×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Diófa oltás ablakos módszerrel

2021.08.10 - 18:41
Sokáig, többféle módszerrel próbálkoztam a diófa oltással történő nemesítésével, eddig sikertelenül. Számomra az ablakos oltás módszere bizonyult nyerőnek. Ennek lépéseit mutatom be, bízva abban, hogy így több gazdatársam próbálkozását koronázza majd siker.

Az ablakos oltás módszerét leggyakrabban diófa nemesítésére szokták alkalmazni. Lényege, hogy az alany kérgéből kivágunk egy ablak formájú téglalapot, amit kicserélünk az oltóvesszőről kivágott azonos formájú és méretű kéregdarabbal. Mivel a kérget csak nedvkeringés alatt lehet lehúzni, viszont az oltóvesszőn a rügynek még nem szabad megindulnia, ezért ennek az oltási módszernek a nyár vége felé van sikere, július végétől, augusztus közepéig.

Az oltás elvégzéséhez az alábbiakra van szükségünk: metszőolló, oltószalag, alumínium fólia, dupla élű oltókés (szakboltokban vásárolható, de akár saját kezűleg is elkészíthető). Az oltás elkezdése előtt az eszközöket élezzük meg és fertőtlenítsük le.

Az ablakos oltás lépései

1. Az első lépés az ablakos oltás esetében az alany kiválasztása. Optimális esetben az alany az oltóvesszővel azonos vastagságú, vagy egy kicsivel vastagabb. A legmegfelelőbb a 2-3 éves csemete, amely „könnyen adja a héját”.

2. Válasszuk ki a nemes diófát, amelyről oltani szeretnénk. Egy tiszta, lefertőtlenített metszőolló segítségével vágjunk egy egyenesen növő ágat, amely elég vastag és amelyen érett, hajtó rügyek találhatóak, viszont még nincs megfásulva (nincs egy éves). Ez lesz az oltóvessző.

3. Egy metszőolló segítségével vágjuk le az oltóvessző alsó és felső végét, mert a vessző közepén találhatóak az érett, hajtó szemek, amelyekre az oltáshoz szükségünk van. Ezután a leveleket is eltávolítjuk az oltóvesszőről úgy, hogy a levélnyél körülbelül 1 cm hosszúságú darabja a vesszőn maradjon.

4. Az alany törzsét egy száraz ruhadarab segítségével tisztítsuk meg.

5. Az oltóvessző kérgéről egy rügyet/rügyeket tartalmazó kéreghüvelyt szedünk le. Ehhez az oltóvesszőt teljes körben, gyűrű alakban bevágjuk egy duplaélű oltókés segítségével, majd a kapott kéreghüvelyt függőlegesen is felhasítjuk és meglazítjuk, de még nem távolítjuk el a vesszőről.

6. Az alany törzsén az oltókés segítségével egy téglalap formájú ablakot vágunk és eltávolítjuk róla a kérget.

7. Az oltóvesszőről eltávolítjuk a kéreghüvelyt és egy rügyet/rügyeket tartalmazó téglalapot vágunk ki belőle, ami lehetőleg azonos méretű kell legyen az alanyon vágott ablakkal.

8. Az oltóvessző méretre szabott kérgét az alany törzsén lévő ablakba helyezzük. Több oltást is elvégezhetünk az alanyon, a törzs nyakába.

9. Az oltásokat oltószalaggal kössük be, de ne túl szorosan és anélkül, hogy a rügyet betakarnánk.

10. Kötözés után az oltásokat alumínium fóliával takarjuk be. Erre azért van szükség, hogy megelőzzük a kiszáradást.

11. Utolsó lépésként egy hegyes oltókés segítségével földszinten megvágjuk az alany kérgét, annak érdekében, hogy megelőzzük a túlzott nedvkeringést.

Az ablakos oltás esetében is fontos, hogy néhány higiéniai szempontot betartsunk, mert a helyes oltási technika mellett ez is hozzájárul a sikerhez. Nem ajánlott az oltóvesszőről levágott kéregdarab belső oldalát, vagy az alanyon ejtett vágást kézzel vagy más eszközzel megérinteni, hiszen ekkor a növény élő része tárul elénk – ez a felület igen érzékeny és sérülékeny, akárcsak az emberi testen vágott nyílt seb. Az oltáshoz használt eszközöket, mint például a metszőolló kése vagy az oltókés is ajánlatos alkohollal lefertőtleníteni.

Ha jól dolgoztunk, akkor az oltásunk sikerességéről akár már két hét elteltével megbizonyosodhatunk. Az oltásról távolítsuk el az alumínium fóliát! Ha a levélnyél leesett és az oltásunk zölden maradt, nem ráncos, akkor nagy valószínűséggel sikerült az oltás, tehát jól végeztük a munkánkat.

A beoltott alanyt vágjuk vissza az oltás felett, ami még az oltás évében kihajthat, de arra is megvan a lehetőség, hogy alvóként marad és csak jövő tavasszal hajt ki.

Antal József falugazdász

Románia az EU legnagyobb szilvatermelője
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezredforduló idején 220 ezer hektár. A betakarított termés mennyisége 2020-ban 25 százalékkal 1,29 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Idén is jeleskedik diótermesztésből Románia
Romániában idén 51 ezer tonna dió terem, 1,5 százalékkal több, mint tavaly – ez derül ki legalábbis az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának prognózisából. Amennyiben a papír és a valóság találkozik, idén is mi leszünk az Európai Unió legnagyobb diótermelője. Az elmúlt években megszaporodtak a dióültetvények Romániában: 2017-ben a statisztikákban még csak 1.842.000 fa szerepelt, 2020-ra ez a szám 2.067.000-ra nőtt.
Nehéz helyzetbe került ágazatokon segítene az EU
Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedéseket fogadott el a bor-, zöldség- és gyümölcságazat segítésére, az intézkedések közé egyebek mellett a kockázatkezelési alapok, valamint a termelői szervezeteknek nyújtott fokozott támogatás tartozik.
Cookie