Tippek a gyümölcsfaültetéshez

Nagyszüleim annak idején ha volt egy üres hely a kertben, oda gyümölcsfát ültettek. Így tett mindig édeaspám is és jómagam is magamba szívtam a fák iránti szeretetet. Egyetemista éveim alatt a saját kertünkben lévő gyümölcsöst is fokozatosan megújítottam. Az öreg, rosszul termő vagy kiszáradt fákat kivágtam, helyükbe pedig fiatal csemetéket ültettem.

Az alábbiakban szeretnék néhány jótanáccsal szolgálni azoknak, akik a kertjükbe gyümölcsfát akarnak ültetni.

Mikor ültessük a gyümölcsfákat?

Egy mondás szerint a faültetés legjobb időpontja tíz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont ma van. De nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.

A szabadgyökerű vagy földlabdás facsemeték esetében az ideális ültetés időszak az ősz, október végétől kezdve egészen a fagyok beálltáig.

Akkor számolhatunk a legjobb megeredéssel, ha a vegetációs időn túl végezzük ezt a beavatkozást a növény életében, amikor már a fa alvó állapotban van. Ez azt jelenti, hogy a fának már nincsenek levelei, nem virágzik, nem terem, a nedvkeringés lelassult, akkor a fa az energiáit majd a túlélésre és az új helyen való megerősödésre fogja fordítani.

A téli csapadékos időszakban a talaj nedvességtartalma is magasabb, nem szárad ki olyan könnyen a friss ültetés. Nincsenek már a növényen sérülékeny részek sem, mint a levelek, virágok vagy a termés.

A fa fajtájától is függ, hogy az őszi vagy a tavaszi ültetés jobb-e számára. Általánosságban azt mondják, hogy az alma, körte, dió az őszi ültetést jobban meghálálja. A csonthéjas gyümölcsök: kajszi, meggy, cseresznye, mandula, szilva stb. ezzel szemben a tavaszi ültetést jobban szeretik.

A tavaszi faültetési időszaka február elejétől rügyfakadásig tart.

Konténeres növény esetében az ültetés egész évben, fagymentes időben megvalósítható, de ebben az esetben is ősszel vannak a legjobb kilátásaink a megeredésére.

Milyen távolságra kell a fákat ültetni?

Ez mindig attól függ, mekkora az adott fafajta végső mérete.

Elsősorban nézzük meg hol van a telekhatár, mekkora szabad területünk van. Nem szabad, hogy akadályozza, vagy kárt okozzon a szomszéd épületekben, illetve túlzottan leárnyékolja azokat Általános szabály az, hogy kisebb fafajtákat (őszibarack, nyári körte stb.) nagyjából 3 méterre, nagyobb fákat, mint például a cseresznye, szelídgesztenye, vagy dió, 5 méterre kell ültetni a telekhatártól. Ha több facsemetét ültetünk akkor pedig mindenképpen figyelembe kell venni az ültetési távolságot is. Ez fontos ahoz is, hogy meghatározzuk hány facsemetére van szükségünk.

Az ültetési távolság minden gyümölcsfa és bokor esetében különbözik:

• alma: törpe vagy bokor 3-5 m, félmagas törzsű 7-9 m, magas törzsű 9-12 m
• körte: törpe vagy bokor 3-4 m, félmagas törzsű 6-8 m, magas törzsű 8-10 m
• szilva: bokor 3-5 m, félmagas törzsű 4-6 m, magas törzsű 6-7 m
• cseresznye: sajmeggyre oltva 6-8 m, vadcseresznyébe oltva 10-12 m
• meggy: bokor 5-6 m, félmagas 6-8 m
• őszibarack: bokor 3-5 m
• kajszibarack: bokor 5-6 m, félmagas 6-8 m
• dió: 10-15 m
• mogyoró: 3-4 m
• mandula: 6-8 m
• ribiszke, köszméte: bokor 1,50-1,75 m, magas törzsű: 1-1,25m
• málna: 80-100 cm
• szeder: 1,50-2 m
• szamóca: 40-50 cm

Ajánlatos az egyes fajokat külön ültetni. Viszont fajon belül a fajtákat vegyesen ültessük. Erre azért lehet szükség, mert vannak olyan fajták, amelyek önmeddőek, vagyis saját virágporukkal nem termékenyülnek meg. Ilyen például az almafajták közül a jonathan és számos körte, kajszifajta, de legtöbb cseresznye és meggyfafajta is.

