Rámutatott, nem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata a biobiztonsági szabályok betartatása, hanem az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak valamint a belügyminisztériumnak, ahogy a feketegazdaság visszaszorítása sem az általa vezetett szaktárca, hanem az Adó- és Pénzügyi Hivatal dolga. Az afrikai sertéspestis vírusát hordozó vaddisznók helyzetének a kezelése pedig a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. Adrian Oros hangsúlyozta, bár mindenki a mezőgazdasági minisztert kérdezte, semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik az afrikai sertéspestis megfékezésével kapcsolatosan, ahogy ahhoz sincs köze, hogy melyik gazda mennyit adózik az eladott sertések után.
A vonatkozó, közvitára bocsátott rendelet ötre korlátozta a háztáji, saját fogyasztásra szánt sertések számát – az öt sertés között lehet koca, malac, süldő is, nem csak hízó, mint korábban fogalmaztak. Az RMDSZ szakpolitikusai a napokban egyeztettek a mezőgazdasági miniszterrel a sertéstartást szabályozó rendelettervezet kapcsán. Adrian Orosz ígéretet tett arra, hogy minden érintett számára elfogadhatóvá alakítják a jogszabály végső formáját, a rendelet teljes visszavonása azonban meglepő, bár az elmúlt időszakban számos bírálat érte a gazdaszervezetek részéről is.
A mezőgazdasági miniszter az Agro TV műsorában arról is beszélt, hogy a sertéspestis tetemes károkat okozott. 740.000 sertést kellett leölniük a hatóságoknak, a gazdáknak és sertésfarmoknak nyújtott támogatás elérte a 6 millió lejt. A kereskedelmi deficit ebben a szektorban pedig 621 millió euró – Romániában 3,6 millió sertés hízlalására van lehetőség, de csupán 982.701 állatot nevelnek, számos farmot ugyanis kénytelenek voltak bezárni, az ország pedig csak 25 százalékát állítja elő a lakosság által elfogyasztott disznóhúsnak.