×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
H1

Hírlevél, 2021. november 9.

2021.11.09 - 16:21

Támogatások

  • Zöld utat kapott a pénzügy­miniszté­riumtól az a kormány­határozat, amely a méhé­szeknek járó de minimis, azaz csekély összegű támogatásról rendelkezik, már csak az igazság­ügyi minisztérium és a külügy­minisz­térium jóvá­hagyására van szüksége – jelentette be Marian Ioan Irinei, a mező­gazdasági minisz­térium állam­titkára. A vonat­kozó kormány­határozat itt tanul­mányoz­hatóA támo­gatást csak azok a méhészek igényel­hetik, akik szere­pelnek az országos nyilván­tartásban. A vonat­kozó kormány­határozat szerint idén 53 250 724 lejt szánnak az ágazat meg­segíté­sére, a kifizetések határideje december 31-e, a tervek szerint a támogatás összege méh­családon­ként 23 lej 70 bani. Tavaly méh­csalá­donként 25 lejt utaltak, akkor 16 296-en éltek vele, a szaktárca 1 506 068 méhcsalád után folyósított támogatást. Részletek
  • A Vidéki Beruházások Finan­szírozási Ügynök­ségének a tájékoz­tatása szerint a 9.1-es alintéz­kedésre, amely termelői csoportok megalakí­tásának és működ­tetésének támogatására vonatkozik, a rendel­kezésre álló összegnél 9,6 millió euróval többet igényeltek. Július 29-e és október 29-e között az AFIR-hoz 46 online kérés érkezett, az európai uniós alapokból 16 410 019 eurót igényeltek, ami 242,24%-al magasabb a projekt keretében rendel­kezésre bocsátott 6 769 295 eurónál. A támogatás intenzitása 100%-os, ám nem halad­hatja meg évente az értékesített termék értékének a 10%-át és az évi 100 000 eurót. A vissza nem térítendő támogatást csökkenő átalány­összegű támogatás formájában fizetik ki, éves részle­tekben, öt évet meg nem haladó időszakra. Részletek
  • Pillanatok alatt kimerült a vidéken indított nem mező­gazdasági tevékeny­ségek támoga­tását célzó 6.2-es alintéz­kedés 75 millió eurós kerete. A Vidéki Beruhá­zások Finanszí­rozási Ügynöksége négy nap alatt 4828 online benyújtott igénylést jegyzett, amelyekben összesen 300,8 milió eurós támogatást igényeltek, hatszor nagyobb ez az összeg, mint a tervezett keret. Az online rendszer automa­tikusan leállt a rekord­számú igénylés után. Részletek
  • Február 1-ig lehet benyújtani az igény­léseket a nem mező­gazdasági tevékeny­ségek létre­hozásának és fejlesz­tésének támoga­tására (6.4-es alintézkedés) Jelenleg 118 projektet iktattak, amelyek össz­értéke 21 millió euró. A támo­gatási igény­léseket online lehet benyújtani a Vidéki Beruhá­zások Finan­szírozási Ügynök­ségének a honlapján. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 70 vagy 90%, de nem haladhatja meg a 200 000 euró/kedvez­ményezett összeget három pénzügyi év alatt (a de minimis támogatási szabályok szerint). Részletek

