Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület
Magyar: elfogadhatatlan a sertéspestis ellen kidolgozott stratégia
A képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának az alelnöke szerint az új rendelet-tervezet, a korábbi háromhoz hasonlóan ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat. Mint mondta, az RMDSZ tervezete inkább a kis háztáji gazdaságok pártján áll, ebben leszögezik például, hogy a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke kerülne vesztegzár alá. „Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondta Magyar Lóránd, aki maga is dolgozott az RMDSZ „ellenjavaslatán”, egy jól átgondolt koncepción, amely szakértők bevonásával, az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg.
Az RMDSZ javaslatában is szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből. Ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen – például nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. Igazság szerint pedig a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszerek. A lábbelik fertőtlenítésével is egyet értenek és szerepel is az RMDSZ tervezetében. De ez a tervezet a kis háztáji gazdaságok pártján áll: a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környéke az kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét.
„Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának az ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondja Magyar Lóránd.
Mint kiderült, a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nem csak az ember és a kis családi gazdaságok, vagy a nagy ipari létesítmények tényezők ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, a mozgásukat, egészségi állapotukat pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben pedig nem feltétlenük válik be olyan módszer, ami más európai országban sikeres lehetett, hiszen itt egyedülállóan sok kis gazdaságban tartanak akár 3-4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.
„Mi azt szeretnénk, ha mindenképp egy fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdáklat hátrányosan érintő rendeletek törvény-erőre emelkedjenek, újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot” – nyilatkozta Magyar Lóránd.
