Magyar: ne tegyenek keresztbe a sertéstartóknak!

A dokumentum itt tanulmányozható.

A tervezet szerint az előírt módosítások idén szeptember 1-jétől lépnének érvénybe és két nagy kategóriába sorolják a hazai sertéstenyészeteket. Az első csoportba a háztáji gazdaságok tartoznak, amelyek esetében a család fogyasztási igényeinek kielégítésére legtöbb öt sertés tartható. Ezek tekintetében lényeges változás nem következik be, így például az állattartó vagy családi gazdaság mentesül a birtokában levő sertések és azok húsából származó jövedelem megadózása alól. A sertéstartás feltételei is megszokottak maradnak. A második nagy csoportba a kereskedelmi tenyészeteket sorolják. Esetükben a sertések értékesítése a cél, a tenyészeteknek viszont teljesíteni kell a minimális állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági normákat, olyanképpen, hogy a telepről származó sertések mozgása pontosan nyomon követhető és ellenőrizhető legyen a vágáson keresztül egészen a fogyasztó asztaláig.

Az RMDSZ szakpolitikusai a napokban egyeztettek a mezőgazdasági miniszterrel a sertéstartást szabályozó rendelettervezet kapcsán. Adrian Orosz ígéretet tett arra, hogy minden érintett számára elfogadhatóvá alakítják a jogszabály végső formáját. „A romániai gazdák számára igazi katasztrófa lenne ennek a bevezetése, hiszen most a legtöbb gazdálkodó, a családi gazdaságok mintegy 70 százaléka háztáji sertéstartással is foglalkozik. Nem csak maguknak tartanak állatot, hanem el is adnak belőlük, amikor erre van lehetőség. Most egy olyan rendeletre van szükség, amely nem tesz keresztbe a sertéstartóknak, hanem megoldást nyújt a sertéspestis okozta károkra, ugyanakkor rendezi a jelenlegi rendeletben előírt tiltásokat olyan formában, hogy a szaporítást és az eladást egyaránt lehetővé tegye a háztáji gazdaságoknak” – mondja Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának az alelnöke.

A Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint a sertéspestis kezelése érdekében fontos lenne különbséget tenni a háztáji sertéstartók és az ipari sertéstartás között, de nem ilyen formában.

„Mindenki számára az lenne a hasznos, ha mindkét fél különösebb, felesleges korlátok nélkül dolgozhatna, de a biológiai biztonsági előírások betartásával. Abban az esetben pedig, ha felüti a fejélt a járvány egy családi gazdaságban, csak azt, illetve a közvetlen környéken található sertéstartókat sújtsák az eladással kapcsolatos megszorítások. Nem látom értelmét annak, hogy ha egy falusi gazda udvarában nevelt disznó megbetegszik, akkor a közelben található ipari sertésnevelde se kereskedhessen. Ezekben az akár több ezer állatos neveldékben a legkomolyabb egészségügyi szabályok betartásával dolgoznak, hiszen a saját érdekük, hogy ne kerüljön karantén alá a vállalkozás, vagy ne kelljen beszüntetniük a kereskedést, amely nap mint nap hatalmas üzleti veszteséget jelent, és tönkreteszi az ágazatot” – hangsúlyozza Magyar Lóránd.