Milyen talajelőkészítésre van szükség?

A facsemete ültetése előtt nagyon fontos a talaj megfelelő előkészítése és tápanyagokkal való feltöltése, mert azt az ültetés után gyökérmélységben már nem fogjuk tudni pótolni.

Ültetés előtt a gyümölcsös talaját fel kell lazítani, melyre egy mélyszántás vagy alapos ásás a legmegfelelőbb művelet.

Akár ősszel, akár tavasszal ültetünk a gödröt legalább három héttel az ültetés előtt ássuk ki. Erre azért van szükség, hogy a talajnak legyen ideje kiszellőzni és megérni. A gödör kiásásakor a földből távolítsuk el a köveket, gyökereket vagy egyéb szilárd, idegen dolgokat, amelyek a gyökérzet növekedését akadályozhatják.

Egy facsemete számára a gödröt körülbelül 100-120 cm szélesre és 80-100cm mélyre ássuk, azért hogy a gyökérzet kényelmesen belefeküdjön.

Minden talajtípus meghálálja az érett szerves trágyát, így facsemete ültetése előtt ne sajnáljuk ki a talajból, sőt majd az ültetőgödörből sem. A trágyát jól be kell forgatni a talajba. Az éretlen úgynevezett szalmás istállótrágyát a benne lévő mikroorganizmusok és savak miatt tilos faültetéshez használni.

Hogyan készítsük elő a facsemetéket?

A piacról, csemetekertből vagy kereskedőtől vásárolt csemetéket és oltványokat bontsuk ki a csomagolásukból, majd nézzük át a gyökereket. A sérült, törött vagy száraz gyökereket metszőollóval vágjuk le, a többit pedig metszük vissza a felére.

Próbáljunk jó minőségű, gomba és egyéb betegségektől mentes csemetéket vásárolni, amelyek már kész koronával rendelkeznek, mert ez a termőrefordulás szempontjából egy évi előnyt jelent. Kerüljük el az elöregedett, túlságosan vastag törzsű fát is, melynek koronavesszőit már többször visszavágták, mert ebben az esetben kicsi az esély arra, hogy a fa megmarad.

Szükség van a korona metszésére is. A vezérágakat és az oldalágakat egyaránt metsszük vissza nagyjából a felére.

Hogyan végezzük el az ültetést?

Az ültetőgödör aljára tegyünk egy réteg komposztot, érett trágyát, erre pedig egy lapát földet és tapossuk meg. Ez azért szükséges, mert a gyökereknek nem tesz jót ha közvetlen kontaktusban vannak a trágyával, emiatt akár ki is sülhet a fa.

Ezután az előkészített csemetét helyezzük el a gödör közepére és tegyünk mellé egy- három támasztó karót is, ami megóvja a csemetét a kitörés veszélyétől erős szél vagy vihar esetén. Nem ajánlatos a támsztókaró elhelyezése az ültetés után, mivel így a földbeszúrás esetén kárt okozhatunk a törzsben vagy a gyökerekben.

Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy az oltás helye legyen a gödör szintjével egy magasságban, illetve egy kicsivel akár magasabban is, mivel később számítani kell a talaj roskadására is.

A kiszedett talajt keverjük össze és ezzel temessük be a gödröt, így a csemeténk gyökérzete tápanyagban gazdag talajhoz jut. E folyamat közben fokozatosan tapossuk a talajt a gyökérzethez. A legfelső réteg amivel a gödröt betakarjuk, legyen porhanyós és a törzs körül hangyaboly formájú.

Az ültetés végén kössük ki a csemetét az elhelyezett támasztókaróhoz, amelyre olyan kötelet használjunk, ami nem vág és nem túl szorosan, nehogy a törzs megsérüljön. Idővel számítsunk arra is, hogy a törzs megvastagodásával a kötelet meg kell lazítanunk.

Átlagos őszi időjárás esetén ültetéskor nincs szükség öntözésre, mert a talaj tartalmaz annyi nedvességet, amennyire szükség van a gyökérzet növekedéséhez.

Antal József
falugazdász