×
Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Tudásmorzsa

Beszélgetés egy lovasgazdával

2021.02.16 - 14:50
Pécsi Mihály, koltói gazdának egész életét végigkísérték a lovak. Azt mondja, ez egy olyan szenvedély, amely magába szippantja az embert. "Ha engeded, nagyon hamar egy hullámhosszra kerülsz a lóval és innen már nincs visszaút" - fogalmaz Pécsi Mihály, akinek tenyészménje szép és egészséges példányokat örökít, amelyekkel elégedettek a gazdák.

 

-Mióta foglalkozol lovakkal, életed része a lovazás?

Közhelyszámba megy azt mondani, hogy gyerekkorom óta, pedig ez az igazság. Viccesen úgy szoktam fogalmazni, hogy a ló alatt születtem. Már nagyapám a lovak szeretetére nevelt és ezt csak erősítette bennem édesapám, ő adta át a ló szeretetét, illetve tanított meg foglalkozni a lovakkal. Ez egy szenvedély, magába szippantja az embert, ha egyszer kapcsolatba kerülsz a lovakkal, nem tudsz elszakadni tőlük. Mondhatnám azt, hogy ez azért van, mert a magyar lovasnemzet, minden bizonnyal van ennek is szerepe ebben a szerelemben. És szándékosan mondom ezt, tényleg olyan a lovat szeretni, mint szerelmesnek lenni. Sokszor hallom, hogy mi magyarok és a lovak. Én nem kötném nemzethez ez, ez egy ősi, kiolthatatlan érdeklődés, nincs rá jobb szó, vonzalom. Ha engeded, nagyon hamar egy hullámhosszra kerülsz a lóval és innen már nincs visszaút. Én gyerekkoromban engedtem közel magamhoz a lovakat, mint mondtam, a családom férfitagjai révén nagyon hamar a mindennapjaim részévé vált.

4.jpeg

- A saját lóállományod születését mikorra teszed?

Több mint másfél évtizede már, hogy fedeztetéssel foglalkozok. Az első mént én neveltem fel, és bár a kanca később elpusztult, nem csügedhettem el, tovább kellett folytatni, ezért is vásároltam még egy kancát. 2011 telén vagyunk, Magyarországról vásároltam egy fekete hidegvérű kancát, ami már akkor vemhes volt. Tavasszal szerencsésen megellett egy szép kancacsikót, ami azután a párja lett. Emellett még ellett egy kancát és egy csődört. Pár napra rá ez a kanca is elpusztult, cumisüvegből voltam kénytelen felnevelni a kis csődört, tehéntejjel. Akkor még nem is gondoltam, hogy ez a kis árva csődör lesz a mai híres fedező mén. Most már azt mondom, hogy ennek a kalandos születésnek, nevelésnek is meghatározó szerepe volt abban, hogy ma is a lovakkal foglalkozok. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy könnyű volt, de a nehézségek ellenére minden pillanatnak megvolt a maga szépsége. Ma sem döntenék másképp, lovakkal foglalkoznék akkor, ha többször is újrakezdhetném.

1-1.jpeg

-Mit tartasz fontosnak a lovak nevelésében, tartásában?

Nagyon sokat számít a jó fajta és az egészséges vérvonal. Azonban a tartás is kulcsfontosságú, a legjobb vérvonal is lenullázható ha nem megfelelő a táplálás, a tartás körülménye vagy az ápolás. Nagyon fontos a helyes takarmányozás: lucerna, zab, árpa, napraforgó a fő eledel és természetesen a tiszta víz. De nemcsak az fontos, hogy mivel etetjük a lovainkat, hanem az is számít, hogy hogyan. A helytelen abrakolás számos rendellenességhez vezethet, kezdve a bélgörcstől egészen az izommerevségig. Nagyon sok apró dologra kell figyelni: fontos a többször, de keveset elv, figyelni kell a ló korára és súlyára, ahogy az is rendkívül fontos, hogy ugyan nem percre pontosan, de mindig ugyanabban az órában abrakoljunk. Ha pedig változtatunk az étrenden, akkor azt fokozottan vezessük be.  A lovazás körültekintést, következetességet igényel, ha azt akarjuk, hogy egészséges állataink legyenek. A táplálás mellett elengedhetetlen a rendszeres bőr-, szőr- és sörényápolást illetve a körmölést. Hisz ahogy a régi mondás tartja, a pata a ló. Ezek mind-mind kihatnak a csikók nevelésére, a felnőtt lovak kiképzésére, hisz csak egészséges lovakkal lehetünk eredményesek. Kérdezte a nevelést. A bizalom megteremtését tartom az egyik legfontosabb dolognak, valamint a világos célokat, egyértelművé kell tenni a ló számára, hogy mit várunk el tőle. Ugyanakkor azt sem tartom mellékesnek, hogy a ló is neveli az embert, ennek köszönhetjük, hogy a lótartók közössége nagyon tudatos, és éppen ezért nem szabad lenéznünk az állatot. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy nem kell tisztázni azt, hogy kinek hol van a helye a hierarchiában – bár ezt a mének időnként hajlamosak elfelejteni.

