Egykor nagy területeket foglaltak el a Kárpát-medencében a bakator szőlősök. Mára többnyire a Balaton felvidéken, a Somlói borvidéken, Kárpátalja beregszászi járásában, Délvidéken a Szerémség híres vidékein, Partiumban Avasújvároson, valamint nem utolsó sorban az érmelléki Bihardiószegen találkozhatunk olyan szőlősökkel, amelyekben bakator tőkék vannak.
Ma már az elterjedt francia és olasz szőlőfajták között ritkaságnak számít, ugyanis az európai filoxéravész után nem tudta többet visszafoglalni eredeti termőterületeit.
Eredetét tekintve feltehetően őshonos magyar fajtáról beszélünk, amelyet több térségben is sajátjuknak tekintenek. Egyes kutatók megtévesztően olasz eredetre mutattak a fajtával kapcsolatosan, amely félrevezető teóriát már 1832-ben tudományosan is megcáfolták a gyakorló ampelográfia bizonyítékai.
A bakator szőlőnek több változatát ismerjük, köztük a piros, a tüdőszínű, a kék, a fehér és a zöld bakatort is számon tartják.
A Partium elhivatott bakator termelője, aki a fajtának az érmelléki borvidékre történő visszatelepítője, Heit Lóránd, aki bihardiószegi birtokán foglalkozik a fajta termesztésével.
Heit Lóránd a kétezres évek végén, saját elmondása szerint „egy isteni sugallat hatására” szülőfalujában, Bihardiószegen kezdett foglalkozni a fajta újrahonosításával. Szakmai segítséggel felvette a kapcsolatot olyan partiumi termelőkkel, akik még elhivatottan őrizték ezt a fajtát. Avasújvárosban találtak rá a genetikájában azonos piros bakatorra, amely ültevények alapjául szolgáltak a szaporítóanyag előállításának, így fokozatosan elkezdődött az érmelléki bakator szőlőállomány megteremtése.
A diószegi borász és családja 2013 és 2015 között 1,5 hektárt telepített a piros bakator fajtából, amit elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg, mivel beváltotta a hozzá fűzött reményeket és remek minőségű borokkal kápráztatja el évről évre a fogyasztókat.
Heit Lóránd céljául tűzte ki a fajta megmentését, valamint népszerűsítését, ugyanakkor önzetlen társszervezetekkel és adományozókkal (Bihardiószeg Önkormányzata, Debrecen Város Önkormányzata, Nagyváradi Borbarátnők Egyesülete, Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete, Bakator Szövetség Egyesülete) azon dolgoznak, hogy minél több érmelléki fiatal kapjon kedvet szülőföldjén a gazdálkodáshoz. E cél elérése érdekében a 2018-as és 2019-es esztendők tavaszán tizenötezer bakator szőlőoltványt adományoztak az érmelléki térség borászainak (Székelyhídra, Szalacsra, Hegyközszentmiklósra, Micskére, Bihardiószegre, Létavértesre) a fentebb felsorolt támogatói partnerek közreműködésével.
„Célunk egyszerű és világos. Az érmelléki borvidéknek fel kell támadnia, ehhez pedig a bakator szőlő sztorija egyedülálló és hiánypótló eszköz, ami fáklyaként mutatja a helyes utat az ágazat elhivatott borászainak!” – hangsúlyozza Heit Lóránd
Huszár Antal, falugazdász