Az anyaországi Martonvásáron tartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei adományozó ünnepségét. Az eseményen a Partiumi Falugazdász Hálózat képviselői is részt vettek. A Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei gazdák felajánlásainak köszönhetően a szervezet falugazdászai idén közel 100 tonnányi búzából őrölt kenyérlisztet osztanak szét a térségben működő oktatási és szociális intézmények között.

Romániában is robbanás­szerűen megnőtt a műtrágyák ára, bizonyos műtrágya­fajtákhoz tavalyhoz képest jelenleg háromszoros áron lehet hozzájutni, ami azt eredmé­nyezheti, hogy a gazdák költségeinek növekedése miatt megdrágulnak a zöldség­félék, a gabona­féléknél akár 30%-os áremelkedést is prognosz­tizálnak a szakértők.

Az egységes terület­alapú támogatás egyen­lőtlen eloszlása jelenti a hazai mező­gazdaság egyik gyenge pontját – derül ki abból a SWOT-analízisből, amelyet a szaktárca készíttetett a 2023-2027-es országos stratégia kidolgozása érdekében. Eszerint a támo­gatások 31 százalékát az igénylők 0,27 százaléka kapja meg.

Az Európai Bizottság szigorította a paradi­csomot és a paprikát károsító barna termés-ránco­sodás vírussal kapcsolatos intézke­déseket. A ToBRFV vírus rendkívül könnyen terjed, nincs ellene hatékony növény­védelmi technológia, az általa okozott elváltozások pedig eladha­tatlanná teszik a termést, így a termelők Európa-szerte egyre kevésbé merik vállalni a paradicsom termesz­tésével járó kocká­zatokat.

Az Egyesült Államok Mező­gazdasági Minisz­tériuma (USDA) Mező­gazdasági Kutatási Szolgálata (ARS) bejelen­tette, hogy az egyik afrikai sertés­pestis-vírus (ASFV) vakcina-jelöltje bizonyí­tottan védi a sertéseket a vírus jelenleg keringő törzsei ellen. Az immu­nitás a sertések körülbelül egyharma­dában a vakci­názást követő második héten alakult ki, de a negyedik hétig minden sertés teljes védelmet kapott.

Hatalmas krízist robbantott ki az európai műtrágyapiacon, hogy az idén elszabadultak az iparág fő költségtényezőjének számító gázárak. A bizonytalanság miatt sorra állnak le a gyárak, ami műtrágyahiányhoz, végső soron pedig élelmiszer-dráguláshoz vezethet. Elemzők szerint a műtrágya­piaci krízis és bizony­talanság mező­gazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni.

Már lehet pályázni a mező­gazdasági üzemekben végre­hajtott beruhá­zások támo­gatásokra - összesen 760 millió eurót szánnak erre. Október 29-én kezdődik a vidéken indított nem mező­gazdasági tevékeny­ségek támogatására irányuló kérések benyújtá­sának az első időszaka. November 2-tól pedig a nem mező­gazdasági tevékeny­ségek létreho­zásának és fejlesz­tésének támoga­tására lehet pályázni.

Az idei év első hat hónapjában Románia 348 millió euró értékben importált nyers tejet, tojást és mézet – ez 14 százalékos növekedés az előző esztendő azonos idő­szakához képest.   Románia 414,7 millió euró értékben importált húst és belső­ségeket az idei első félévben, ami több mint 7%-os csökkenést jelent 2020 azonos időszakához képest.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezredforduló idején 220 ezer hektár. A betakarított termés mennyisége 2020-ban 25 százalékkal 1,29 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Műtrágyaválságot vizionál a nyugati sajtó, miután a világjárvány utáni keresletnövekedés, az alacsony készletek és a szokásosnál szűkösebb oroszországi gázellátás fényében meredeken emelkedett a földgáz ára, amely a nitrogén-alapú műtrágyák legfontosabb alapanyaga. Ez arra késztethet egyes gazdákat, hogy jövő tavasszal kukoricáról a kevésbé műtrágya-függő növényekre váltsanak.