2-1.jpeg

- Manapság inkább fedeztetéssel foglalkozol. Hány kancát fedeztetsz egy évben?

Évente 30-40 kanca között. Hogy ez sok vagy kevés, ki-ki döntse el. Én nem panaszkodom a keresletre, számomra egyébként ez nem a szaporításról szól, a szónak olyan értelmében, hogy a kanca elljen egy csikót, s a gazda húzhasson egy újabb vonalat a füzetében. Nekem az a célom, hogy a fedeztetés az tenyésztésről szóljon, minőséget kereső tevékenységről.  Nagyon elégedettek a gazdák, tenyészménem szép és egészséges példányokat örökít. Főleg a környéken, de messzebbre is elmegyek ha szükség van rá.

 

- Vannak olyan események ahol lehet látni a lovaidat?

Persze, szokásos program a nagybányai Főtér fesztiválon való felvonulás. Ezen mindig részt veszek a lovas fogatommal. Mindig nagy szeretettel fogadnak a városiak.  Ezenkívül Koltón is szoktunk vonulni március 15-én. Tavaly  októberében  pedig a Falu a városban elnevezésű rendezvényen vettem részt Szatmárnémetiben, amit a Partiumi Falugazdászok szerveztek, ahova pónikat és hátas lovakat vittem. Számomra nagy öröm, hogy népszerűsíthetem a magam módján a lovazást, de persze hazudnék ha azt mondanám, hogy nem tölt el büszkeséggel az, amikor az emberek megcsodálják a lovaimat, összesúgnak miután elvonulunk előttük.

 

- A családod osztozik a lovak iránti szeretetben vagy ahogy te magad mondtad a beszélgetésünk elején, szerelemben?

Igen, ez szerelem, soha nem csituló, ki nem alvó láng. Koltón a történelem tanúsága szerint három alkalommal is megfordult Petőfi Sándor, akiről egyébként csak kevesek tudják, hogy szenvedélyesen szeretett lovagolni. „A lovaglás oly szenvedélyem, mint neked a délutáni alvás: bár nagy ritkán van módom benne” – írta Kerényi Frigyesnek, egyik legjobb barátjának. A nagy költőnkről egyébként Jókai Mór azt állította, hogy amikor lóra ülte, teljesen megváltozott, átalakult. Ezt az átalakulást nemcsak magamon, hanem gyermekeimen is tapasztalom. Nagy öröm számomra, hogy mindhárman foglalkoznak a lovakkal és ebben nincs és nem is volt soha semmi kényszerítő körülmény. A legnagyobbik lányom lovagol, saját lova és felszerelése van.  A két kisebbiknek pedig shetlandi pónijuk van. Nagyon szeretik és a lovak közelsége nagyon jó hatással van rájuk. Kitűnő szabadidős foglalkozás számukra, nemcsak testedzés, hanem lelki többlet is. És persze, titkon abban reménykedem, hogy majd később valamelyikük ezzel fog foglalkozni felnőtt korában is.

 

Tar Bálint, Máramaros megye
Tel: 0746933256
E-mail: [email protected]

 

Hírlevél 2024. március 3.
Konkrétumokra derült fény a burgonya-, paradicsom- és fokagymatermesztők támogatásával kapcsolatban. Viták a laboratóriumban előállított műhúsokról, nőtt az EU-ban az ökológiai gazdálkodással művelt földterület nagysága.
Nehéz év volt 2022
Nagyon nehéz év volt 2022 a gazdák számára, amit az üzemanyag- és műtrágya kiadásaik növekedése mellett piaci sokkokat okozva a szomszédban dúló háború és a terméshozamokat visszavető aszály is súlyosbított – sorolja évértékelő interjújában Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Program koordinátora. Az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa attól tart, a megpróbáltatások leginkább a 100 hektárnál kisebb gazdálkodókat sodorták bajba.
Elkezdődött az aratás, mégis esőért fohászkodnak a gazdák
Az árpával kezdve a betakarítást, a napokban Szatmár megyében is munkába álltak az aratógépek. A termésátlagokról még korai képet alkotni, az viszont jól látszik, hogy a szárazság tavalyhoz képest biztosan visszaveti a hozamokat. De ha nem érkezik kiadós eső, az aszály miatt a gazdáknak komoly problémáik lesznek a kukoricával és a napraforgóval is.
Cookie