz, nem kell szemé­lyesen bemenni a kirendelt­ségre. Az 50 hektárnál nagyobb területen gazdál­kodóknak az APIA megyei szék­helyén kell benyúj­taniuk igénylé­süket, a kisebb területen gazdálkodók online is megtehetik ezt, az IPA-Online alkalma­záson keresztül. A május 17-e után leadott kérésekre napi 1 százalékos késedelmi kamatot számolnak fel. Részletek

  • Két hónappal meg­hosszab­bította a Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynök­sége a külföldön munkát vállaló fiatal gazdálkodók haza­csaloga­tását célzó 6.1-es diaszpóra-intézkedés pályázati határidejét. Az induló fiatal gazdák támoga­tására 40-50 ezer eurót kínáló intéz­kedésre július 5-ig lehet pályázni. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert az e célra elkülö­nített 20 millió eurós keret­összeghez képest kevés pályázat érkezett. A legutóbbi, május 4-i összesítés szerint országos szinten 194 gazdál­kodó nyújtotta be pályázatát, az ezekben meg­fogal­mazott üzleti, farm­fejlesztés-elgondo­lások megvaló­sítására pedig összesen 7 millió 880 ezer eurónyi támo­gatást igényeltek. Az Európai Unió agrár­üzemeinek mindössze 11%-át működtetik 40 éven aluli gazdák, és komoly kihívásnak minősül rávenni a fiatalokat, hogy mező­gazdasági tevékeny­ségbe fogjanak. A mező­gazdasági termelők népessé­gének elöre­gedése miatt az EU egyre jobban ösztönzi a fiatalokat arra, hogy hivatá­sukként az agrár­tevékeny­séget válasszák. Az európai gazdál­kodók új nemze­dékének támogatása nem csak fokozza az uniós mező­gazdaság jövőbeli verseny­képességét, hanem Európa élelmiszer-ellátását is garan­tálja az elkövet­kező években. Részletek

Sajtószemle • Aktuális

 

  • Egy hete kezdődött az Országos Mező­gazdasági Összeírás, amelynek során a kérdező­biztosok július 31-ig komplex adatokat gyűjtenek a gazdáktól, ami megala­pozza majd a mező­gazdasági és vidék­fejlesztési programokat. Az össze­írást egy személyes interjú alapján, tábla­gépre telepített elektronikus kérdőív segítségével végzik el, és nem szükséges semmilyen igazoló okirat felmuta­tása. Rögzítik a mező­gazdasági egységek adatait: a terület be­azonosí­tására szolgáló adatokat, a földeken meg­termesz­tett növény­kultúrákat, a mező­gazdasági gépparkot és a házi­állatállo­mányt is lajstromba veszik, de arról is kérnek adatokat, hogy az adott gazda­ságban hányan dolgoznak, milyen termékeket állítanak elő, és hogy megél­hetési gazdál­kodást folytatnak vagy csak kedvte­lésből, saját felhasz­nálásra termelnek. Az új Európai Uniós előírások szerint, csak a 15 árnál nagyobb területű, állat­állo­mánnyal is rendel­kező gazdaságok felmérésére kerül sor. A becslések szerint 3,2 millió farmról és háztar­tásról kell adatot gyűjteni, ugyanis a becslések szerint ezek száma az elmúlt tíz évben mintegy 400 ezerrel csökkent 3,6 millióról. Részletek

  • Első alkalommal szervezi meg az ÁKOVITA Nemzet­közi Párlat- és Pálinka­versenyt Erdélyben a Székely Gazda­szerve­zetek Egyesülete, partner­ségben a Partiumi Falugazdász Hálózattal, valamint több szakmai szervezettel és céggel. A verseny elsőd­leges célja a kulturált párlat- és pálinka­fogyasztás népszerű­sítése Erdélyben, különös figye­lemmel az évszázados hagyo­mányokra és a jelenkor minőségi köve­telmé­nyeire. A ver­senyen csak azokat a párlatokat és pálinkákat fogadják el mintának, amelyek megfelelnek a szükséges előírá­soknak. A Partiumi Falugazdász Hálózat összegyűjti a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei mintákat. Bővebb informá­ciókért, valamint a minták átvételéért Szatmár megyében Fodor Istvánt (0728-331 953), Bihar megyében Antal Józsefet (0762-386 609), Szilágy megyében Sütő Attilát (0735-500 322), Máramaros megyében pedig Tarr Bálintot (0746-933 256) kereshetik. A ren­dezvény nevezési határideje 2021. június 11., déli 12 óra, a nevezett minták érzék­szervi minősítése pedig 2021. június 18-a és 19-e között zajlik majd. Részletek

