Nehéz év volt 2022

- A magas üzemanyagárak és a műtrágyaárak miatt is nehézkesen indult az idei év a gazdálkodók számára, amit később az aszály csak tovább nehezített. Képviselő úr, hogy látja, milyennek értékeli a 2022-es esztendőt?

- 2022 nagyon nehéz év volt a gazdák számára. Az üzemanyagárak emelkedéséhez a februárban kitört orosz-ukrán konfliktus is hozzájárult. Ezt már a háború első hetében megtapasztalhatták a termelők, amit a háború elhúzódásával a többi energiahordozó áremelkedése is követett. Ez mindenképp negatívan érintette a gazdálkodó embereket, illetve az élelmiszeripari szerepelőket. Ezt az áldatlan állapotot csak tetézte a nyári aszály, teljesen tönkretéve a tavaszi vetéseket. A román kormány megpróbált több intézkedéssel is a gazdák segítségére sietni. Ebből az első – a munkahelyek védelme érdekében – az építőipari és a mezőgazdasági, élelmiszeripari dolgozók járulékterheinek csökkentése volt. A következő lépés a literenkénti 50 banis üzemanyagár-kedvezmény bevezetése volt, amiből természetesen a gazdálkodók is részesültek. Az aszálykárok enyhítésére is született sürgősségi kormányrendelet, ami – tudom jól –, nem a legtökéletesebb, de mégis csak segítő jobbot nyújt a szárazság miatt kárt szenvedett gazdálkodóknak. E téren születik egy új kormányrendelet, amivel minden érintett termelőt kártalanítani lehet. Javítják a sok vitát kiváltó számítási-képletet, így ez a kérdés még az idén rendeződni fog.
Ugyanakkor ne felejtsük, hogy a 2022-ben nem csak az üzemanyag, hanem a műtrágya ára is tovább emelkedett. Egy tonna műtrágya mára többszöröse a 2021-es árnak. E téren sajnos semmi kedvező nem történt, a gazdáknak továbbra is mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe, ha szinten szeretnék tartani terméshozamaikat.
Jó hír viszont, hogy Brüsszelben decemberben elfogadták Románia új vidékfejlesztési stratégiai tervét. Ez biztosíték arra, hogy a gazdák 2023-ban is megkapják a területalapú támogatásokat és valamikor a nyár folyamán az ebből finanszírozott első pályázati kiírások is elindulhatnak.

- Képviselő úr, mire mutat rá az aszály? Nagyobb fontosságot tulajdonítanak a termelők a jövőben a mezőgazdasági biztosításoknak, a talaj nedvességtartalmát megőrző művelési eljárásoknak, vagy a nagykultúrák öntözését lehetővé tevő beruházásoknak?

- Ez nem ennyire egyszerű. A probléma az, hogy ha jól tudom, két vagy három éve a biztosítótársaságok a mezőgazdasági kockázati elemek közül aszályra nem kötnek biztosítást. Legalábbis Szatmár megyében ez a helyzet. Azt gondolom, hogy a kormánynak kellene lépnie valamit. Ha a kormány nem lép, akkor a biztosítási piacot ellenőrző, szabályozó Pénzügyi Felügyelet hatáskörén belül kellene valahogy kötelezni a biztosítótársaságokat arra, hogy a mezőgazdasági termeléssel járó aszálykockázatokból a gazdákkal együtt ők is kivegyék a részüket. Mert ha a biztosítótársaságok nem teszik lehetővé, akkor a gazdák mindhiába szeretnének biztosítást kötni. Nem tudnak. Ez valódi probléma, amivel komolyan foglalkozni kell. A szárazság ugyanis a globális felmelegedés hatásaként Románia nyugati országrészeiben is egyre gyakrabban jelentkezik.

- Az aszály mellett az orosz-ukrán háború is nem várt módon húzta át a termelők számításait. A költségeik növekedésével arányosan sok gabonatermelő az idén betakarított terményért is jogosan várt volna többet, ehelyett az Ukrajnából behozott gabona miatt a hazai árak stagnálását, sőt, csökkenését kénytelenek elfogadni. Hogy is van ez?