Sajtószemle • Aktuális

  • Magyar Lóránd, a képvise­lőház mező­gazdasági szak­bizott­ságának az alelnöke szerint az élő állatok exportjának betiltása nagy érvágás lenne, jelentős bevétel­kiesést jelentene a hús­marha- és a juh­tenyész­tőknek. A törvény­tervezet nagyon korlátozná a húsmarha- és a juh­tenyész­tőket, ezeknek a termékeknek a nagy részét ugyanis az arab államokba exportálják. Magyar Lóránd szerint az állatvédők elvárásai gyakran szembe­mennek a gazdasági érdekekkel. Az exportáló cégek igyekeznek megte­remteni az állat­védelmi szempon­tokat, de mindig újabb és újabb feltételek kerülnek előtérbe. A Szatmár megyei szak­politikus úgy véli, amennyiben a hazai állattartók megterem­tenek minden olyan feltételt, amit az állatvédők elvárnak, akkor sem lesz zökkenő­mentes a szállítás, mert a nyugati állattartók a saját érdekeiket védik, nem örülnek annak, ha olcsóbb hús és hústermék kerül az üzletekbe. A romániai állattartók számára fontos az export, hiszen olcsóbban adják el a termékeiket azoknak a felvásár­lóknak, akik azt exportra szállítják, de ezek az árak még mindig magasabbak, mint amikor hazai fel­dolgo­zóknak értéke­sítenek. Részletek
  • Az anyaországi Marton­vásáron tartották a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei adományozó ünnepségét. Az eseményen a Partiumi Falugazdász Hálózatot Kovács Szabolcs, a szervezet vezetője és Bartha Károly falugazdász képviselte, hisz a program sikeréhez a négy megyében – Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyében – tevé­keny­kedő falu­gazdászok, a térségbeli gazdál­kodók adományait össze­gyűjtve és lisztté őrölve 2021-ben közel 100 tonnányi kenyérnek való búzával járultak hozzá. A partiumi gazdák fel­ajánlá­saiból össze­gyűlt liszt-csomagok szétosztását, kézbesí­tését a falu­gazdász hálózat tagjai már megkezdték. Az ado­mányokból olyan térségi egyesületek, civil szervezetek, egyházak részesülnek, akik gyermek­otthonokat, idős­otthonokat, rászorulókat támogató intézeteket, szeretet­konyhákat működtetnek. Részletek
  • A vörösborok közül szőlő­fajtája legjobbjává válasz­tották a Ménesi Borvidéken készült Balla Géza Sziklabor Kadarka 2017-es évjáratát a Magyar­ország legjobb borait, párlatait, bor­termelőit, bor­bárjait és bor­keres­kedőit jutalmazó Vince Díj átadó ünnep­ségén. A leg­kiválóbb borásznak járó életmű­díjat idén Bock József nyerte, akinek családja 1850 óta foglalkozik szőlő­termesz­téssel és borászattal a Villányi borvidéken. A legjobb borászat díját a 18 éve alapított Pannon­halmi Főapátság pincé­szete kapta, amely négy kategó­riában is szerepelt a jelöltek listáján, ezekből kettőt meg is nyert. A fehér­borok közül szőlő­fajtája legjobbja lett az Etyeki Kúria Sauvignon blanc 2019. A fehér házasítások versenyét a Pannon­halmi Apátsági Pincészet 2020-as Hemina cuvée-je nyerte, rozé kategó­riában a szekszárdi Lajver Borbirtok 2020-as Premium Roséja kapta a legtöbb szavazatot. A bika­vérek közöl egri tételt, a St. Andrea Szőlő­birtok és Pincészet 2017-es Merengőjét választotta a közönség. Részletek
  • Októberben immár harmadik egymást követő hónapban emelkedtek az élelmi­szerek világpiaci árai, és ezzel 10 éves csúcsot értek el. A drá­gulást leg­inkább a gabona­félék és a növényi olajok árának növe­kedése befolyá­solta. Az Élel­mezés­ügyi és Mező­gazdasági Világ­szervezet (FAO) élelmiszerár-indexe, amely a globálisan leginkább forgal­mazott élelmi­szeráru­cikkek nemzet­közi árait követi nyomon, a múlt hónapban 133,2 ponton állt a szeptemberi felül­vizsgált 129,2 ponthoz képest. A mező­gazdasági termékek árai az elmúlt évben meredeken emelkedtek, melynek háttérebén a kihívá­sokkal teli betaka­rítási időszak és meg­növeke­dett kereslet áll. A FAO gabona­ár­indexe októberben 3,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ezt a búza árának 5%-os megugrása vezette, amely az ötödik egymást követő hónapban emelkedett, és 2012 novembere óta a leg­magasabb szintet érte el – közölte a FAO. A növényi olaj világpiaci ára 9,6%-kal ugrott az előző hónapban, és rekord­magasra emel­kedett, amit a pálma­olaj árának további erősödése okozott. Ezzel szemben a cukor világpiaci ára 1,8%-kal csökkent októberben, véget vetve a hat hónapja tartó emelke­désnek. Részletek
  • A legújabb éghajlati jóslatok és termés modellek kombi­nálá­sával egy kutató­csapat megalkotta a jövő hoza­mainak előre­jelzését a mostani tudásunk alapján. Már a közel­jövőben is szignifikáns változá­sokat jeleznek előre, a leg­fontosabb termő területeken is. A kukoricát több égövön is termelik, beleértve a szub­trópusi és trópusi országokat is, ahol a hőmér­séklet növekedése kedvezőt­lenebb lesz, mint a hűvösebb, magasabb szélességi övön elhelyez­kedő régiókban. Észak- és Közép-Amerika, Nyugat-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia esetében akár 20 százalékos vissza­eséssel is számolni kell a kukorica termés­mennyi­ségében. A búzánál ezzel szemben, mely a legtöbb mérsékelt égövön megterem, a klíma­változás miatt nagyobb hozamok várhatóak, beleértve az USA északi területeit és Kanadát, valamint Kínát. A hőmér­séklet nem az egyetlen releváns befolyásoló tényező a jövő termés­mennyi­ségénél. A légköri szén-dioxid magasabb szintje pozitívan hat a növények fejlődésére, különösen a búza esetében. Ez azonban a táp­anyag­szintjére kedve­zőtlenül hat. A növekvő globális hőmér­sékletek emellett felelősek a csapadék­eloszlás változá­sáért, a hőhul­lámok gyakori­ságáért és elhúzó­dásáért, valamint az aszályért is, melyek mind rizikót jelentenek az élelmiszer­termelés számára. Részletek
  • Új-Zélandon megtalálták minden idők legnagyobb burgonyáját. Egy helyi házaspár meglepődve tapasztalta, hogy egy hatalmas, göcsörtös valami pihen a kertjükben a föld alatt. Azt hitték, valami gyökér vagy gomba lehet, de amikor kihúzták, és megkós­tolták, kiderült, hogy egy burgonya az. Lehetséges, hogy a mutáns krumpli az eddigi legnagyobb ismert krumpli: az inkább egy szatyornyi krumplira emlékez­tető, egy kisebb kutya méretével vetekedő burgonya egy helyi bolt mérlege szerint 7,8 kilogramm. A házas­párnak nincsen semmilyen kertészeti titka, általában csak egy adag tehén­trágyát és némi szalmát szórnak a földekre. Az adott területen uborkát növesz­tettek, de idővel a gyomok vették át az uralmat, burgonyát egyáltalán nem ültettek. Az óriás­burgonya való­színűleg magától termett, vélhetően évek óta növeked­hetett. A Guinness Rekordok könyvébe a legne­hezebb burgonya rekordját legutóbb 2011-ben jegyezték be. Egy Nagy-Britanniában talált nagyjából 5 kilo­grammos példány viseli a címet. Az új-zélandi krumpli, amióta kiásták, vesztett a súlyából, és penészedni kezdett ott, ahol megsérült. Egy amatőr szeszfőző egyébként felaján­lotta, hogy vodkát készítene a rekord­méretű burgo­nyából. Részletek
Cookie