  • A sütőipari vállalatok érdek­védelmi szervezete (Rompan) azt állítja, hogy jó lesz az idei búza­termés, azonban számolni kell az árak emel­kedé­sével is. Aurel Popescu, a Rompan elnöke arra a kérdésre, hogy a betaka­rított búza mennyi­sége meg­halad­hatja-e a 2019-ben jegyzett 10 millió tonnát, azt válaszolta: „az idei mennyiség valahol 8,5 millió tonna körül lesz.” A Rompan elnöke arról is beszélt, hogy a búza ára jelenleg 900 lej/tonna körül mozog, ami a tavalyi évhez viszo­nyítva magas ár, akkor ugyanis hiány volt a hazai piacon. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Románia az Európai Unió hatodik legnagyobb búza­termelője a betaka­rított mennyiség tekintetében. Tavaly 6,41 millió tonna kenyér­gabonát takarí­tottak be az országban, 37,7 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Ez abszolút számokban 3,88 millió tonnás mínuszt jelent, ami az aszály számlájára írható. Részletek

  • Magyar Lóránd, az RMDSZ parlamenti képviselője, mező­gazdasági szak­politikusa úgy véli, drasztikus következ­ményei lesznek annak, hogy a Maros megyei Nyárádtőn felfedezett madár­influenza-gócpont miatt, az influenza terjedé­sének megállítása érdekében egy hónapra ország­szerte leállították az élő szárnya­sokkal való kereske­delmet. Tájékoz­tatása szerint az RMDSZ azt szorgal­mazza, hogy az országos vészhelyzeti bizottság törölje el az egész országra vonatkozó megszorító intézke­déseit, és térjenek vissza az eredeti korláto­zásokhoz, amelyek kellően elegendőek a gócpont felszámo­lására. Az állat­egészségügyi és élelmiszer­biztonsági szakhatóság egy európai uniós direktíva alapján hozta meg azt a döntését, amely alapján a 3 és 10 kilométeres sugarú körben biztonsági zóna létre­hozása szükséges. Szerinte jól megfontolt határoza­tokra van szükség, amelyek szem előtt tartják a gazdasági- és állat­egészség­ügyi óvintéz­kedéseket. Részletek

  • Országszerte 310 afrikai­sertés­pestis-gócot tartanak nyilván jelenleg – közölte az Országos Állat­egészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Az elmúlt héten 11 új sertés­pestis­gócot azonosí­tottak: hármat Kolozs, egy-egyet Fehér, Bákó, Beszterce-Naszód, Gorj, Giurgiu, Máramaros, Szatmár és Vâlcea megyékben. Ugyan­akkor 51 gócot sikerült felszámolni, ezek közül tizen­négyet Bihar, hatot pedig Máramaros megyékben. A kórt eddig összesen 5618 vaddisznónál is kimutatták 41 megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertés­pestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Részletek

  • Kikelt az az első 150 000 csibe, melyekből csak tojók lesznek. A csibéket egy új techno­lógiája haszná­latával keltették ki, amelynek eredménye az állatbarát nemi meghatá­rozás. A csirke embriók nemének meghatá­rozása az In Ovo cég Ella nevű készülé­kével a keltetés megkez­désének kilencedik napjától lehetséges. Az évente egymillió tojó­tyúk gyártó­kapacitású eszköz 2020 decembere óta már kereskedelmi forgalomban van. A be­rendezés tartal­mazza az eddigi leggyorsabb tömeg spektro­métert, a Sciex Echo MS-t, amelyet először használnak kutató­laborató­riumon kívül. A gyártók szerint az Ella könnyen telepít­hető a keltetőkben. A jelenlegi eszköz a tíz évvel ezelőtt meg­kezdett kutatási és fejlesztési munkák eredménye, amelynek megvaló­sítását többek között állat­jóléti szerve­zetek is támogatták. Részletek