- Így van. Az ukrajnai helyzet globális európai probléma, hiszen mezőgazdasági termények terén napraforgóból Európában itt termelték a legtöbbet, de kukoricából és búzából is vezető pozíciókat foglal el az ország. A tengeri szállítás akadályoztatásával az ukrán gabona szárazföldi úton – vasúton és közutakon – özönlik Európába. Ezzel az a baj, hogy nem direkt érkezik a különböző célországokba, hanem romániai közvetítéssel, a helyi nagytermelőknél landolva, akik aztán megpróbálták saját termékként értékesíteni. Az importmennyiségekkel viszont az árakat is leverték. Én megértem az ukrajnai helyzetet, de talán senkit sem bántok meg vele, ha azt kérem, hogy az Ukrajnából Németországba szánt gabonát vigyék egyenesen Németországba. Ne utaztassák körbe Romániába. Az árakat letörő importgabona nem csak 2022-ben, hanem idén is nagy problémája lesz a helyi termelőknek, hiszen tudjuk, halljuk a különböző beszámolókból, hogy Ukrajnában óriási mennyiségű eladatlan gabona van betárolva. Egyáltalán nincs rendben, hogy ha ez a mennyiség olyan romániai lerakatokban köt ki, ahonnan majd romániai gabonaként megy tovább, illetve terül szét az országban.

- Ön sok gazdával áll napi kapcsolatban. A visszajelzéseik alapján hogy látja, az idei megpróbáltatások után milyen anyagi tartalékokkal vágtak, vágnak neki a gazdák az új mezőgazdasági évnek?

- Nem volt bőkezű az év, épp ezért az idejében folyósított területalapú támogatásoknak – az októberben kapott előleg-összegeknek és a mostani végleges kifizetéseknek is – óriási szerepük van. Az APIA-tól kapott támogatások úgy hiszem a jelenlegi helyzetben különösen felértékelődnek. Az idei nehéz esztendőt, a növekvő költségeket és a terméskiesés miatti pénzügyi nehézségeket azt gondolom, hogy a kistermelők fogják leginkább megsínyleni. Arra a termelő-kategóriára gondolok, akik nagyjából 100 hektáron vagy az alatti területen gazdálkodnak. Attól félek, nekik lesz a legkevesebb fedezetük arra, hogy kellően elindítsák az őszi vetéseket, hogy megfelelő mennyiségű műtrágyát és növényvédőszert vásároljanak. Ha ezeket a megemelkedett költségeket nem bírják vállalni, kevesebb műtrágyát tudnak beszerezni, akkor félő, hogy jövőre, aszály nélkül is, a megszokottnál kisebb hektáronkénti terméshozamokat tudnak elérni. Ebben látom a legnagyobb problémát. Ha ez a jelenség a következő években is így folytatódik, akkor az a kistermelők eltűnéséhez fog vezetni.

- Jó hírként említette, hogy december 7-én az Európai Bizottság elfogadta Románia 2023-2027-es időszakra szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégiáját. Mikor lehetnek ebből konkrét pályázati kiírások, a gazdák folyószámlájára érkező eurók?

- Az új vidékfejlesztési stratégia elfogadása kapcsán a gazdák két fontos dolgot érdemes megértsenek. Az egyik, hogy a hektárra kivetített területalapú támogatások és az egyedszám utáni állatjóléti támogatások – amiket az APIA folyósított – 2023-ban is zavartalanul folytatódnak. Tehát jövőre sem maradnak a gazdák támogatás nélkül, a támogatási kérelmek benyújtására tavasztól ismét lehetősége lesz a termelőknek. Ezzel párhuzamosan a különböző farmfejlesztési pályázati kiírásokat is megismerhetjük. A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségnek (AFIR) viszont előbb még be kell mutatni a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, élelmiszeripari feldolgozóknak szóló pályázati útmutatókat, épp ezért arra számítok, hogy az első pályázati kiírásokra várhatóan a nyár folyamán kerül sor.

- Sok lesz az újdonság, az új tudnivaló. A partiumi falugazdászokhoz is fordulhatnak útbaigazításért, információkért a gazdák?

- Természetesen. A Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátoraként azt látom, hogy a jövő év egyik legnagyobb kihívása és feladata a szervezet szakmaibbá tétele lesz. Persze eddig is szerveztünk rendezvényeket, tartottunk különböző konferenciákat, amik a gazdák tájékoztatásáról szóltak, de 2023-ban közelebb kell kerülnünk a gazdákhoz, olyannyira, hogy a hektáralapú támogatások benyújtásában is tudjuk segíteni számukra. Meg kell értetnünk, el kell magyaráznunk a gazdáknak azokat a változásokat, amiket az új stratégiában az új szabályokkal járnak. Ilyen szempontból a jövő év nem lesz könnyű. Tájékoztató kiadvánnyal is készülünk, amiket a falugazdászok fognak terjeszteni. Viszont ott kell lennünk a gazdák mellett ahhoz, hogy a jövő évtől érkező változásokat zökkenőmentesen át tudják vészelni a térségbeli termelők.