A versenyre nevezett borokat november 24-én bírálják el, az eredményhirdetéssel egybekötött borászgálát pedig másnap tartják.
Idén sem hiányoznak a Szatmár és a Bihar megyei termelők palackozott borai a magyar borászok legrangosabb megmérettetéséről. A 15. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyt – mely a versengés mellett a határon túli magyar bortermelők találkozója is egyben – a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Zászlósborok Rendje szervezi, a Soós István Borászati Szakképző Iskolával együttműködésben. A benevezett borok pontozásos bírálatát a Soós István Borászati Szakközép Iskola tangazdaságában tartják, amit a tervek szerint legfeljebb négy bizottságban bonyolítanak le. A zsűriben nem csak magyarországi szakemberek, hanem a nevezők, a határon túli borászok közül is többen részt vesznek. Az elmúlt években született döntés és a pozitív tapasztalatok nyomán, idén is külön kategóriába sorolva kerülnek minősítésre az „alternatív technológiával” készített borok. Ide sorolják az öko, a biodinamikus, a narancs és a „kénmentes” – nagyon alacsony kénessav használattal készült – bortételeket.
Az idei rangos megmérettetésre a Partiumi Falugazdász Hálózat közvetítésével Szatmár megyéből 16, Bihar megyéből pedig 10 mintával neveztek be a borászok – mondta el Fodor István falugazdász. A Szatmár megyei borvidékeket a szatmárhegyi, a krasznabélteki, a túrterebesi és a dobrai termelők borai képviselik, míg a Bihar megyéből küldött minták leginkább a diószegi és a környékbeli borászatokból származnak.
A verseny eredményeit november 25-én a Pesti Vigadóban, a Borest a Bor Akadémia elnevezésű rendezvényen ismerteti a zsűri. Ugyanitt az „Év Bortermelője Magyarországon” díj idei jelöltjei személyesen mutatják be, illetve kóstoltatják boraikat a nagyközönséggel.
Fodor István, aki immár harminc éve aktív résztvevője a térség borait, borászatait népszerűsítő rendezvényeknek, határozottan állítja: a rendszerváltás óta eltelt évtizedek alatt nem csak az előállított borok mennyisége, hanem minősége és változatossága terén is látványosan fejlődtek a Szatmár megyei borászatok. Hangsúlyozza, a szakmai fejlődésben Csávossy Györgynek kulcsszerepe volt, a tanácsait, útmutatásait maradéktalanul betartják azok a szőlő- és bortermelő gazdák, akik a neves erdélyi borász-szakemberrel a különböző rendezvények, képzések alkalmával személyesen is megismerkedhettek.
„Eleinte szó sem volt arról, hogy bogyózzák a szőlőt. Mára pedig nincs is olyan komolyabb bortermelő, aki kocsányával együtt préselné a szőlőfürtöket. De változtattak a kénezési és az édesítési szokásokon is. A termelők azóta is nagyon vigyáznak arra, hogy amit Csávossy Gyuri bácsi elmondott, szó szerint betartsák” – szögezte le Fodor István, Szatmár megyei falugazdász.