Bordóilé házilag, az őszi permetezéshez

Bár a gyári készítésű bordói levekről minden felhasználó elismeréssel beszél, a jó oldhatósága valamint a stabilitása miatt, a házi készítésű rézgálic iránti egyre fokozódó érdeklődés hátterében minden bizonnyal a megnövekedett kereskedelmi ár áll.

Igaz, hogy régebben lehetett kapni a kereskedelemben tiszta, kristályos szerkezetű rézgálicot, mostanra már egy zöldes-szürkés színű – vasszulfátot is tartalmazó – termék vásárolható meg, amit tanácsos mellőzni.

A kékkő, hivatalos nevén rézgálic vagy rézszulfát, amelyet a növényvédelemben főként bordóilé formájában használnak, egy nagyon jó gombaölő szer, a lisztharmat kivételével valamennyi gombás és baktériumos betegség ellen hatásos.

A bordói levet permetezésre rendszerint 1 százalékos töménységben használjuk, de az október végi rezes permetezéshez a 2 százalékos permetlé a legalkalmasabb. Ennek elkészítéséhez egy 110-120 literes műanyag, fa vagy beton edény szükséges, mivel a fémből készült edénnyel a réz reakcióba léphet.

A bordóilé rézgálicból és oltott mészből készül.

100 liter 1 százalékos bordóilé elkészítéséhez szükség van 1 kg rézgálicra, 1-1,5 kg oltott mészre és lakmuszpapírra. Oltott mész helyett pormész is használható, ebből ugyanis oltott mész készíthető, ez esetben azonban ne használjuk fel, csak 5 hét pihentetés után, ennyi időre van szükség ugyanis a teljes átoldódáshoz, a felesleges víz kiválik, a mész leülepszik, „szalonnás állagúvá” válik. Az 1 kg rézgálicot sokféleképpen oldhatjuk fel, de a mielőbbi oldódás érdekében érdemes langyos vizet használni. A feloldott, átszűrt oldatot kiegészítjük vízzel 50 literig. A mésztej elkészítéséhez 1-1,5 kg oltott meszet használunk, a minőség függvényében, egy másik edényben. Előbb feltörjük kevés vízzel, amig tejfel állagú lesz, majd felöntjük vízzel 50 literig.

A 110-120 literes edénybe előbb átszűrjük a mésztejet, majd a rézgálic oldatot lassan, folytonos kevergetés közben a mésztejhez adjuk. Ez a sorrend azért fontos, mert a bordóilé készítése alatt három fázisban történik meg a kémiai reakció: savas, semleges és bázikus. Ha fordítva végezzük az összeöntést, egyenesen a harmadik fázisú reakció következik be, igy savas oldatot kaphatunk, amely perzselést okozhat a növényeknél.

A bordóilé kémhatása semleges vagy gyengén lúgos kell legyen (7,0 pH felett), ami a gyógyszertárban kapható lakmuszpapírral mérhető meg. A bordói levet a biógazdák is előszeretettel használják.

A mészkénlé készítését a következő alkalommal közöljük.

Forrásmunkák:  

• Ion D. Sandru- Protejarea culturilor agricole cu ajutorul pesticidelor
• Dr. Varga Mária – Bordóilé készítése
• Szíjj Ferenc - Bordóilé kissé olcsóbban

Fodor István agrármérnök, falugazdász