  • Nyílt levélben kérik a gazda­szerve­zetek Cristian Ghinea európai alapokért felelős minisztert, találjon megoldást arra, hogy az országos helyre­állítási tervben különít­hessenek el 2,6 milliárd eurót az öntöző­rendszerek kiépítésére. Arra figyelmez­tetnek, hogy az elmúlt évek különösen száraz nyarai során rendkívüli mértékű a termés­kiesés. „Annak ellenére, hogy a csapadék többéves átlaga megköze­lítőleg azonos minden esztendőben vagy nagyon kis eltérések mutat­koznak, a 6-8 hetes folyamatos csapadék­hiány olyan mértékű aszályhoz vezet, ami jelentősen megtizedeli a termést, az egyetlen megoldást csak az öntözés jelenti, ahogy más európai országokban is” – írják a miniszternek címzett nyílt levelükben a hazai gazda­szerve­zetek képviselői. Dan Barna miniszter­elnök-helyettes április végén nyilatkozta azt, hogy Románia nem fog pénzt kapni öntözési rendszerek építésére az európai helyre­állítási alapból, mivel az Európai Bizottság a román féllel folytatott tárgyalások során világossá tette, hogy a korona­vírus utáni helyre­állítást és ellen­álló­képesség kiépítését célzó eszköz nem ilyen típusú beruházások finanszí­rozására lett kitalálva. Részletek

  • Spanyol­ország után Románia számít Európa második legnagyobb juh- és kecske­tenyész­tőjének. Tavaly decem­berben 1,2 százalékkal több juhot és kecskét számláltak Romániában, mint 2019-ben. Abszolút számokban több mint 12 millió egyedről beszélünk. Az Országos Statisztikai Intézet nem­régiben közzétett adatai szerint 12 094 800 juh és kecske volt tavaly az országban 43,9 százalékkal több, mint 2006-ban. Ezzel szemben 2016 óta felére csökkent a hazai sertés­állomány. Az elmúlt egy évben 2,2 százalékkal csökkent és 3,75 millión áll. Az EU tagországai közül Románia a kilencedik legnagyobb sertés­tenyésztő. A listát Spanyol­ország vezeti, majd Francia­ország, Dánia, Lengyel­ország, Hollandia, Olasz­ország és Belgium következik. A baromfi­állomány 55 százalékos csökkenést regisztrált, a hazai farmokon és nagyobb gazda­ságokban 70,5 millió szárnyast nevelnek. A szarvas­marha­állomány is csökkent tavaly az előző esztendőhöz képest, igaz, csupán 0,6 százalékkal, ami azt jelenti, hogy 1 988 900 egyedet számlál az ágazat. 2006-hoz képest 65,1 százalékos a csökkenés. Ezzel a számmal Románia az EU kilencedik legnagyobb szarvas­marha­tenyésztője. A rangsort Francia­ország vezeti, a második Német­ország, a harmadik Spanyol­ország. Romániát Írország, Olasz­ország, Lengyel­ország Hollandia és Belgium előzi meg. Részletek
Hírlevél 2024. február 17.
Kutatók megtalálták a módszert, amivel kevesebb víz felhasználásával is lehet paradicsomot termelni. Támogatást kaphatnak a fokhagymatermesztők. Félig tök, félig uborka zöldséget hoztak létre, az új hibrid innovációs díjat ért. Jóváhagyta a kormány a Gazdahitel programot és az öntözőrendszert használó gazdák 2024-es évre szóló támogatását.
Hírlevél 2023. december 23.
Nőtt a romániai bortermelés: 15 százalékkal több készült mint 2022-ben. Érdekes előrejelzést mutatott be az EU mezőgazdasági bizottsága. Jót tesz a szívnek a paradicsom, és már azt is tudni, mikor lesz januárban a budapesti AGROmashEXPO.
Hírlevél 2023. november 16.
Szél- és napenergia termelésére pályázhatnak a gazdaságok. Az Európai únióban egyre több ország tiltja a szintetikus húsok forgalmazását. Alacsony a borgonya iránti kereslet, megváltoztak a vásárlói szokások.
Cookie