×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Tippek a szőlővessző sikeres gyökereztetéséhez

2021.03.22 - 22:37
Az évek során többféle szőlőszaporítási módszert kipróbáltam: a venyige bujtástól, a földbe történő dugványozáson át a vízben való gyökereztetésig. Tapasztalatom szerint utóbbi módszer a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot adni annak, aki kedvet érez a szőlőszaporításhoz.

A sikeres szőlőgyökereztetés lépései:

  1. A szőlőfajták kiválasztása és a vesszők megszedése

A gyökereztetésre szánt vesszőket bárhonnan beszerezhetjük, ahol olyan finom szőlőt találunk, amelyet szeretnénk a házunk táján meghonosítani. A szőlővesszőket egyaránt megszedhetjük ősszel vagy tavasszal. Ha ősszel szedjük meg a szőlővesszőket, akkor ezt még a fagyok beállta előtt tegyük meg és a vesszőket tároljuk hűvös, száraz helyen. Ha tavasszal szántuk rá magunkat a szőlőszaporításra, akkor a vesszőket még addig metsszük le, míg azok meg nem indulnak, amit időjárástól függően február végétől március végéig megtehetünk.

A gyökereztetéshez metszünk le körülbelül 80-120 cm hosszú, egészséges, közepes vastagságú vesszőket. Ha több szőlőfajtáról gyűjtünk vesszőt, akkor érdemes ezeket felcímkézni, hogy később tudjuk, hogy melyik vesszőnk milyen fajta szőlőt fog teremni.

  1. A szőlővesszők áztatása

Ehhez a folyamathoz szükségünk van egy vödörre, amelyet félig megtöltünk vízzel, majd jól elkeverünk benne 1 dl virágmézet. A virágméz természetes gyökereztetőszer és elősegíti a szőlővesszők meggyökeresedését. Erre a célra használhatunk a kereskedelemben kapható gyökereztetőport is. Fontos, hogy a gyökereztetéshez ne használjunk klóros vizet.

A szőlővesszőinket egy napig hagyjuk a mézes vízben állni, tovább azonban nem, mert akkor fennáll a veszély, hogy a szőlővesszőn a szemek “megvakulnak” és nem fognak kihajtani.

  1. A gyökereztető üveg előkészítése

Egy 8 dl űrtartalmú befőttesüvegbe helyezzünk egy réteg vattát, majd töltsünk bele körülbelül 3 dl tiszta, klórmentes vizet. Az üveg oldalán a vízszintet jelöljük meg egy filctoll segítségével, hogy később a vizet addig a szintig pótoljuk, ha a szőlő azt felszívja vagy elpárolog.

  1. A szőlővesszők előkészítése

A szőlővesszőket kivesszük az áztatásból, majd egy metszőolló segítségével 2-3 babosra metsszük. Ez azt jelenti, hogy egy vesszőn így 2-3 szem, azaz rügy kell legyen.  A szőlővesszőket ne közvetlenül a rügy alatt vagy fölött vágjuk el, hanem hagyjunk rá körülbelül 4-8 centimétert. Az így kapott szőlővesszőnk alsó végén a kérget körbe hasítsuk be 4-5 helyen 1-1,5 cm hosszan egy éles kés segítségével. Fontos, hogy a vesszőket ne fejjel lefelé tartsuk, tehát a szemeknek felfelé kell nézniük.

  1. A szőlővesszők gyökereztetése

A szőlővesszőket helyezzük bele az előkészített gyökereztető üvegünkbe. Egy üvegbe akár 8-10 vesszőt is tehetünk, egy üvegbe lehetőleg egy féle szőlőt. Továbbra is érdemes címkével ellátni a vesszőket vagy az üveget. Ezután az üvegeket helyezzük egy fűtött szoba világos ablakába, lehetőleg oda, ahol fűtőtest is van, mivel az alulról érkező hő elősegíti a gyökeresedés folyamatát.

Időnként ellenőrízzük az üvegekben a vízszintet és ha szükséges pótoljuk azt, ha nem éri el a jelölést. Az így gyökereztetni tett vesszők körülbelül 2-3 hét múlva kihajtanak, majd ezután 1-2 héttel a gyökerek is megjelennek, ott ahol a víz és a levegő találkozik.

A legtöbb szőlőfajta esetében először levelet hajt a vessző, a gyökér csak ezután jelenik meg, de ez fordított sorrendben is előfordulhat.

A gyökerek megjelenése után körülbelül 1-2 héttel ültessük el a szőlőnket. Saját tapasztalatom alapján ez a gyökereztetési módszer nagyon hatékonynak bizonyult, a gyökereztetni tett vesszőim több mint  90 %-a kihajtott és meggyökeresedett.

  1. A meggyökeresedett szőlő elültetése

Ehhez a művelethez szükségünk van 2 literes műanyag palackokra, amelyeknek a tetejét levágjuk, az aljukat pedig 3-4 helyen kilyukasztjuk, hogy öntözéskor a felesleges víz távozni tudjon.

Ezután puha, apró szemcséjű földhöz (pl. vakondtúrás) kevés érett szerves portrágyát keverünk, mellyel megtöltjük a palackokat. Ebbe ültetjük a kihajtott, meggyökeresedett szőlőnket. Az elültetett szőlőt alaposan megöntözzük. Később azonban ne öntözzük túl, mert elhalhat. A palackokat helyezzük félárnyékos helyre és hagyjuk fejlődni, növekedni a szőlőnket, melyet már ősszel vagy tavasszal kiültethetünk szabadföldbe, a végleges helyére. Helyes gondozás mellett a kiültetett szőlőnk 3-4 év múlva már megmutatja termését.

Antal József, falugazdász

Csemegeszőlőt a fóliasátorból
Szántó Gyula értarcsai kertészetébe invitálta július 13-án a fóliasátras termesztés iránt érdeklődő gazdákat Nagy László, a Partiumi Falugazdász Hálózat Érmihályfalva térségi falugazdásza. Bár a paprikával katonás rendben betelepített, termésüket bőségesen ontó fóliaházak is vonzották a tekinteteket, az igazi különlegességet mégsem a szakértelemmel gondozott, fő bevételi forrást adó zöldség képezte.
Szőlészeti gépbemutató lesz kedden Diószegen
A szőlőtermesztők munkáját segítő traktorokat, gépeket, permetezőket, sorközművelésre kifejlesztett eszközöket tekinthetnek meg a gazdák november 16-án, kedden Bihardiószegen. A 12 órától kezdődő, az Ojtúz utca 71. szám alatti gépbemutatót a diószegi Zichy Gazdakör a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrisorg céggel közösen szervezi – hívja fel az érdeklődők figyelmét Várdai József, a diószegi Zichy Gazdakör elnöke.
Avasujváros, a bálványos prések hazája
Avasujvárosban több száz éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a szőlő és a szőlőshegyek meghatározó szereplői a családok életének. A múlt század végéig még igen elterjedt volt a dédszülőktől örökölt bálványos prés, amelyet a szőlőshegyen használtak a gazdák. Ezt hozzuk közelebb a ma emberéhez.
Cookie